Brüsszel, 2015. szeptember 3.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (b) üdvözli Orbán Viktor miniszterelnököt a migránsválságról tartott tárgyalásuk előtt Brüsszelben 2015. szeptember 3-án. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Belföld

Az EU a hétvégén végleg leszámolhat Orbánnal

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2016. 09. 15. 11:51

Korábban a témában:

A Brexit után nem merülhet fel lehetőségként az, hogy visszatérünk a megszokott ügymenethez. Vagy úgy jövünk ki ebből a válságból, hogy megosztottak és gyengék vagyunk, vagy úgy, hogy egységesek és erősek.

Ez állt Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének levelében, amelyet a hétvégi pozsonyi EU-csúcs előtt küldött a tagországok képviselőinek, hogy felvázolja, mire is számítsanak a megbeszélések alatt.

Úgy tűnik, az EU vezetői mostanra felébredtek abból a sokkból, amit a Brexit jelentett, és megpróbálnak valamit kezdeni a helyzettel. Ez derült ki Jean-Claude Juncker Európai Parlament előtt elmondott évértékelő beszédéből is. A legfontosabb üzenetek ezek:

  • A Brexit nem a világvége.
  • És ha nincs is európai föderáció, legalább egységesebb unió legyen.

Amit Tusk még azzal fejelt meg, hogy

  • Vissza kell szerezni a látszatot, hogy az unió vezetői tudják, mit csinálnak.

Magyar szempontból Juncker évértékelőjének mindenképp az volt a legfontosabb pontja, hogy

a Bizottság elnöke már nem akar kvótarendszert.

Így az eddig is kifejezetten gyenge lábakon álló magyar népszavazás teljesen értelmét vesztheti.

Nem kvóta kell, hanem szív

Juncker azt mondta, a segítségnek önkéntesnek kell lennie, szívből kell jönnie, és nem úgy, hogy arra rákényszerítenek valakit. Ez azért egy egészen finom megfogalmazása annak, hogy a kvótarendszer mentén szinte kettészakadt az unió, és jó lenne betemetni ezeket az árkokat.

Főleg úgy, hogy a kvótarendszer eleve nem volt megoldás a problémára. Annyira kis részéről sikerült volna megegyezni a menekülteknek, ami lényegében nem is érződött volna. Magyarországra például kicsivel több, mint ezer menekült jutott volna, ami nevetségesen kevés ahhoz képest, hogy eddig majdnem kétmillióan érkeztek Európába.

Valamit kezdeni kellett végre ezzel a problémával, mert az Európai Unió menekültügyi bukdácsolásának köszönhetően egyre erősödtek az olyan populista vagy szélsőjobboldali hangok, mint az Alternatíva Németországnak, vagy éppen a Fidesz. Nemcsak választ nem sikerült viszont adni az utóbbi évek egyik legkomolyabb politikai kihívására, de eddig még úgy csinálni sem tudtak, mintha képesek lennének megegyezni egymással. Ennek lehet most vége.

Pozsonyi piknik

A hétvégi pozsonyi találkozó pont erről szólhat, legalábbis Donald Tusk azt szeretné, ha ez így lenne. Egyébként a mostani csúcstalálkozón nem születhet semmiről hivatalos megegyezés. Tusk csak azt szeretné elérni, hogy a jövő tavaszi nagy tanácsülés előtt, amelyet a Római szerződés hatvanadik évfordulóján tartanak majd, sikerüljön egybekovácsolni az egész uniós blokkot, hogy aztán újraindíthassák politikailag a szövetséget.

A célokat is nagyjából eszerint veszik majd figyelembe. Miközben a déli országoknak elsősorban az a fontos, hogy a gazdasági problémákat kezeljék, az északiak a szabad munkaerő-áramlás és a migráció miatt aggódnak. Tusk nagyjából ezen szükségletek között tervez egyensúlyozni a jövőben.

Ami pedig nemcsak Tusk tervezetéből, de Juncker beszédéből is kiderült, hogy

az Európai Unió vezetőinek célja mostantól, hogy kevesebbet ígérjenek, de többet teljesítsenek belőle.

Pont ezért nem voltak Tusk tervei között nagy ígéretek, és pont ezért nem beszélt hatalmas hasonlatokban és színes elképzelésekben Juncker.

Irreguláris migráns

És azzal Tusk és Juncker is tisztában vannak, hogy nagyon nehéz lesz teljesíteni az eddigi apró ígéreteket is. Nemcsak az északi és déli országok, hanem a Tanács, a Bizottság és a tagországok elképzelései között is hatalmas különbség van.

A kvótarendszer elvetése a gyakorlatban egyébként azt jelenti, hogy az első nagy csatát a tagországok nyerték meg, akik alapvetően úgy szerették volna kezelni a menekültválságot, hogy egyszerűen nem engednek be több menekültet (vagy az új uniós nómenklatúra szerint: irreguláris migránst) Európába, miközben a Bizottság elképzelése az volt, hogy a válság legegyszerűbb kezelése az, ha Európán belül osztják el a menekülteket.

Magyar szempontból a pozsonyi csúcs legérdekesebb része az lesz, hogy sikerül-e visszaszerezni az erő, vagy legalább a konszenzus látszatát. Ha igen, azzal pont Orbán Viktor járhat rosszul. A magyar miniszterelnök igazából azzal lett tényező az Európai Unión belül, hogy elsőként állt be abba a populista vonalba, amely az erő jelszavával szerette volna megvédeni a keresztény Európát a muszlim bevándorlóktól.

Leszámolás

Amint a politikai válság mélyült, egyre többen követték ebben, végül Orbán már nem a sorból kilógó populista volt, hanem Merkel mellett az egyetlen olyan európai államférfi, akinek karakteres véleménye volt a menekültválság megoldásáról. Ezt az előnyét pedig Orbán sem szeretné elvesztegetni.

Csakhogy az egyetlen fegyver, amivel Orbán Brüsszelben, illetve most Pozsonyban operálhat, az a karakteres, többiekétől eltérő véleménye. Mivel Magyarország sem lakosságszám, sem gazdaság, sem bármi más szempontjából nem meghatározó ország Európában, csak ideológiai irányvonalat adhatunk ehhez a konfliktushoz.

Ha viszont Tusknak sikerült az erő látszatát keltetnie az Európai Unióval, akkor pont Orbán keresztény csőréből énekli majd ki az ezeréves sajtot.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.