Belföld

Nem sokat ér az orvosképzés fejlesztése, amíg hálapénzt dugdosunk a zsebekbe

Mázsár Tamás
Mázsár Tamás

újságíró. 2016. 09. 16. 18:23

Korábban a témában:

Palkovics László államtitkár vasárnap bejelentette, a következő évek egyik kiemelt feladata az orvosképzés megújítása lesz. Palkovicsék abban látják a jelenlegi rendszer problémáját,

hogy a külföldi hallgatók az elméleti képzést követően elhagyják a hazai egyetemeket, és a képzést más egyetemen folytatják.

Az oktatási államtitkár ezt a Debreceni Egyetem (DE) tanévnyitó ünnepségén mondta. A helyszínválasztás valószínűleg nem volt véletlen. Itthon a Debreceni Egyetemen tanul a legtöbb külföldi hallgató,

az eltelt 15 év alatt számuk megnégyszereződött.

Az intézmény 14 kara közül 12 hirdet idegen nyelvű képzést, összesen 52 szakon – ezzel országos összehasonlításban a legszélesebb kínálattal rendelkeznek, ezért megkérdeztük az egyetemet, ők mit tapasztalnak, mennyire érzékelik ezt a problémát.

A külföldi hallgatók elméleti képzést követő „eltűnése” intézményünkben nem jellemző, ez a jelenség a hazai intézmények közül a Debreceni Egyetemen érezhető a legkevésbé.

– jött a válasz. Jelenleg nagyjából száz országból érkezik ide közel négyezer hallgató.

Szilvássy Zoltán rektor a 24.hu kérdésére azt válaszolta,

intézményünk idegen nyelvű képzései iránt évek óta nagy az érdeklődés, a több térítéses külföldi hallgató fogadásának a korlátozott kapacitások szabnak határt. Ezt jeleztük a fenntartó felé is. A tanévnyitón elhangzott államtitkári felvetés nyomán abban bízunk, hogy az infrastrukturális és humánerőforrás-kapacitások bővítésével a jövőben több külföldi – terveink szerint már orosz nyelven is oktatott – hallgatót fogadhatunk.

Jó elméleti, pocsék gyakorlati képzés?

Az oktatási államtitkár az egyetem tanévnyitóján azt mondta,

a magyar orvosképzés nemzetközi szinten is kiváló.

Dr. Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke csak részben ért egyet Palkoviccsal. A 24.hu kérdésére elmondta, bár nincsen összehasonlítási alapjuk, a hallgatói felmérésekből az derül ki, hogy az elméleti képzéssel kifejezetten elégedettek, míg a gyakorlati képzéssel kifejezetten elégedetlenek a diákok.

(Forrás: szinapszis.hu)
Megkérdeztük erről is a Debreceni Egyetemet, ahol azt mondták, az orvosi karon hallgatóknak az elméleti képzést követően kevesebb mint 10 százalékuk hagyja el az intézményt. A lemorzsolódásnak nálunk elsősorban tanulmányi okai vannak.

A ReSzaSz elnöke szerint az orvosképzésre jellemző, hogy az első három évben inkább elméleti, illetve olyan gyakorlati oktatás zajlik, ami angol, vagy német nyelven is oktatható. Az utolsó három évben viszont elkezdődik a ,,valódi” gyakorlati képzés, amikor a medikusok a klinikákon, betegek bevonásával tanulnak tovább.

A gyógyítás alapja (még a modern technikával felvértezett 21.században is) a betegekkel való kommunikáció, a betegek kikérdezése. A külföldi hallgatók képzése itt ütközik olyan akadályokba, amiket nehéz lesz kikerülni: nem lehet minden beteget megtanítani angolul vagy németül, illetve nem lehet tolmácsot biztosítani minden külföldi hallgató mellé. Ezért mennek el, illetve ezért kell elmenniük

– tette hozzá.

A megoldás szerinte az lenne, hogy a hallgatók az első három évben megtanulnak olyan szinten magyarul, ami elegendő a gyakorlati képzés teljesítéséhez. Ha ezt sikerül megoldani, akkor onnantól már csak akarat és pénz kérdése az orvoskarok és oktató kórházak fejlesztése. Az is fontos lenne, hogy további kórházakat, akár megyei kórházakat fejlesszenek, bevonjanak a gyakorlati oktatásba, mert az egyetemi klinikák már most is nehezen tudják megoldani a medikusok képzését az elmúlt időszakban ugrásszerűen megnőtt hallgatói létszám miatt.

A Debreceni Egyetemen lapunknak azt mondták, a külföldi hallgatók magyar nyelvi képzésére külön programmal rendelkezik.

A külföldi hallgatók 6 féléven keresztül tanulnak magyarul.

Ráadásul az elsőévesek már a tanulmányaik megkezdése előtt kéthetes kötelező magyar kurzuson vesznek részt minden évben.

Európa egyik legjobb orvosképzése

Beszéltünk egy Magyarországon tanuló orvostanhallgatóval, aki csak az egyetemi oktatás miatt érkezett Budapestre. Júniusban végzett a Semmelweis Egyetemen, azt mondta,

azért választotta Magyarországot, mert az orvosképzés itt az egyik legjobb Európában.Az oktatók pedig  amellett, hogy értelmesek és intelligensek voltak, még nagyon segítőkészek is.

Én a gyakorlati részt is Magyarországon csináltam, és nagyon élveztem,

mondta.

Állítja, neki nem voltak nyelvi problémái, tudott kommunikálni a betegekkel. Arra a kérdésre, hogy miért ment vissza Svédországba, azt válaszolta, azért mert onnan származik. Ez kétségtelenül fontos, de azért lehet, hogy más indoka is volt arra, hogy ne Magyarországon kezdje el praxisát.

A praxisblog egy néhány évvel ezelőtti bejegyzésében összehasonlította a két ország (magyar-svéd) egészségügyét, és a kórházi viszonyokat. Ebből egyrészt az látszik, hogy kint hétszer annyit lehet keresni kezdő orvosként, mint itthon, persze irgalmatlan drága északon minden, szóval azért ezzel érdemes óvatosan bánni. De Svédországban nincsen paraszolvencia, míg itthon nagyon van, egy demokratikusabb kinti rendszerről írnak, míg itthon nagyon erős az alá-fölé rendelt viszony. A kórházak felszereltsége között és az ügyeletek mennyisége között pedig óriási a különbség.

Az orvosképzés másodlagos

Négy év alatt további, csaknem kétezer orvostanhallgatót tudnánk a hazai egyetemeinkre vonzani,

ez a kormány célja, amivel Palkovics szerint nemcsak a magyar egészségügy szakemberigényét biztosítják valamennyi szükséges területen, hanem évente csaknem hatmilliárd forint plusz bevételt jelentene az érintett felsőoktatási intézményeknek.

A Munkaerőpiaci Tükör egy korábbi tanulmánya szerint sok oka van annak, hogy a magyar egészségügy miért olyan, amilyen, és ez nem csak a pénz. Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki és Simon Dávid, az ELTE TÁTK kutatói arra voltak kíváncsiak, miért mennek el az orvosok itthonról.

(Forrás: Munkaerőpaci Tükör 2015)

Ebből jól látszik, hogy nemcsak a pénz a magyar egészségügy problémája, hanem az eszközellátottság, a kórházak állapota, a szakmai fejlődés hiánya is.

Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke is azt mondja, hogy az orvosképzés fejlesztése csak egy része a magyar egészségügy jobbá tételének:

Az orvosképzés fejlesztése magába kell foglalja az oktatók kiemelt támogatását, a kórházak fejlesztését és a hálapénzrendszer megszüntetését. Ameddig a rendszer inkább a hálapénzes betegek ellátásának irányába motiválja az orvosokat, addig az orvosképzés, a medikus- vagy rezidensoktatás csak másodlagos lesz.

Konkrétum

egyelőre nincsen, tervek viszont már régóta vannak. Az egyébként jól látszik, hogy a kormány akar valamit kezdeni az egészségüggyel, vagy legalábbis úgy szeretne csinálni, mint aki kész tenni valamit.

Az egészségügyben a rendszerváltás óta 26 éve nem volt példa ilyen mértékű és ennyire kiszámítható többéves béremelési programra,

– mondta Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Elárulta, az egészségügyi szakdolgozók jövedelme négy lépésben növekedhet: idén szeptemberben átlagosan 26,5 százalékkal, majd jövő novemberben 12 százalékkal, az azt követő két évben pedig 8-8 százalékkal.

A ReSzaSz elnöke lapunknak elmondta, korábban részt vettek annak a munkacsoportnak a munkájában, amely az orvosképzés fejlesztésével foglalkozott.

A munkacsoport munkája során meggyőződhettünk arról, hogy tényleg komolyan kíván a kormány az orvosképzés fejlesztésével foglalkozni.

Hozzátette, benyújtották az ezzel kapcsolatos javaslataikat, amelyek főleg az oktató utánpótlással, az oktatók képzésével és ösztönzésével foglalkozott. De hangsúlyozták, hogy a

jelenleg rendelkezésre álló infrastruktúrán (klinikák, betegszám) nem lehet növelni a hallgatói létszámot.

A végleges kormányelőterjesztés tartalmát viszont ők sem ismerik.

(Kiemelt kép: Fortepan)

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind