Pensioners look out towards the Baltic Sea at the beachfront in Sellin, Ruegen Island, Germany, on Saturday, Aug. 27, 2016. Germany's Bundesbank said raising the legal retirement age to 69 by 2060 could ease some of the pressure on the countrys state pension system as the population ages. Photographer: Krisztian Bocsi/Bloomberg via Getty Images
Belföld

Ezért jönnek Magyarországra a német nyugdíjasok

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 09. 06. 14:35

Az idősebb németek ugyanannyi pénzből sokkal jobban és tartalmasabban tudnak élni Magyarországon, mint szülőhazájukban. Vonzza őket a táj szépsége, a magyarok vendégszeretete, az olcsó és jó színvonalú szolgáltatások. Utánpótlásuk viszont egyre kevésbé akad, és annak sem találtuk nyomát, hogy a menekültek elől egyre több német menekülne hozzánk.
Korábban a témában:

Dieter Alfers düsseldorfi nyugdíjas 2007-ben vásárolt meg egy móricgáti tanyát a pusztán. Megfogta a táj végtelensége, az egész évben nagyszerű időjárás és a magyarok vendégszeretete.

Azért is választottam Magyarországot, mert itt sokkal olcsóbban lehet ingatlant venni, és mert szeretem a magyar vidéket, az itteni életformát

– mondta a 24.hu kérdésére.

A férfi 57 évesen ment kedvezményes nyugdíjba, előtte egy takarékbanknál dolgozott marketingesként Düsseldorf mellett, egy kisvárosban. Azt mondta, a nyugdíjazása miatt jelentősen megcsappant a jövedelme, az addigi életszínvonala, és sokáig keresett Európában egy olyan helyet, ahol kényelmesebben tud élni, mint Németországban. Csehország és Szlovákia jött szóba, végül az döntött hazánk mellett, hogy az interneten olvasta letelepült németek beszámolóit, akik nagyon dicsérték a magyarokat, kiemelve az egész évben jó időjárást, a kitűnő szolgáltatásokat (fürdők, orvosi ellátás, éttermek, boltok), amelyek jóval olcsóbbak, mint náluk.

Hozzá kell tenni: a német nyugdíjasok nemcsak Magyarországot tüntetik ki, egész Kelet-Közép-Európában megtalálhatók. Célországaik a régióban Csehország, Szlovákia és Bulgária.

Hazánkba elsősorban azok jönnek, akik kifejezetten a magyar vidéki életformát keresik és szeretnek utazgatni. Sokan lakókocsival járják a magyar vidéket, a termálfürdőket és a környező országokat. Ők azok a német nyugdíjasok, akiknek a gyerekei már kirepültek, és az öregkorukat kreatívan és tartalmasan élik meg.

Németországban a kormány és a civilek is erősen támogatják a tartalmas öregkorra való felkészülést, ez benne van a köztudatban, mondta Dieter. A kivándorlásnak ugyanakkor értelemszerűen nem örülnek, egyes tartományok próbálták szigorítani a szabályokat, illetve ösztönözni a maradásukat, de ez a tervük megbukott.

Magas az áfa

Dieter 10 éve él Magyarországon, és csak két negatívumot említett. Azt, hogy többször betörtek hozzá, és emiatt rendőrségre bekötött riasztót kellett beszerelnie. Megemlítette a 2010 óta életbe lépett nagyon magas áfát, ami szerinte gúzsba köti a magyar gazdaságot, és relatíve magasak a közszolgáltatások díjai (illetékek, hatósági díjak), amelyek szerinte a lakosságszámhoz képest túl sokba kerülnek.

A menekültkérdésről az mondta, szerinte az integráció csak félig sikerült jól Németországban, és nem megoldás, hogy Európa Törökországot pénzeli, hogy tartsa távol a menekülteket.

Bár aggódik a jövő miatt, nem tapasztalta, hogy több német jött volna Magyarországra a menekültek miatt tavaly szeptember óta.

Már nincs több német a Balatonnál

„10-15 éve valóban volt egy hullám, főleg németek, akik még ’90 előtt jártak itt, és nosztalgiájuk volt, főleg a keleti tartományokból vásároltak nemcsak a vízparton, de a kisebb településeken is. Ők megöregedtek, jó részük már nem tölti itt az idényt, inkább eladó pozícióba kerültek, és nem igazán van utánpótlás – mondta a 24.hu-nak Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Az OC füredi és siófoki irodája amúgy egyáltalán nem tapasztalt német ajkú vevők részéről különösebb érdeklődést mostanában. Füreden az utóbbi években egyáltalán nem voltak német vevők (más külföldi se), annak ellenére, hogy időről időre felröppen a hír a sajtóban, hogy a külföldiek vásárolnak, aminek nincs sok alapja, mondta az elemző.

Dieter Alfars 10 ezer euróért vette a móricgáti tanyát (ez 9 éve nagyjából 2,8 millió forintot ért). Ezt teljesen felújíttatta, kibővítette, jelenleg is itt él. Bár – ahogy fogalmazott – egyedül él, nagy társasági életet visz, főként a Kecskemét, Szeged környéki tanyás németekkel, illetve magyar családokkal jár össze. Barátaival sokat utazik, szabadidejében festeget. Arra a kérdésre, hogy mennyibe kerül a megélhetése egy hónapban, azt mondta, fix 125 ezer forintot költ élelemre, rezsire, internetre, biztosításra, benzinre, ami töredéke a németországi kiadásainak. Ami ezen felül van, azt extra költségnek nevezte, ilyen például az utazások, a ruházkodás vagy a váratlan kiadások.

Olcsóbb és tartalmasabb élet

Cornelia Rückriegel 6 éve költözött Magyarországra, egy Kecskemét melletti tanyára. Azt mondta a 24.hu-nak, hogy őt az alföldi pusztaság vonzotta, a kiszámítható időjárás és az olcsó megélhetési költségek.

Itt szabadabban tarthatok lovakat, és oda lovagolok, ahová akarok, Németországban ez szigorúan szabályozott.

Szerinte Magyarországon szinte mindenen spórolni tudnak a német életvitellel összehasonlítva. A takarítónőn, kertészen 70 százalékot, a cigarettán, alkoholos italokon 30 százalékot, az éttermeken pedig 50 százalékot. A hölgy kiemelte: az orvosi, kórházi, gyógyszerészeti ellátás Magyarországon szuper, még a fizetős orvosi ellátás is sokkal olcsóbb, mint Németországban (pl. fogorvosok).

Morális pánik a bajor tévében

A betelepült németek főként a Balatonnál és az Alföldön fordulnak elő nagyobb számban. Kecskemét környékén „tanyás németeknek” hívják őket, nagyjából 20-50 családról lehet szó, akik 8-10 éve vándoroltak be. Utánpótlásuk azonban már nem nagyon van.

Bár egy magyar ingatlanokra specializálódott német ingatlanos, Ottmar Heide idén májusban úgy nyilatkozott a bajor tévének, hogy ugrásszerűen megnőtt azon németek száma, akik a menekültek elől mennek Magyarországra, ezt nekünk egyetlen magyar ingatlaniroda sem támasztotta alá, illetve Ottmar Heide sem válaszolt a megkeresésünkre.

Az Otthon Centrum arról számolt be lapunknak, hogy a korábbi német balatonfüredi ingatlantulajdonosok inkább eladókká váltak az utóbbi időben. Siófokon viszont több külföldi vevő van, pl. csehek, svájciak, ők kizárólag tóparti új építésű apartmanok iránt érdeklődnek.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.