Budapest, 2016. szeptember 28.
Egy nő leadja levélszavazatát a kolozsvári magyar főkonzulátuson 2016. szeptember 28-án. Az erdélyi városban a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak a kvótareferendumra leadott szavazatait gyűjtik.
MTI Fotó: Biró István
Belföld

Könnyű meghamisítani egy üresen leadott szavazólapot

László Róbert
László Róbert

2016. 09. 29. 18:23

Jobban félünk a csalástól, mint X-X éve.

Miért pont most? A 2010 után megváltoztatott választási szabályok miatt? Aligha, hiszen 2014-ben három választás is lezajlott, mégsem volt ekkora felzúdulás. Inkább azért, mert most először a szavazókörök többségében nem lesz ellenzéki pártdelegált? Ez kétségkívül okozhat bizalmi deficitet, de érdemes észrevenni, hogy

bár sokan a kormányoldal visszaéléseitől tartanak, az előállt helyzetért inkább az ellenzék okolható.

Ha kellő számban delegáltak volna, most aligha az uralná a népszavazási vitát, hogy távolmaradással vagy érvénytelen szavazattal kivédhető-e inkább az esetleges szavazóköri választási csalás.

De ha már így alakult, érdemes megnézni, mennyire megalapozott a félelem.

Nézzük, mi történik egy érvénytelen szavazattal.

Egy üresen leadott szavazólapot könnyű meghamisítani; egy tisztességes pártdelegált is kísértésbe eshet, hogy behúzza az X-et valamelyik karikába, ha a bizottság többi tagja épp nem figyel oda. Ha viszont mindkét karikában ott van a két egymást metsző vonal, azt még a legnotóriusabb magányos csaló sem tudja eltüntetni. A hangsúly a magányoson van. Sokan ugyanis már attól tartanak, hogy szervezetten, központi utasításra fognak csalni a szavazatszámláló bizottságok. Ha ezt feltételezzük, a „két X-es” szavazólapból akkor sem tudnak érvényeset csinálni. Egyetlen elvi lehetőségük, hogy rontott szavazólapként leselejtezik – de ennek is van nyoma. Minden szavazókörnek ugyanis pontosan el kell számolnia a szavazólapokkal, így aztán ahhoz, hogy a szavazólap „sztornózása” ne hagyjon nyomot, a Nemzeti Választási Irodáig bezárólag minden szinten szemet kellene hunyni a simli fölött.

Kevesebb ember, de még mindig egy komplett szavazatszámláló bizottság kell ahhoz, hogy visszaéljenek a választáson meg sem jelent választópolgárok adataival. Ez a félelem azokban fogalmazódik meg, akik szerint a népszavazás bojkottja sem véd meg a visszaélésektől. Ellenzéki pártdelegált híján elvileg valóban előfordulhat, hogy a névjegyzéket aláírják a távol maradt állampolgárok helyett, majd a nevükben bedobnak egy-egy érvényes szavazatot az urnába. Több okból sem valószínű, hogy ez tömegesen előfordulna. Egyrészt azért nem, mert ezen a módon csak a szavazás utolsó perceiben lehet csalni, különben garantált a lebukás: ha korábban teszik meg, a nap végéig bármikor megérkezhet a választópolgár, és látni fogja, hogy már aláírták a nevében a névjegyzéket. Fel lehet persze készülni rá, hogy urnazáráskor néhány perc alatt kövessék el a tömeges visszaélést, ez esetben viszont az utolsó másfél óra kiugró részvételi adatai alapján kerülnének alapos gyanúba a csalók (napközben kétóránként közzé kell tenni a részvételi adatokat).

Ahhoz tehát, hogy néhány százalékponttal magasabb legyen a részvétel, így vagy úgy, de több százezer hamis szavazatot kellene az urnákba csempészni. Ez csak úgy megy, ha bizottsági tagok százai, vagy inkább ezrei tudnak a visszaélésekről – és elég lehet közülük egy, aki az egész rendszert lebuktatja.

Közhely, de igaz: a „profik” nem a szavazás napján manipulálják a választást. A jogszabályi környezet testre szabásával sokkal több eredményt lehet elérni. Nem véletlenül annyira lazán szabályozott például a népszavazási kampány, amennyire. Társadalmi célú reklámnak álcázva hónapokon keresztül kampányolhatott a kormány minden létező tévében és rádióban anélkül, hogy (az általa megírt) törvényt megsértette volna. Ugyanígy, már bőven a hivatalosan ötvennapos kampányidőszak előtt elindíthatta minden idők legnagyobb szabású plakátkampányát is – legálisan, közpénzből. Kevésbé tűnik jogszerűnek, hogy minisztériumokban, önkormányzatokban arra kötelezik a tisztviselőket, hogy telefonon hívogassák a választópolgárokat, népszavazási részvételre buzdítva.

De ha csak a bevett választási csalásoknál maradunk, akkor is léteznek a szavazóköri hamisításoknál hatékonyabb eszközök. A „buszoztatás” kifejezés mindenkinek ismerősen cseng. Ha busszal ma már nem is lehet szállítani a választópolgárokat, a lényeg változatlan: amíg milliók élnek Magyarországon teljes kiszolgáltatottságban, addig az ő választójogukkal fognak visszaélni a (helyi és országos) hatalmasságok – ahogy erre már egy 2015-ös kutatásunk is felhívta a figyelmet.

Aligha vállalja a hatalom, hogy nyílt hamisítással manipulálja a népszavazási eredményt, ha „elegendő” továbbra is azzal fenyegetni a vele függőségi viszonyban élő embereket, hogy elveszítik a segélyüket / közmunkás státuszukat, ha nem mennek el szavazni. Egy kisközösségben ez ugyanis könnyen kiderül.

A képlet persze még ennél is bonyolultabb.

Ha központi utasítás vélhetően nincs is nyílt választási csalásra, néhány egyéni választókerületi elnök elképzelhető, hogy ilyesmire sarkallja a körzetébe tartozó szavazókörök némelyikét. Ne felejtsük el ugyanis, hogy a miniszterelnök minden alkalmat kihasznál arra, hogy versenyeztesse embereit. Ebből pedig az következik, hogy a leggyengébb részvételi arányt produkáló választókerületi elnökök attól tarthatnak, hogy 2018-ban nem őket indítják majd jól bevált kerületekben, ami egyet jelenthet a parlamenti mandátumuk és a helyi hatalmuk elvesztésével. Ha valami, ez a félelem kihozhatja a legrosszabbat az emberből.

(A szerző a Political Capital választási szakértője)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

German Chancellor Angela Merkel greets an interactive robot at the digitalSTROM stand during the annual Girl's Day fair at the chancellery in Berlin on April 26, 2017.
The fair aims to attract young women to hi-tech and engineering jobs.  / AFP PHOTO / John MACDOUGALL
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.