Belföld

Pénz lett volna, csak nem XXI. századi iskolára költötték

Újabb furcsaságokra bukkant az EU-s pénzek felhasználása terén Hadházy Ákos. A mára megszüntetett Educatio Kft. kétmilliárd forintot költhetett el a XXI. századi iskola kitalálására, de a legtöbb pénzt furcsa, vagy legalábbis megkérdőjelezhető célokra fordította: irodát bérelt, tanulmányokat íratott és "jógyakorlatokat" ellenőriztetett. És még vendéglátásra is jutott.

Lehet, hogy nem is lenne olyan pénzszűkében a közoktatás, mint gondoljuk, csak nem arra költik a forrásokat, amire kellene – ez a tanulsága annak az adatcsomagnak, amelyet Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szóvivője állított össze a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) adataiból. Az elmúlt években ugyanis nagyon sok EU-s forrás állt rendelkezésre az oktatás módszertani fejlesztésére, de ezek felhasználása finoman fogalmazva is felvet kérdéseket.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 2012-ben összesen 6,8 milliárd forint EU-s támogatást kapott a TÁMOP keretében a XXI. századi közoktatás című projektre. A száz százalékban EU-s forrásból finanszírozott pénzből 2 milliárd forintot egy állami (az Emmi tulajdonában lévő) cég, az azóta már megszűnt Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. használhatott fel. Bár a cégnyilvántartás szerint az Educatio Kft. feladatait költségvetési szerv vette át. Az adatigénylések tükrében a cég megszüntetése

nem más, mint a nyomok eltüntetése – mondta Hadházy a 24.hu-nak.

A nyilvánosan elérhető közbeszerzési adatokból, illetve a minisztérium által kiadott költségvetésből és a szerződések listájából az látszik, hogy a pénz jelentős részét nem a kitűzött célra, a közoktatás fejlesztésére költötték:

míg a projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek 677 millió forintot tesznek ki, addig közel 200 milliót fordítottak a projekt menedzselésére, és közel egymilliárd forint csorgott magáncégekhez, különféle szolgáltatások ellenértékeként.

Utóbbi cégek közül ráadásul Hadházynak több is ismerős az Öveges-programból, amelynek ügyében jelenleg is nyomozás folyik „bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt”, illetve több önkormányzatot köteleztek jelentős összegek visszafizetésére.

Miből áll össze az egymilliárd forint?

Kellett először is egy iroda, amit összesen 100 millió forintért béreltek az osztrák érdekeltségű Maros Utca Kft.-től. Ebben az épületben, a Maros utca 19-21. szám alatt volt egyébként az Educatio Kft. székhelye, vagyis

az Emmi egyik, háttérintézményként működő cége a XXI. századi közoktatás cím TÁMOP-projekt terhére bérelte az irodáját a Krisztinavárosban.

A listából kiderül, hogy 40 millió forintot költöttek az iskolataska.educatio.hu honlap továbbfejlesztésére. Ezen a honlapon működött az úgynevezett jógyakorlat-gyűjtemény, aminek lényege, hogy az egyes intézmények feltölthették a náluk bevált módszerek leírását. Ezek közt voltak hasznosak és komolytalanok is (például: „A lábtenisz sportág megismertetése és fejlesztése az általános iskolákban”, vagy „Hogyan készítsünk pedagógus etikai kódexet?”), de nem ez az igazán érdekes.

A beküldött „jó gyakorlatokat” ugyanis el kellett bírálni, mégpedig darabonként 126 ezer forintos díjért.

Az erre kiírt meghívásos közbeszerzésen (amelyre a Közbeszerzési Értesítő tanúsága szerint meghívtak egy ingatlanhasznosító kft.-t is) nyertes Educa System Hungary Zrt. szerződése kétezer szakértői óráról szól, vagyis akár 23,5 millió forintot is kereshettek a jó gyakorlatok ellenőrzésével.

Ahogy más TÁMOP-os projektek esetében is, nagyon sok pénzt költöttek el különböző szakértői tanulmányokra – miközben az OFI és az Educatio Kft. is szakértői háttérintézmény. 172 millió forintot kapott például az E-Animations Kft., hogy pedagógiai módszereket kutasson és fejlesszen „a digitális írástudás területén”. 72 millió forintért vizsgálta a „mobil eszközökkel segített tanulás” módszereit a Paralel Consulting Kft.

Ugyancsak a Paralel Consulting volt az egyik cég, amit megbíztak azzal, hogy minősítse a „referencia intézménynek bejelentkező” iskolákat. Ezért a közbeszerzési adatok szerint 32 millió forintot kapott, míg a másik cég, a Viéta Kft. 22 milliót.

Kreatív tevékenység és filmkészítés címén kapott 25 millió forintot az Impression Bakery Kft. és a Lastminute Advertising Kft., a Profundo Consulting Kft. pedig 20 millió forintért szállított híreket a Sulinet Hírmagazin számára.

A fentiekhez képest nem nagy összeg, de mindenképpen furcsa, hogy ebből a projektből fizették ki a 2013-as országos tanévnyitót is, amelyen a a cateringre, vagyis a vendéglátásra az adatok szerint 1,8 millió forintot költöttek. Ennyi pénzből ugyanis – mondja Hadházy – egy jobb lakodalmat is meg lehet tartani.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik