Hungarian Prime minister Victor Orban arrives for a meeting of the conservative European People's Party (EPP), on September 23, 2015 in Brussels. AFP PHOTO / JOHN THYS
Belföld

Orbán már korábban ismer(het)te az őszödi beszédet

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 09. 09. 12:42

Csizmadia Ervin az Élet és Irodalom legfrissebb számában arról ír, mit tanulhatna a mai a 2006–2010-es ellenzéktől, ahogy azt korábban a Fidesz is tette. A Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője elemzésében visszaidézi, hogy éppen tíz éve, szeptember 9-én jelent meg a Magyar Nemzetben Orbán Viktor cikksorozatának utolsó része. (Orbán Viktor első írása 2006. július 29-én jelent meg. A sorozat „A vízválasztó” címet kapta – a szerk.)

E cikkeket Orbán – mintegy válaszul – Gyurcsány őszödi beszédére írta.

De a dolog pikantériája, hogy a cikkek még az előtt jelentek meg, hogy a közvélemény az őszödi beszédet megismerhette volna. A szerző ezekben az írásokban nem leplezi le magát, nem teszi nyilvánvalóvá, hogy ismerné a beszédet. De persze – ahogy már sokan kimutatták – nem kétséges, mindent tud: a cikkek feladata e tudás birtokában „leleplezni” a baloldal és a Gyurcsány-kormány „szervezett politikai hazugságait”.

csizmadia ervin (csizmadia ervin, )
Csizmadia Ervin (Fotó: Berecz Valter)

Csizmadia Ervin ezzel most azért hozakodik elő, mert azt állítja, hogy a tartósan rossz bőrben lévő mai ellenzék megújulásában is fontos szerepe lehet „külső” tényezőknek és a mai ellenzéknek bőven lenne mit tanulnia a 2006-os Orbán Viktortól, de ezzel nincs tisztában.

Politikai értelemben tanulni – bármily meglepő – elsősorban az ellenfelektől lehet. Ha az ellenfelet (mint az az elmúlt években történt) ellenséggé nyilvánítják, akkor ezzel elhárítják maguktól a tanulás minden lehetőségét. Hiszen ugyan kinek volna kedve tanulni esküdt ellenségétől? Az ellenség kívül áll a demokratikus versenyen, tehát vele szemben az egyetlen megengedett taktika a teljes elutasítás. Röviden szólva ez a logika vezérli ma a domináns balliberális gondolkodást.

Csizmadia Ervin ezt a taktikát nem tartja szerencsésnek, mert ellentétes a politika természetével, a versengéssel. Szerinte az ellenzéknek meg kell értenie: hiába utálja, a Fidesz tartós vetélytársa, saját célokkal, eszmékkel, elképzelésekkel, tanulási hajlammal.

Egyrészt látványosan tanult a késő Kádár-korszak demokratikus ellenzékétől (hogyan kell társadalmi kapcsolatokat építeni); másrészt tanult az 1994–98-as MSZP-től (hogyan kell gazdasági hátországot építeni és karbantartani).

Szerinte – a Fidesszel ellentétben – a mai ellenzékből hiányzik a tanulóképesség, a realitások figyelembevétele.

A Fidesz a mai ellenzék számára nem több, mint eltakarítandó kupac, nem is merem mondani, milyen kupac. Ami, ugye, dühkitörésnek jó, értelmezésnek kevés.

A politológus szerint az ellenzék addig nem kerül versenyhelyzetbe, míg realitástagadó attitűdjén nem változtat, nem tudja megkülönböztetni a Fidesz két korszakát (a mait és a 2006-ost). A szerző elismeri, hogy hatalmas ugyan a különbség a 2006-os és a mai ellenzék között, de mégis úgy véli,

ha az ellenzék győzni szeretne, stratégia kell. Ha ezt magából, a saját világából nemigen tudja előbányászni, akkor nézzen körül ott, ahol sikert tudtak produkálni. A jobboldalon.

Például olvassanak 2006-os Orbánt, aki nevezett cikkeiben olyan dolgokról ír (1. hangvétel; 2. témameghatározás; 3. mítoszteremtés; 4. helyzetelemzés és megoldási alternatívák), amelyek korántsem csak jobboldali irányzatoknak megszívlelendőek.

csizmadia ervin (csizmadia ervin, )
Csizmadia Ervin (Fotó: Berecz Valter)

Csizmadia Ervin emlékeztet rá, hogy az Orbán-cikkek központi témája a hazugság.

A közvélemény a cikkek megírásakor – mint mondottam – még nem ismeri az őszödi beszédet, a cikk szerzője viszont már ismeri. Ez nagy helyzeti előny, de persze kockázata is van. Hiszen zártkörű információkra alapozva kell megfogalmaznia azt, amit nyíltan nem akar: hogy a kormány politikája hazugságokra épül.

Az őszödi beszédet Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2006. május 26-án, egy hónappal a választási győzelem után az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén tartotta.)  A magyarok jelentős része visszaigazolta Orbán narratíváját, elhitte, hogy az „igazság” áll szemben a „hazugsággal”, az igazságot pedig az ellenzék képviseli. A mai ellenzéknek is csak akkor lenne esélye a Fidesszel szemben, ha találna olyan sztorit, mítoszt és narratívát, amely nagy társadalmi csoportok tapasztalataival esik egybe, és még érzelmi mozgósító ereje is van egy olyan párt ellen, amely sikeres.

Ha a helyzetelemzés abból indul ki, hogy a Fidesz sikertelen, az az ellenzék tartós versenyképtelenségét eredményezheti.

Csizmadia szerint 2006 nem csak az őszödi beszéd miatt fontos. A beszéd egy hosszú leépülés kezdete volt a balliberálisoknak, míg Orbán Viktor cikksorozatával a másik oldalon felemelkedés indult el. Mindkét folyamat máig tart, de csak együtt érdemes elemezni, akkor lesz teljes a kép. A mai ellenzéknek vissza kell térnie az alapponthoz és tanulmányoznia, hogy egy válságba kerülő kormány ellenében miként lehet sikeres az ellenzék. Az kevés, hogy a balliberális oldal szerint az Orbán-kormány egy korrupt csődtömeg, ha nem tud vele szemben „sikergyanús” politikai innovációt felmutatni. 2016 megértéséhez 2006-on át vezet az út – zárja írását a politikai elemző.

A Csizmadia által vezetett központ munkatársa előzőleg a 168 Órának arról beszélt, hogy az MSZP lényegében már csak alkukról, kompromisszumokról, véget nem érő helyezkedésekről szól, és szerinte Orbán Viktornak jó néhány embere van az MSZP-n belül is. Ő a legnagyobb játékos. Direkt vagy áttételes módon mozgatja a szálakat. Szentpéteri Nagy Richard úgy vélte, a  szocialistákon belül van olyan, aki csak gesztusokat tesz a Fidesznek, hogy rá ne lőjenek, de olyan is, akinek simán odaszólhatnak, akit a megfelelő eszközökkel „fognak”.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Election posters with the leading candidates for the presidential elections in France with  Le Pen (l) and E. Macron (c) can be seen in Henin-Beaumont, France, 23 April 2017. A total of eleven candidates participates in the first round of the presidential elections. Photo: Kay Nietfeld/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.