Lázár János a Magyar Nemzetnek azt mondja, ha érvényes a népszavazás, és győznek a nemek, ő nem tartja elképzelhetőnek, hogy az EU kötelező kvótát kényszerítsen Magyarországra. Ha mégis, akkor mindent megtesznek azért, hogy megállítsák Brüsszelt.
Amennyiben érvényes és eredményes a népszavazás, közjogi, jogalkotási aktus következhet, ami kellő védelmet jelent az országnak. Kilépésről nincsen szó.
A kérdésre, hogy nem is lesz-e, azt feleli a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy bár az EU-ellenesek, -szkeptikusok aránya nő, de jóval többen vannak, akik szerint az országnak jobb, ha az unió tagja. A népszavazás nem a kilépésről szól, de annak a jelentőségét nem becsülné le, hogy a magyarok az unióban először mondhatnak véleményt Brüsszel bevándorláspolitikájáról.
Október 2-án sokan figyelni fognak ránk.
Lázár nem lát semmi visszásságot abban, hogy a kormány 1300 ember menekültkérelmének elbírása ellen hadakozik, miközben augusztus közepéig 18 ezer embernek adott el letelepedési kötvényt. Szerinte ezzel kapcsolatban nincs nemzetbiztonsági kockázat, nem tart attól,
hogy bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható emberek volnának a vásárlók.
Emlékeztet rá, hogy Európa-szerte működtetnek hasonló programot, ami nálunk a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kontrollja alatt áll.
Pozsonyban semmi nem változott
Így értékeli a miniszter a múlt pénteki uniós csúcsot. Szerinte továbbra sincs garancia arra, hogy kevesebb lesz a bevándorló. Októberben az Európai Tanács ülésén a kormányfők hivatalosan tárgyalnak a bevándorlás szabályozásáról, de most csak szép szavak vannak, miközben osztják-szorozzák a bevándorlókat.
Svédország, Németország és Ausztria már jelezte, hogy vissza akarja küldeni őket hozzánk, sőt Mindezek tükrében komoly előrelépésről nehéz beszélni.
Lázár szerint nincs baj a visegrádi együttműködéssel, de a kormány nevében határozottan visszautasítja a szlovák államfő Orbán Viktornak címzett bírálatát, aki szerinte szitokszóvá tette Brüsszelt.
A népszavazás a legszentebb dolog egy demokráciában. Brüsszel pedig nem szitokszó, de ma egy magyar ember azt látja, hogy mi megpróbáljuk megvédeni magunkat a bevándorlástól, erre Nyugat-Európából ránk akarják kényszeríteni. Miért kellene nekünk bárkit befogadni, ha mi nem akarjuk? Ezt magyarázza meg Brüsszel.
Magyarországon nincs helye a szolidaritásnak
Lázár János szerint a magyar kormányon mindig azt kérik számon, hogy túl kemény, nem elég szolidáris.
Ez nem igaz, hanem azokban az országokban, ahonnan ezek az emberek jönnek, ahol a baj kialakult. Lehetőségeinkhez és az ország teljesítőképességéhez mérten ott tudjuk őket támogatni, ezért építünk például kórházat Szíriában.
A miniszter többször járt a határnál, a Keleti pályaudvarnál is, de kevés családdal találkozott, főleg húszas-harmincas éveiben járó fiatal férfiakat látott. Úgy emlékszik, volt ugyan néhány gyerek, nő is, de jellemzően életerős férfiak meneteltek az M1-esen
vagy csinálták a műsort a Keletinél.
Ismer személyes történeteket, szerinte a kormány sem közömbös, szívtelen, de a menekülteknek akkor tudnak segíteni, ha ott avatkoznak be, ahol gond van.
Minden történet természetesen megrendítő, szomorú. A magukra hagyott gyerekek sorsa a legdrámaibb, őket be is fogadjuk, és nem is küldjük vissza.
A miniszter szerint városából, Hódmezővásárhelyről sem menekült gyerekeket küldtek el Fótra, hanem 16-18 éves fiatalokat, de a gyerekeknek és fiataloknak sem segítség, ha azt sugallják nekik, hogy életveszélyes körülmények között induljanak Európába, ahol szociális támogatást kapnak.
