Belföld

Ragadós a Tigáz példája, jönnek a 40 eurós büntetések

2013-ban fogadták el a Ptk.-módosítást, ami előírta, hogy a nem pontosan fizető üzleti ügyfelekkel szemben a beszállítók minimum 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalányt alkalmazzanak. Idén márciusban külön törvény is született a behajtási költségátalányról, amivel a korábbi automatizmust eltörölték, vagyis többé nem kötelező, de alkalmazható a büntetés. Egy éven belül. Mindezzel az volt a cél, hogy elősegítsék a pontos fizetést.

Bármelyik cég követelheti tehát a behajtási költségátalányt attól az üzleti partnerétől (vállalkozótól, vállalkozástól, cégtől, szerződő hatóságtól), aki nem fizet napra pontosan, azonban azt korántsem lehet mondani, hogy általánosságban élnének a cégek a lehetőséggel.

Több százezer forintos fizetnivalót is jelenthet

Közműcégek közül például egészen idén májusig nem alkalmazta senki tudomásunk szerint a 40 eurónak megfelelő büntetést, a piacról leköszönő Tigáz volt az első a sorban. Mint írtuk, a 40 eurókból esetenként akár több százezer forintos fizetnivaló is összejöhet a rendszeresen nem pontosan napra fizető vállalkozó gázfogyasztóknak.

Ráadásul náluk hiba csúszhatott az adminisztrációba, mert magánszemélyeknek is kiküldhették a felszólítást. Pedig rájuk nem lehet alkalmazni a behajtási költségátalányt.

Többen is a Tigáz nyomdokaiba lépnének

Mivel a Tigáz szóvivője azt mondta lapunknak, akkor is bevezették volna a behajtási költségátalányt, ha nem vonulnak ki a piacról, ezért kíváncsiak voltunk, a nagyobb szolgáltatócégek tervezik-e, hogy a gázcéghez hasonlóan élnek a lehetőséggel.

Közműszolgáltatókat, telefontársaságokat és a postát kérdeztük, mit terveznek. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy velük szemben alkalmazták-e már a büntetést partnereik. Nem egy szolgáltatót találtunk, aki már foglalkozik a bevezetés gondolatával.

A Vodafone nem terhelné ezzel az ügyfeleit

A Vodafone Magyarország válaszában azt írta, hogy nem alkalmazza a behajtási költségátalányt. Mégpedig azért nem, mert nem akarják terhelni az ügyfeleiket egyéb díjakkal. Hozzátették, hogy az általános szerződési feltételek (ÁSZF) értelmében így is élniük kell a késedelmi kamat, adminisztrációs díj ráterhelésével az ügyfelek felé.

Velük szemben azonban alkalmaztak már behajtási költségátalányt, igaz, csak néhány alkalommal (a számlák kevesebb mint 1 százalékánál), és törekednek arra, hogy ezt a minimális arányt is redukálják a jövőben. A telefontársaság egyébként alapvetően eredményes eszköznek gondolja a behajtási költségátalányt.

A Telekom titkolózik

Azt viszont nem sikerült megtudnunk, hogy a rivális Magyar Telekom tervez-e a behajtási költségátalánnyal. A csoport kommunikációs igazgatóságától azt a választ kaptuk, hogy ezek az információk üzleti titoknak minősülnek.A Telenortól még várjuk a választ.

A posta nem is alkalmazhatja

Fellélegezhetnek azok a cégek is (díjhitelesek), akik a Magyar Postának nem mindig pont napra fizetnek. Kiderült ugyanis, hogy az állami cég a jogszabály értelmezésében szerződő hatóságnak minősül. Emiatt pedig a késedelembe eső szerződő partnereitől behajtási költségátalányt a társaság nem igényelhet.

A szabály az, hogy a 40 eurónak megfelelő forint csak vállalkozások egymás közötti kereskedelmi ügyletei esetén, illetve vállalkozó és szerződő hatóság közötti kereskedelmi ügyletnél járhat (utóbbi esetben csak akkor, ha a szerződő hatóság esett késedelembe).

Amennyiben tehát a Magyar Posta esik késedelembe és a másik fél vállalkozás, úgy a beszállító követelheti a 40 eurónak megfelelő összegű behajtási költségátalányt. Arra azonban nem válaszoltak, hogy ez előfordult-e már.

Elmű: a verseny túl erős

Az ELMŰ-ÉMÁSZ Nyrt. kommunikációs igazgatója Boross Norbert hangsúlyozta, a lakossági szegmensben a behajtási tevékenységet szigorú jogszabályi keretek között végezik, itt ez a fajta díjelem (behajtási költségátalányt) elméletileg sem fordulhat elő. (Ezzel nyilván a Tigáz-ügyre utalt.)

Az üzleti ügyfelek piacával kapcsolatban pedig ezt írta: tucatnyi kereskedő szolgáltat rendkívül kiélezett versenyben. Gyakorlatilag minden egyes kereskedelmi szerződés egyedi árakat és fizetési feltételeket, kedvezményeket stb. tartalmaz. A kiélezett versenyre való tekintettel ezeket az információkat a nyilvánossággal (azaz egyben versenytársaikkal) megosztani nem áll módjukban.

Hozzátették, hogy a működésük vezérelvét képező ún. “code of conduct” szerinti kötelezettségeiket mind a társadalommal, mind üzleti partnereikkel szemben pontosan teljesítik. Ennek megfelelően – mivel nem esnek fizetési késedelembe – a nevezett eszközt sem kell velünk szemben alkalmazni.

Az E.ON nem él vele

Az E.ON szóvivője, Egyházi Nikoletta azt írta megkeresésünkre, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a nem lakossági ügyfelei is elégedettek legyenek a szolgáltatásokkal, és annak ellenértékét határidőben rendezzék. Ha pl. valamely ügyfelük nem ért egyet a számlával, több csatornán is rendelkezésére állnak annak érdekében, hogy tisztázzák a helyzetet. Így a fizetési fegyelem ilyen módon történő kikényszerítésével, azaz a behajtási költségátalány alkalmazásának lehetőségével jelenleg nem élnek.

Hozzátette: a csoport megbízható partnere beszállítóinak is, és jellemzően határidőre fizeti számláit.

A vízműveknél bevezetik

A Fővárosi Vízművek Zrt. viszont azt válaszolta a 24.hu-nak, hogy a társaság jelenleg még nem él a behajtási költségátalány lehetőségével, de alkalmazása bevezetés alatt van. Ennek oka (mármint hogy még csak most vezetik be), hogy számlázási rendszerük komoly informatikai háttérre épül, és csak nemrégiben készült el az a fejlesztés, mely lehetővé teszi a költségátalány érvényesítését.

A társaság, mint jelezték, arra törekszik, hogy valamennyi kötelezettségének pontosan, határidőre eleget tegyen, ezért idáig nem kellett költségátalányt fizetniük.

A csatornázási műveknél is hamarosan jön

A Fővárosi Csatornázási Művek hasonlóan gondolkodik: náluk most ott tartanak, hogy vizsgálják a behajtási költségátalány bevezetésének feltételeit, alkalmazása szintén előkészítés alatt van.

Ez a társaság is törekszik arra, hogy valamennyi kötelezettségének határidőre eleget tegyen, ezért velük szemben sem alkalmaztak eddig behajtási költségátalányt – tudtuk meg.

MSZP: vessenek gátat a gázszolgáltató visszaélésszerű követeléseinek!

Harangozó Tamás szocialista frakcióvezető-helyettes egy hete közleményt adott ki a Tigáz-gyakorlat kapcsán, mivel mint írta, az MSZP-hez is rengeteg felháborodott megkeresés érkezett.

Az ellenzéki párt szerint nyilvánvalóan visszaélésszerű egy évre visszamenőleg fogyasztónként akár több tízezer forintos követelést támasztani úgy, hogy a szolgáltató a havonta megküldött számlalevelekben soha nem jelezte a behajtási költségátalányra vonatkozó igényét. Úgy vélik, többek között a jogi szabályozás hiányossága bátoríthatta a gázszolgáltatót a példátlan pénzbehajtási akció lefolytatására.

Harangozó levélben kérte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetőjét a gázszolgáltató eljárásának kivizsgálására és a fogyasztók érdekeinek megvédésére és írásbeli kérdéssel fordult az energiapolitikáért és fogyasztóvédelemért is felelős Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez. A MEKH-nek mi is írtunk.

Nem új dologról van szó

A MEKH válaszában hangsúlyozta, nem egy új jogintézményről van szó, hanem egy olyan követelés érvényesítési lehetőségről, amely több éve a hazai jogrendszer része, és EU-s szabályozási háttere van. Hozzátették: a törvény és az irányelv célja – azok indokolása szerint – a fizetési fegyelem erősítése.

A költségátalány, mint szankció alkalmazhatóságával arra ösztönzi a jogalkotó a szerződő feleket, hogy megfelelő időben teljesítsék fizetési kötelezettségüket, az általuk kötött szerződéseknek megfelelően. A jogszabály nem csak az energiaszektorra vonatkozik, hatálya valamennyi, a fogyasztói szerződésen kívüli szerződésre kiterjed, amelyben a felek pénzfizetési kötelezettség ellenében szolgáltatást vesznek igénybe vagy árut vásárolnak.

A törvény szerint a következő a vállalkozás fogalma: “. önálló gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató szervezet, még ha az adott tevékenységet egyetlen személy is végzi.” A törvény idézett rendelkezésből egyértelműen megállapítható, hogy a vállalkozás fogalma nem a hagyományos cégformákra vonatkoztatva került meghatározásra, az szélesebb felhasználói kört fog át, hiszen vállalkozásnak minősül a szakmai tevékenységet végző szervezet vagy akár egy természetes személy is. A törvény szerinti vállalkozás fogalma szempontjából tehát nem feltétlenül a szakmai vagy gazdasági tevékenység folytatásának formája a meghatározó, hanem az, hogy ilyen tevékenység végzésére kerül sor. A jogszabály nem tesz különbséget továbbá a vállalkozások mérete, gazdasági ereje, továbbá a fizetési késedelemmel érintett számla összege és a késedelem nagysága szempontjából sem.

A törvényi előírások szerint a behajtási költségátalány alkalmazásának akkor van helye, ha a gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató személy, felhasználó az e minőségében kapott számlával összefüggésben nem tesz eleget határidőben fizetési kötelezettségének. A behajtási költségátalány összege fix, 40 eurónak megfelelő forint összeg, (a késedelem kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyamon számított forint összeg kerülhet alkalmazásra), összege független attól, hogy milyen mértékű pénztartozás nem került határidőben megfizetésre, hogy mekkora volt a késedelem időtartama – írták megkeresésünkre.

Kivizsgálják a panaszokat

A hivatal biztosított róla továbbá, hogy a beérkező panaszokat folyamatosan elemzik, és hatáskörükben kivizsgálják az adott esetben alkalmazott fizetési felszólítások jogszerűségét, megalapozottságát. A Hivatalhoz érkező megkeresések, beadványok mihamarabbi teljes körű kivizsgálására törekszenek, amelyben megállapíthatják, hogy jogosan alkalmazták-e a szolgáltatók a behajtási költségátalány.

Más szolgáltatók hasonló, a behajtási költségátalány tömeges alkalmazására vonatkozó gyakorlatáról nincs információjuk, más szolgáltató esetleges hasonló lépése miatt a hivatalhoz panasz eddig nem érkezett.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik