Drahos Kálmán, Farkas Kálmán és Sziklay Kornél közös filmjében megismerünk egy hatvan éve csipkeveréssel foglalkozó asszonyt, a Tisza-menti Alpár vesszőfonásban jeleskedő lakóit, de egy karcagi fazekas házában, illetve a fadd-dombori KISZ-tábor kerítésén belül is körülnézünk.
“Közel hatvan éve foglalkozik csipkeveréssel Gecsei Lídia balatonendrédi parasztasszony. Egykor nagyanyjától tanulta, most ő tanítja nyolcéves unokáját a csipkeverés hagyományos művészetére.”
“Az orsókra csavart fonalak változatos hurkolásával készülnek a különféle minták.”
“Hazánkban a csipkeverés immár négyszáz éves múltra tekint vissza, és azóta értékes népművészetté fejlődött.”
“A Tisza-menti Alpár községben a vesszőfonásnak van régi hagyománya.“
“Különböző használati tárgyakat készítenek maguk tervezte minták alapján.”
“Az alpári fonott kosarak, butykosok és ivókészletek a hazai népművészeti boltok mellett külföldre is eljutnak.”
“Évtizedek óta formálja az agyagot Kántor Sándor karcagi fazekas népművész.“
“Így születnek a híres kunsági cseréptálak.”
“Írókázásnak nevezik a minták festését.”
“A hagyományos kunsági formák mellett ilyen mintázott és díszített cserépkorsók is készülnek Kántor Sándor fazekasműhelyében.”
“Fadd-Domboriban, Tolna megye egyik KISZ-táborának sátraiban ezúttal nem üdülőtáborozók laknak. A megye népi faragói tanulják itt a fafaragás művészetét. Mesterük Balási Gyula fafaragóművész. Balási Gyula a modern népi iparművészet egyik jeles képviselője, érdekes karakterű figurái a mindennapi élet egy-egy mozzanatát örökítik meg.”
“Kimagasló munkássága elismeréseként az Alkotmány napján kormányunk a Népművészet mestere címmel tüntette ki.”
És végül az egész film:
A British Pathé archívumából szemezgető, magyar vonatkozású felvételeket és filmhíradókat bemutató sorozatunk eddigi epizódjait itt érheti el.
