Debrecen, 2016. május 18.
A kényszerbetelepítés elleni népszavazáson való részvételre felhívó óriásplakát Debrecenben, a Bartók Béla úton 2016. május 18-án. Kampányt indított május 13-án a magyar kormány, hogy minél többen vegyenek részt a kényszerbetelepítés elleni népszavazáson. A kampány fő üzenete: "Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!"  "Elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság 78 millió forintos fejenkénti büntetéssel fenyegetőzik arra az esetre, ha a tagországok nem fogadják el a kényszerbetelepítést. Eközben egy magyar emberre 1 millió forint uniós támogatás jut. Brüsszelt meg kell állítani" - olvasható a kormány május 13-án írt Facebook-posztjában.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Belföld

Mindegy, mi lesz, ezt a népszavazást a Fidesz már megnyerte

Kovács Áron
Kovács Áron

újságíró. 2016. 07. 06. 16:13

Ki van ez találva rendesen: hiába értelmetlen a népszavazásra feltett kérdés, politikai értelemben olyan helyzetet teremt, amiben a Fidesz mindenképpen nyer, az ellenzék pedig egyszerűen nem rúghat labdába. És igen, ez már a 2018-as választási kampány, úgyhogy jobb, ha megszokjuk a hangulatot.

Hiába volt minden jogi okoskodás, a kvótaügyi népszavazásnak semmi nem állhatta útját, és remélhetőleg már mindenki bevéste a naptárba, hogy október 2-án lesz a nagy nap. Ez azt is jelenti, hogy ezennel megkezdődött a 2018-as választási kampány. Kicsit hosszú lesz, de már most biztosra vehetjük, hogy a kormánypártok számára annyira bevált migránsozástól és brüsszelezéstől nem fogunk tudni megszabadulni a következő, szűk két évben.

A kormányzati kommunikációban „kényszerbetelepítés” elleni referendumnak ugyanis nincsen semmi más értelme, csak egy túlfújt, és ebből adódóan nagyon drága békemenet. A hasonlat nem véletlen, hiszen a kormány és a Fidesz melletti kiállást lehet majd bizonyítani a részvétellel és a határozottan behúzott „nem” szavazatokkal. Másra meglehetősen nehéz lenne szavazni, hiszen hogy is szól a kérdés?

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

Fodor Gáboron, a Magyar Liberális Párt elnökén kívül élő ember erre a kérdésre nem tud igennel szavazni, még akkor sem, ha amúgy humánusan állna a menekültekhez, vagy nagyon hinne az egységes Európa eszméjében. Egész egyszerűen rosszul van feltéve a kérdés, és három alapvető okból is értelmezhetetlen:

1. Nincs semmiféle kötelező betelepítés

Az egész kérdésfelvetés egy sajátos fikcióra épül, arra, hogy az EU valakiket be akarna telepíteni Magyarországra. Ez szándékos csúsztatás, hiszen valójában csak a menedékkérők ellátásának és kérelmük elbírásának terheit szeretnék megosztani a tervezett kvótarendszer támogatói, szó sincs arról, hogy nekik akkor onnantól már örökké itt kellene élni. A menedékkérelmeket el lehet utasítani, illetve maguk az érintettek sem biztos, hogy maradnának, hiszen a legtöbbjük Svédország és Németország felé kacsintgat.

2. Kvótarendszer ettől függetlenül még lehet

Példa nélküli, hogy a népszavazás (ha érvényes és eredményes lenne) nem kötelezné semmilyen jogalkotásra az Országgyűlést. Nem is kell, hiszen ha lesz is bármiféle elosztási rendszer, arról a tagországok képviselőiből álló Tanács fog dönteni, nem pedig a magyar parlament. Az eddigi egyetlen, hivatalosan is megszületett döntés (tavaly szeptemberben 120 ezer menedékkérő szétosztásáról) is a belügyminiszterek tanácsában született, és az ellene szavazó Magyarország és Szlovákia is a bevett EU-s megoldást követi: az Európai Bíróságon támadta meg.

3. A kormánynak nincs szüksége felhatalmazásra

Bár Orbán Viktor szerint neki személyesen erős mandátumra van szüksége a migráció ügyében a brüsszeli tárgyalásokhoz, valójában ez sem teljesen igaz. Közismert, hogy a magyar kormány elutasít mindenféle kvótarendszert, és nyilvánvaló, hogy a Tanácsban is elutasítja, ha esetleg szavazásra kerülne. Hasonlóan tesznek majd a fideszes képviselők az Európai Parlamentben, és a magyar kormánypártok nem állnak egyedül, számos európai országban vannak szövetségeseik, akik hasonló módon gondolkoznak.

Győztest is lehetne hirdetni

A kampány a fentiek ellenére már folyik, és nagyon erős EU-ellenes éle van. A kormánypárti stratégák ugyanis megpróbálják összekapcsolni a két, széles körben elutasított fogalmat: a bevándorlást és “Brüsszelt”. Orbán ugyan azt mondja, hogy azért kell a kvótanépszavazás, hogy ne kelljen majd a kilépésről szavazni, de alárendeltjei már játszanak az EU-ellenesség húrjain is, és ha kell, biztosan nagyobb fokozatra kapcsolnak a virtuális Huxit-kampányban.

A népszavazás a kérdés értelmetlensége ellenére annyiban zseniális, hogy a Fidesz mindenképpen győztesnek hirdetheti majd magát. Igazából nem is fontos, hogy elmegy-e szavazni az érvényességhez szükséges mintegy négymillió ember, hiszen amúgy sem kötelez senkit semmire az eredmény.

Bármilyen részvétel mellett, de nyilván több mint 90 százalékos többségben lesznek a nemek, a kormánypártok pedig elmondhatják, hogy a nép őket támogatja.

A baloldali pártok – Fodor Gábor fentebb már említett kivételével – ebben a helyzetben legfeljebb kisebbíteni próbálhatják a Fidesz sikerét azzal, hogy távolmaradásra szólítják fel a híveiket. Az ő számukra a siker fogalmilag kizárt, még nagyon alacsony részvétel esetén is csak nagyon visszafogottan örülhetnek: elvesztették a kezdeményezést, és nem is látszik, hogyan szerzik vissza 2018-ig.

A legrosszabb helyzetben viszont a Jobbik van.

Nem elég, hogy a Vona Gábor elnök és a “radikálisnak” minősített belső ellenzék közti hatalmi harcok megviselték a pártot és elbizonytalanították a szimpatizánsokat, de most még az egyik kedvenc témájukat, a bevándorlásellenességet is elveszik tőlük. Mivel nekik részvételre és “nem” szavazatra kell buzdítaniuk, lényegében arra kényszerülnek, hogy a Fidesznek kampányoljanak.

Ha az ellenzéki erők – akár a parlamenti pártok, akár az úgynevezett civil ellenzék – nem találnak ki valamit, akkor a Fidesz nagyon komoly lendületet vehet október 2-án, ami önmagában még nem fog kitartani 2018-ig, de megalapozhatja a felívelő hangulatot: csak arról lehet majd szélesebb körben beszélni, amiről a kormánypártok akarnak, és lepereg róluk mindenféle kritika, hiába nem túl rózsás az oktatás vagy az egészségügy helyzete, és hiába derülnek ki nap mint nap furcsa ügyek kormánypárti szereplőkről.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.