Debrecen, 2016. május 18.
A kényszerbetelepítés elleni népszavazáson való részvételre felhívó óriásplakát Debrecenben, a Bartók Béla úton 2016. május 18-án. Kampányt indított május 13-án a magyar kormány, hogy minél többen vegyenek részt a kényszerbetelepítés elleni népszavazáson. A kampány fő üzenete: "Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!"  "Elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság 78 millió forintos fejenkénti büntetéssel fenyegetőzik arra az esetre, ha a tagországok nem fogadják el a kényszerbetelepítést. Eközben egy magyar emberre 1 millió forint uniós támogatás jut. Brüsszelt meg kell állítani" - olvasható a kormány május 13-án írt Facebook-posztjában.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Belföld

Mindegy, mi lesz, ezt a népszavazást a Fidesz már megnyerte

Kovács Áron
Kovács Áron

újságíró. 2016. 07. 06. 16:13

Ki van ez találva rendesen: hiába értelmetlen a népszavazásra feltett kérdés, politikai értelemben olyan helyzetet teremt, amiben a Fidesz mindenképpen nyer, az ellenzék pedig egyszerűen nem rúghat labdába. És igen, ez már a 2018-as választási kampány, úgyhogy jobb, ha megszokjuk a hangulatot.

Hiába volt minden jogi okoskodás, a kvótaügyi népszavazásnak semmi nem állhatta útját, és remélhetőleg már mindenki bevéste a naptárba, hogy október 2-án lesz a nagy nap. Ez azt is jelenti, hogy ezennel megkezdődött a 2018-as választási kampány. Kicsit hosszú lesz, de már most biztosra vehetjük, hogy a kormánypártok számára annyira bevált migránsozástól és brüsszelezéstől nem fogunk tudni megszabadulni a következő, szűk két évben.

A kormányzati kommunikációban „kényszerbetelepítés” elleni referendumnak ugyanis nincsen semmi más értelme, csak egy túlfújt, és ebből adódóan nagyon drága békemenet. A hasonlat nem véletlen, hiszen a kormány és a Fidesz melletti kiállást lehet majd bizonyítani a részvétellel és a határozottan behúzott „nem” szavazatokkal. Másra meglehetősen nehéz lenne szavazni, hiszen hogy is szól a kérdés?

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

Fodor Gáboron, a Magyar Liberális Párt elnökén kívül élő ember erre a kérdésre nem tud igennel szavazni, még akkor sem, ha amúgy humánusan állna a menekültekhez, vagy nagyon hinne az egységes Európa eszméjében. Egész egyszerűen rosszul van feltéve a kérdés, és három alapvető okból is értelmezhetetlen:

1. Nincs semmiféle kötelező betelepítés

Az egész kérdésfelvetés egy sajátos fikcióra épül, arra, hogy az EU valakiket be akarna telepíteni Magyarországra. Ez szándékos csúsztatás, hiszen valójában csak a menedékkérők ellátásának és kérelmük elbírásának terheit szeretnék megosztani a tervezett kvótarendszer támogatói, szó sincs arról, hogy nekik akkor onnantól már örökké itt kellene élni. A menedékkérelmeket el lehet utasítani, illetve maguk az érintettek sem biztos, hogy maradnának, hiszen a legtöbbjük Svédország és Németország felé kacsintgat.

2. Kvótarendszer ettől függetlenül még lehet

Példa nélküli, hogy a népszavazás (ha érvényes és eredményes lenne) nem kötelezné semmilyen jogalkotásra az Országgyűlést. Nem is kell, hiszen ha lesz is bármiféle elosztási rendszer, arról a tagországok képviselőiből álló Tanács fog dönteni, nem pedig a magyar parlament. Az eddigi egyetlen, hivatalosan is megszületett döntés (tavaly szeptemberben 120 ezer menedékkérő szétosztásáról) is a belügyminiszterek tanácsában született, és az ellene szavazó Magyarország és Szlovákia is a bevett EU-s megoldást követi: az Európai Bíróságon támadta meg.

3. A kormánynak nincs szüksége felhatalmazásra

Bár Orbán Viktor szerint neki személyesen erős mandátumra van szüksége a migráció ügyében a brüsszeli tárgyalásokhoz, valójában ez sem teljesen igaz. Közismert, hogy a magyar kormány elutasít mindenféle kvótarendszert, és nyilvánvaló, hogy a Tanácsban is elutasítja, ha esetleg szavazásra kerülne. Hasonlóan tesznek majd a fideszes képviselők az Európai Parlamentben, és a magyar kormánypártok nem állnak egyedül, számos európai országban vannak szövetségeseik, akik hasonló módon gondolkoznak.

Győztest is lehetne hirdetni

A kampány a fentiek ellenére már folyik, és nagyon erős EU-ellenes éle van. A kormánypárti stratégák ugyanis megpróbálják összekapcsolni a két, széles körben elutasított fogalmat: a bevándorlást és “Brüsszelt”. Orbán ugyan azt mondja, hogy azért kell a kvótanépszavazás, hogy ne kelljen majd a kilépésről szavazni, de alárendeltjei már játszanak az EU-ellenesség húrjain is, és ha kell, biztosan nagyobb fokozatra kapcsolnak a virtuális Huxit-kampányban.

A népszavazás a kérdés értelmetlensége ellenére annyiban zseniális, hogy a Fidesz mindenképpen győztesnek hirdetheti majd magát. Igazából nem is fontos, hogy elmegy-e szavazni az érvényességhez szükséges mintegy négymillió ember, hiszen amúgy sem kötelez senkit semmire az eredmény.

Bármilyen részvétel mellett, de nyilván több mint 90 százalékos többségben lesznek a nemek, a kormánypártok pedig elmondhatják, hogy a nép őket támogatja.

A baloldali pártok – Fodor Gábor fentebb már említett kivételével – ebben a helyzetben legfeljebb kisebbíteni próbálhatják a Fidesz sikerét azzal, hogy távolmaradásra szólítják fel a híveiket. Az ő számukra a siker fogalmilag kizárt, még nagyon alacsony részvétel esetén is csak nagyon visszafogottan örülhetnek: elvesztették a kezdeményezést, és nem is látszik, hogyan szerzik vissza 2018-ig.

A legrosszabb helyzetben viszont a Jobbik van.

Nem elég, hogy a Vona Gábor elnök és a “radikálisnak” minősített belső ellenzék közti hatalmi harcok megviselték a pártot és elbizonytalanították a szimpatizánsokat, de most még az egyik kedvenc témájukat, a bevándorlásellenességet is elveszik tőlük. Mivel nekik részvételre és “nem” szavazatra kell buzdítaniuk, lényegében arra kényszerülnek, hogy a Fidesznek kampányoljanak.

Ha az ellenzéki erők – akár a parlamenti pártok, akár az úgynevezett civil ellenzék – nem találnak ki valamit, akkor a Fidesz nagyon komoly lendületet vehet október 2-án, ami önmagában még nem fog kitartani 2018-ig, de megalapozhatja a felívelő hangulatot: csak arról lehet majd szélesebb körben beszélni, amiről a kormánypártok akarnak, és lepereg róluk mindenféle kritika, hiába nem túl rózsás az oktatás vagy az egészségügy helyzete, és hiába derülnek ki nap mint nap furcsa ügyek kormánypárti szereplőkről.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.