Az MTI-hez írásban eljuttatott felszólalásban Kövér László úgy fogalmazott: a szankcionálással és az uniós források megvonásával való fenyegetőzés nem vall demokratikus hajlamokra.
Ez ugyanaz az erőpolitika, amit a magyaroknak 1990 előtt egy másik unió részéről már megtapasztaltak
– hangsúlyozta.
Kijelentette: Magyarország hajlandó anyagi áldozatot vállalni és kész segítséget nyújtani minden olyan esetben, amely a válságnak az Európán kívüli megoldását célozza.
Elmondta, hogy Magyarország nem ért egyet az Európai Bizottságnak a dublini rendszer megreformálására tett javaslatával, amely nem a tagállamok konszenzusán alapul.
Úgy vélekedett: a migráció Európa számára elsődlegesen biztonsági kérdés. Magyarország az Orbán Viktor miniszterelnök által bemutatott Schengen 2.0 akcióterv révén megoldást kínál Európa biztonságának megőrzésére, amelynek alapeleme a schengeni rendszer megvédésének deklarálása, a külső határok védelme.
A magyar álláspont szerint maradéktalanul biztosítani kell a hatályos európai uniós és schengeni szabályok érvényesülését, és csak ezt követően lehet elvégezni a dublini szabályok reformját
– mondta.
Hozzátette: a megoldás része az is, hogy a migránsok beáramlását az Európai Unión kívül kell megállítani. Külön kell választani a védelemre szorulókat a gazdasági migránsoktól, valamint zárt uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központok felállítására van szükség.
Ennek érdekében visszafogadásra és visszatérésre vonatkozó megállapodásokat kell kötni a származási és a tranzitországokkal, és ezeknek érvényt is kell szerezni
– emelte ki a házelnök.
Kövér László a konferencián hangsúlyozta, hogy az Európai Uniót meg kell erősíteni. A politikus leszögezte: szemben az “Európai Egyesült Államok” gondolatával “Magyarország az európai alaptézis pártján áll”.
Mi az európai nemzetállamok mint tagállamok egyenjogú együttműködését tekintjük az Európai Unió alapjának.
Úgy vélekedett: két alapértékben “nem tudunk, nem fogunk” kompromisszumot kötni: az egyik a népakarat, azaz a demokrácia érvényesülése, a másik az állami szuverenitás gyakorlása.
A házelnök úgy vélte, hogy ehhez képest a “római antitézisben” foglalt gondolat egyik képviselője, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy vélekedik, hogy az európai miniszterelnökök túlságosan hallgatnak a választóikra, és ezért nem “full time” európaiak.
Csak az full time európai politikus, aki figyelmen kívül hagyja és mellőzi az európai választópolgárok akaratát? Ez lenne a jövő?
– tette fel a kérdést felszólalásában a házelnök.
Kövér László hangsúlyozta: Magyarország az Európai Unióba való belépésekor szuverenitása megosztásáról döntött és nem szuverenitása feladásáról.
Ha a tagállamok lemondanak a jelenleg önkéntesen megosztott szuverenitásukról is, ha az európai hatalomgyakorlás nem a népuralmon, hanem a valamilyen más uralmon – például bürokraták és pénzemberek háttérmegállapodásain – alapul, ha az európai népakaratot kiiktatják, akkor ki fogja gyakorolni Európában a szuverén főhatalmat, milyen legitimáció alapján és kinek a javára?
– kérdezte a házelnök.
