Pécs, 2010. január 12.
Vázát fest egy munkatárs a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. eozin üzemrészében. A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program keretében épülő legnagyobb beruházás, a Zsolnay negyed miatt a gyár területén belül új helyre költöztek a porcelánmanufaktúra termelő egységei.
MTI Fotó: Kálmándy Ferenc
Belföld

Trükkös módon szereznék vissza a Zsolnay nevét

Kovács Áron
Kovács Áron

újságíró. 2016. 06. 08. 17:28

A munkások tömeges felmondása és a felszámolás réme is fenyegeti a nagy múltú Zsolnay Porcelánmanufaktúrát. A pécsi önkormányzat, a kormány asszisztálása mellett nekigyürkőzött, hogy ismét visszaszerzi a többször privatizált céget, de már vannak pletykák, amelyek szerint új, kormányközeli befektető van a láthatáron. A porcelángyártás akkor lehet nagy üzlet, ha megindul egy nagyszabású műemlék-felújítási program.

A bevált módszerrel igyekszik megszerezni a több mint 150 éves múlttal rendelkező Zsolnay Porcelánmanufaktúrát a pécsi önkormányzat. A város közgyűlése május 26-án döntött arról, hogy új céget alapít Ledina Kerámia Kft. néven, kedden pedig arról írtak a helyi portálok, hogy tömegesen mondtak fel a Zsolnay dolgozói, akiknek máris szerződést ajánl az önkormányzati cég.

A város olvasatában ennek célja, hogy megmentsék a céget és az ipari hagyományokat, a cég vezetése viszont okkal látja úgy, hogy épp ellehetetlenítik őket. A dolgozók pedig – úgy tudjuk – megfélemlítve érzik magukat.

A módszer már kétszer bevált: a francia tulajdonú Pécsi Vízmű Zrt. helyett 2009-ben hozták létre a Tettye Forrásház Zrt-t, majd 2012-ben a buszparkot sajátos módon kiszervező Pécsi Közlekedési Zrt. helyébe lépett a Tüke Busz Zrt. A Zsolnay annyiban mégis különleges, hogy nem közszolgáltató cégről van szó, hanem egy olyan vállalkozásról, aminek elvileg a minél nagyobb profit lenne a célja, még akkor is, ha komoly kulturális értéket képvisel.

Kormányzati ellenszél

A nyilatkozatokból egyelőre nehéz kihámozni, hogy miért romlott meg az önkormányzat és a többségi tulajdonos, a szíriai származású svájci üzletember, Bachar Najari viszonya. Najari 2013-ban – kis túlzással magyar felesége kedvéért – vette meg a részvények majdnem 75 százalékát a várostól, és vállalta, hogy feltőkésíti az akkor már régóta hányattatott sorsú manufaktúrát. Az új tulajdonos akkor még bírta a város és a kormány támogatását is: az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) kapott például hitelt.

Pécs, 2008. július 4.
A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra épülete.
MTI Fotó: Illyés Tibor
A Zsolnay-gyár egyik régi épülete. MTI Fotó: Illyés Tibor

Különös módon most épp ez a hitel okozhatja a cég vesztét. Az MFB ugyanis a Pécsi Újság korábbi értesülése szerint május 18-án felmondta a Zsolnay 413 millió forintos, már lejárt hitelét, vagyis haladéktalanul, 15 napon belül vissza kellett volna fizetni ezt az összeget, ellenkező esetben felszámolás indul ellene. A manufaktúra bíróságon támadta meg a felmondást, de ha nem jár sikerrel, az a cég végét jelenti.

A jelek szerint erre már hónapokkal ezelőtt számított a kormány, hiszen még februárban „stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté” nyilvánította a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-t. Ennek a jelentőségét az adja, hogy a cég esetleges felszámolását az állami felszámoló, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. végzi. Márpedig az önkormányzat terve épp az, hogy a felszámolás során szerzi meg az új cégnek a szükséges eszközöket, illetve a Zsolnay név használatának jogát.

Kié lesz a név?

A névhasználat joga már korábban is váltott ki vitákat, hiszen 2014 nyarán kiderült, hogy a védjegyet lényegében kiszervezték a cégből. A többségi tulajdonos magyar feleségének (Cséplő Petra egyben az igazgatóság elnöke is) saját cége, a Swiss Art Kft. egy spanyol hivatalnál kérte és kapta meg az úgynevezett közösségi védjegyoltalmat, vagyis annak jogát, hogy az EU-ban használja a Zsolnay nevet. Amiatt Tóth Bertalan és Szakács László szocialista képviselők feljelentést is tettek a rendőrségen, de az önkormányzat állítólag tárgyalásos úton rendezte a helyzetet.

MTI Fotó: Sóki Tamás
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere. MTI Fotó: Sóki Tamás

Az a jelenlegi helyzetben is nagy kérdés, hogy mi lesz a védjegy sorsa, ha megindul a felszámolás, hogyan kerül az át a Ledina Kerámia Kft-be. E nélkül ugyanis lényegében értelmetlen lenne az egész akció. Különféle találgatások vannak, az egyik például, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő úgynevezett aranyrészvény is feljogosítja a várost a névhasználatra, a másik szerint a Zsolnay-örökösök engedélyezhetik. Ennek ellentmond, hogy korábban a porcelánmanufaktúra pénzt követelt a névhasználatért a város kulturális intézményeket fenntartó cégétől, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft-től.

Pénz kell, de hozhat is

Az is nyitott kérdés még, hogy honnan lesz pénz a porcelángyártás megindítására. A város költségvetésében erre nincs forrás, és hosszú távon (ezt a cég legújabb kori története is bizonyítja) nem lehet önkormányzati támogatásra alapozni, komoly befektetőre van szükség. Meg nem erősített pletykák szerint jelentkező is lenne: a West Hungária Bau nevű építőipari cég, amely egyebek mellett a Várkert Bazár felújítása miatt lett ismert, illetve tulajdonosa, Paár Attila vásárolta ki Tiborcz Istvánt, a miniszterelnök vejét a közvilágítási projekteket sorban nyerő Elios Zrt-ből.

Nem is ez az első eset, hogy építőipari cég fektet be a Zsolnayba, hiszen egy korábbi privatizáció során, 2011-ben a Közgép Zrt. érdekeltségébe került a gyár. A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó, korábban számtalan közbeszerzésen győztes Közgép azonban nem tőkésítette fel a manufaktúrát, inkább egy év után jelképes, egyforintos áron visszaadta az önkormányzatnak. Pécs akkor sem tudott igazán mit kezdeni a céggel, előbb az államnak ajánlották fel, majd eladták a már említett Bachar Najarinak.

Ahogy 2011-ben, úgy most is az teheti vonzóvá a Zsolnayt egy építőipari befektetőnek, hogy a XIX. század végén, a XX. század elején számos, ma már erősen felújításra szoruló épületbe építették be a kerámiáit, vagyis komoly megrendelésekre számíthat, ha megkezdődnek a rekonstrukciók. A pécsi származású kulturális államtitkár, Hoppál Péter már három hete beszélt arról, hogy hamarosan eljöhet ez az idő:

Heteken belül jelentős kormánydöntésekre kerülhet sor, amelyek a szecessziós építészeti világ gyöngyszemeiből kiemelnek egy-két felújítandó objektumot. Ezek nem egy-két milliárdos, hanem több tíz milliárdos nagyságrendű építkezések kell hogy legyenek.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. január 12.
Bienerth Gusztáv, a Magyar Úszó Szövetség új elnöke a sajtótájékoztatója után a fővárosi Radisson Blu Béke Hotelben 2017. január 12-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.