Belföld

Mindenki a székházostromra emlékszik, pedig másnap embereket vertek véresre

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2016. 09. 20. 09:23

Tíz év múltán a legtöbb ember arra emlékszik 2006 őszéről, hogy volt egy tévészékházostrom és egy október 23-i szemkilövetős zavargás. Pedig volt még két nagyon durva nap, amikor a rendőrök csapatosan vadásztak le embereket Budapesten, és véresre verték sokukat.
Korábban a témában:

A magyar belpolitikától jogosan lehet sok embernek csömöre. Roppant belterjes, roppant szövevényes és átláthatatlan, roppant korrupciógyanús. De ami a legfontosabb: roppant unalmas. A rendszerváltás utáni életet kevés dolog zavarta meg igazán: volt egy taxisblokád 1990-ben, pár érdekes választás (bár volt néhány unalmas, lefutott voksolás is), egy NATO- és egy EU-csatlakozás, na meg Medgyessy Péter belső megpuccsolása egy bizalmatlansági indítvánnyal.

Aztán jött 2006 ősze, amikor sokan azt hitték 1956 ötvenedik évfordulójának környékén, hogy ismét meg lehet lengetni a lyukas forradalmi zászlót.

Gyurcsány Ferenc őszödi beszédnek nevezett, káromkodásokkal tűzdelt őszinteségi rohama hogy, hogy nem, de kiszivárgott. A belső körben elmondott, a kormányzati kamuzást elismerő beszéd aztán fellobbantotta a dühöt az emberekben.

A düh pedig megvolt, miután a Fidesz zsinórban másodszor szenvedett vereséget az országgyűlési választáson (aztán szétnyerte magát az őszödi beszéd miatt az őszi önkormányzatin), a konzervatív és a jobboldali tábor pedig joggal érezhette becsapva magát az őszödi beszédből, amiben már benne lebegett, hogy megszorítások kellenek a túlköltekezés miatt.

És akkor eljött szeptember 17-e, motoros futárok elvitték több szerkesztőségbe a beszédről titokban készült felvételeket, Gyurcsány Ferenc pedig elismerte azok valódiságát. Már aznap kimentek pár ezren tüntetni a Kossuth-térre, majd csendben hazamentek.

Másnap is kint voltak néhány százan, estére már néhány ezren, a többi pedig már történelem: átmentek a tévészékházhoz beolvastatni az óhajaikat, az MTV nemet mondott, kitört a zavargás, a maroknyi, erősítésben hiába reménykedő rendőri erő pedig vereséget szenvedett.

191 rendőr sérült meg azon az éjszakán.

A tüntetők elfoglalták az épületet, kifosztották a büfét, majd hazamentek. Másnap reggel beolvasták a petíciójukat, miközben Sólyom László köztársasági elnök köztörvényes bűncselekménynek minősítette az ostromot. Azonban ezzel nem volt vége az erőszaknak Budapest utcáin.

Miközben elkezdték kivizsgálni, miért nem kapott erősítést a székházat hiányos felszerelésben védő rendőrcsapat, ismét tízezresre duzzadt a tömeg a Kossuth téren.

A tüntetők új célpontokat is kiválasztottak: elmentek a Magyar Rádió Bródy utcai tömbjéhez, valamint az MSZP akkori székházához, az akkori Köztársaság (most II. János Pál pápa) térre. Ekkor már itt voltak a nemzetközi tévéstábok, így Sanghajtól Los Angelesig mindenki élőben nézhette, ahogy lovasrendőrök verik szét a Köztársaság téri tüntetőket.

Ők ezután kiszorultak a Blaha Lujza térre, felgyújtottak egy rendőrautót és folytatódtak az utcai harcok a környéken, a Nagykörúton, a Rákóczi úton és a kis utcákban.

Ekkorra már fontossá vált valamiért a rendőrségnek, hogy sokkal nagyobb erőket mozgósítson. Vidékről rengeteg rendőr és felszerelés áramlott a fővárosba (ugyan a vidéki nagyvárosokban is ritkaságszámba menő, több ezres tiltakozások voltak, de itt nem fordult sehol erőszakba a tüntetéssorozat), aminek meg is lett az eredménye. A blahai ütközetet, amiben 69-en sérültek meg, már a rendőrök nyerték.

Ami érdekes, az a másnap volt: a Kossuth téren még mindig tüntettek 15 ezren, azonban a tüntetőknek ekkor már csak töredéke indult el szétverni a várost. A rendőrség viszont óriási erőket mozgósított, főleg a Nagykörúton, az Oktogon, a Nyugati tér, az Andrássy út és a Dohány utca környékén csaptak le mindenkire, aki élt és mozgott.

Ekkor történt október 23-ig a legtöbb visszás eset, olyanokat is összevertek az azonosító nélküli rendőrök, akik épp csak hazafelé tartottak a Nagykörúton.

17-en sérültek meg ezen a napon.

A tévészékháznál magára hagyott rendőrcsoport esete úgy csapódott le az állomány többi tagjában, hogy a brutális zavargók összeverték másfélszáz kollégájukat. Több beszámoló szerint a Blaha Lujza téri csatában és a nagykörúti tisztogatásokkor is elhangzottak ilyen mondatok a rendőröktől:

Itt vannak a gecik, a kutyák (…) Két rendőr meghalt, holnap már lövünk (…) Ez nem Amerika, kisköcsög, nincs ügyvéd! (…)

A bosszúnarratívát erősíti több olyan ember, akiket kegyetlenül összevertek a rendőrök, akik kontroll nélkül járőröztek, és szándékosan hármasával fogdostak össze embereket, hogy megálljon a csoportos garázdaság vádja.

Sokukat az elfogáskor összeverték tonfával, olykor fejbe rugdosták, vagy a kapitányságon kaptak ütéseket-rúgásokat. Az elfogottak zöménél egyből indítványozták, és sok esetben jóvá is hagyták az előzetes letartóztatás elrendelését.

Sokszor a rendőri erők is lyukra futottak, egy Kossuth térről hazafelé tartó, a zavargásokban nem résztvevő testvérpárt például úgy sikerült agyba-főbe verni és bevinni a rendőrségre, hogy az AP fotóriporterével együtt sétáltak előtte nyugodtan a Liszt Ferenc tértől a Blaháig, majd a tudósító és egy kollégája végignézték, ahogy a rendőrök elfogják és elverik a két ártatlan srácot.

Azóta is elmaradt sok rendőr (és az igazsághoz tegyük hozzá: sok zavargó) felelősségre vonása. Jellemző, hogy az említett két testvér, Kruchina Vince és Károly ellen minden eljárást megszüntettek, majd a kártérítési perükben első fokon mindössze 400 ezer forint körüli összeget ítéltek meg nekik. Per kopf.

(A cikkhez felhasználtam Bodoky Tamás: Túlkapások című, az Indexen megjelent cikkekből összeállított riportkönyvét is.)
Kiemelt kép: Budapest, 2006. szeptember 19. MTI Fotó: Kovács Tamás

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Local demonstrators march with a flag with the image of Russian President Vladimir Putin and Hungarian Prime Minister Viktor Orban close to the headquarter of the governor FIDESZ party at Heroes Square as students, teachers of the Central European University and their sympathizers protest in downtown Budapest on April 9, 2017. 
Hungarian lawmakers approved legislation that could force the closure of a prestigious Budapest university founded by US billionaire investor George Soros, sparking fresh protests. The English-language Central European University (CEU), set up in 1991 after the fall of communism, has long been seen as a hostile bastion of liberalism by Prime Minister Viktor Orban's government.  / AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.