Hungarian Prime Minister Viktor Orban addresses a press conference at the Delegation Hall of the parliament building in Budapest on February 24, 2016.  
Hungary will hold a referendum on whether to accept mandatory EU quotas for migrants, Prime Minister Viktor Orban said, protesting that Brussels has no right to "redraw Europe's cultural and religious identity." / AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
Belföld

A félelemkampány nem tart ki 2018-ig, Orbánnak reményt kell adnia

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 10. 04. 12:24

Török Gábor szerint a népszavazás belföldön inkább pozitív, külföldön negatív eredményt hozott a kormányfőnek.

Az InfoRádióban a politikai elemző tévedésnek nevezte, hogy a baloldal a népszavazást saját sikerként értékeli. Az érvénytelenségtől függetlenül az inkább a Fidesznek kedvező, hiszen újra hónapokra meghatározhatja a politikai napirendet, ami róla, az ő témájáról szól, ami egyértelmű politikai haszon. A 3,3 millió szavazat sem azt mutatja, a Fidesz vesztese lenne ennek a voksolásnak – tette hozzá.

Az egy derék eredmény, amit a Fidesz fel tud mutatni és ezt a következő időszak politikai kommunikációjában, belpolitikailag, ki is fogja tudni használni.

Túltolták

A politikai elemző a kampány hibáinak tudta be, hogy a “nem” szavazat kétharmadnál is nagyobb társadalmi támogatottsága ellenére nem voksolt a választók legalább 50 százaléka. Szerinte mennyiségében és minőségében is átlépett a kampány egy bizonyos határt.

Mennyiségben egy fölső határt ütött át, minőségben meg egy alsót.

Szerinte most a kampány emiatt visszafelé sült el és míg idehaza a 3 milliónál több szavazat sikerként állítható be, külföldön nem. Ott az érvénytelenség a vezető hír, ami politikai kudarc, hiszen a kormányfő célja az volt, hogy a népszavazás megerősítse őt az európai politikában. Ugyanakkor baloldal számára is csak annyiban volt sikeres a népszavazás, hogy saját tábora  jelentős része hallgatott rá, otthon maradt, és bár 2006 óta most először volt olyan voksolás, ami nem teljesen Orbán számításai szerint alakult, azért teljes félreértés ezt jelentős sikernek tartani. Az elemző szerint a Kétfarkú Kutya Párt a jelentős érvénytelen szavazat dacára sem erősödött meg még annyira, hogy egy új LMP-ként lehetne emlegetni.

Rezsicsökkentés 2.0

Török Gábor szerint a migráció ügye kifullad, nem tart ki a következő választásig, új témákkal kell a Fidesznek előállnia, hogy a közbeszédet tematizálja. Szerinte a párt valami olyasmire készül, mint a rezsicsökkentés,

hívhatjuk rezsicsökkentés 2-nek vagy bármi másnak, valami olyasmi, ami nem a félelemről szól, hanem sokkal inkább a reményről, ami valamit a választóknak juttat.

A következő másfél év kérdése, hogy az ellenzéknek lesznek-e saját témái, és azokkal föl tud-e kerülni a napirendre. Az elemző szerint a korrupció és az olyan szakpolitikai kérdések, mint az egészségügy, oktatásügy kevés. Azokkal nem lehet olyan erős üzenetet megfogalmazni, ami egy újabb rezsicsökkentést felülmúlna.

Koalíciós ki kicsoda?

Török Gábor szerint egy baloldali együttműködésnek nemcsak a Fidesz leváltása lehet az ambíciója, hanem az is, hogy a Fidesz egyedül ne tudjon kormányt alakítani. Szerinte könnyen előállhat egy olyan helyzet, mint Horvátországban, ha a Fidesz 98 mandátumot szerez, akkor dönteni kell, kivel lehet koalíciót kötni.

Ez egy teljesen új szituációt hozna a magyar politikában.

Török Gábornak most úgy tűnik, hogy 2018-ig az MSZP és a DK szorosabb együttműködése várható, míg a kisebb pártok (Együtt, Párbeszéd, MoMa) szintén közösen indulnak a parlamenti választáson. A referendum a kormánypárti és az ellenzéki szavazókat motiváltabbá tette, a pártok iránti elköteleződés erősödhet, a táborok nagysága számottevően nem – tette hozzá.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.