Molnár Dávid kollégám civilben bulvársommelier, szakmáját tekintve viszont egyike a két magyar Budapest-szakújságírónak, akik tudják, hogyan kell ingujjat rendesen felhajtani. Ez persze nem tartozik a történethez. Az viszont igen, hogy amikor Dávid ma besétált az Intersparba, még nem tudta, hogy a világ legmagyarabb dolgát fogja megtalálni.
Pedig csak kimért sajtot akart venni, csekély mennyiségben, saját használatra. Kiemelte az előcsomagolt, párdekás márványsajtot a hűtőpultból, majd kifizette és hazatért elfogyasztani.
Előkészítés közben idegen tárgy jelenléte szúrt szemet Dávidnak, aki – újságíró, mint említettem – utánajárt a dolognak. Az előrecsomagolt márványsajt cimkéjét letépve egy apró fekete tárgy bukkant elő.
vagy hogy hívják azokat a felragasztható kis baszokat, amivel a lopást igyekeznek meggátolni az üzletekben. Ha nincs megfelelően demagnetizálva és átmész vele a csipogókapun, besír az üzlet.
Mindezt egy körülbelül kétszáz forintos előrecsomagolt márványsajton.
Egyébként ez csak szerintem túlzás?
– tette fel a kérdést Dávid, majd talált is rá egy hasonlatot:
Mint amikor a Nivea deokat rakják műanyag csipogós dobozba.
Persze egy Nivea deo már jelentős értéket képvisel, a márványsajt kétszáz forintos árával szemben az rosszabb helyeken akár hétszázba is kerülhet.
És hogy mi a tanulság?
:(
