Belföld

Ügyintézés nyaralás alatt: a meghatalmazás hatalma

24.hu
24.hu

2016. 05. 17. 00:00

A meghatalmazás egyoldalú nyilatkozat, annak létrejöttéhez a képviselőnek nem kell hozzájárulnia. Ez alól kivételt képez az ügyvédnek adott meghatalmazás, amelyet az ügyvédnek saját kezűleg alá kell írnia.

Cikk szerzője: dr. Asbóth-Hermányi Lőrinc

A meghatalmazás visszavonásig érvényes. A meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis, hiszen mindenki maga szabadon döntheti el, hogy jognyilatkozat tételére vonatkozó jogát – az adott jogszabályi keretek között – kinek, milyen körben és meddig engedi át. A meghatalmazás korlátozása vagy visszavonása harmadik személy irányában viszont csak akkor hatályos, ha arról a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett.

Amikor meghatalmazást készítünk, fontos tudni, hogy azt hol, mire akarjuk felhasználni. Ebből a szempontból megkülönböztetünk anyagi jogi és eljárásjogi meghatalmazást.

Anyagi jogi meghatalmazásról beszélünk, ha az a képviselőt a polgári jogi jogviszonyokban a képviselt nevében jognyilatkozat tételére, szerződéskötésre jogosítja. Ennek leggyakrabban előforduló szabályait a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk) tartalmazza, amely alapján szinte „bárkinek”, akár korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy részére is adható meghatalmazás.

Szükséges még megemlíteni, hogy a Ptk.-n alapuló ügyek egyedileg meg nem határozott körére kiterjedő úgynevezett általános meghatalmazás csak akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták. Az általános meghatalmazással történő visszaélés kockázatát úgy minimalizálja a Ptk, hogy kimondja, az öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti.

Eljárásjogi meghatalmazásról beszélünk akkor, ha a képviselő az eljárás vitelére vagy egyes eljárásbeli cselekmények megtételére van feljogosítva. Kiemelendő, hogy ez az eljárásjogi képviselet szűkebb körű az anyagi jogi képviseletnél, mert az anyagi jogi ügyleti képviselővel szemben az eljárásban eljáró meghatalmazott nem lehet „bárki”, csak a Polgári perrendtartásban (a továbbiakban: Pp.) meghatározott személy.

Például a közjegyző előtti hagyatéki eljárásban vagy fizetési meghagyásos ügyben meghatalmazás nem bármely hozzátartozónak adható, csak annak, aki egyenes ágbeli rokon (vagy annak házastársa), , testvér, házastárs, jegyes (élettárs), vagy a házastárs egyenes ágbeli rokona, testvére, valamint testvér házastársa.

Minden meghatalmazásról elmondható, hogy azzal a képviselő mindazon cselekményeket elvégezheti és mindazon jognyilatkozatokat megtehet, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek, de álképviselő lesz, ha a képviseleti jogát túllépi.

Magyar Országos Közjegyzői Kamara

 Anyagi jogi meghatalmazásra vonatkozóan a Ptk. nem állapít meg külön alakszerűségi szabályokat, mindössze azokat tartja szükségesnek, amiket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. Így például ingatlan-adásvételi szerződés megkötésére adott meghatalmazás csak írásban érvényes, vagy gazdasági társaság tagja a társaság legfőbb szervének döntéshozatalában szóló képviseletre meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba adhat. Szintén a Ptk. mondja ki, hogy az írni nem tudó vagy nem képes személy által adott meghatalmazás akkor érvényes, ha közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a meghatalmazó aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a meghatalmazó a nem általa írt meghatalmazást előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy a meghatalmazáson lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el. Kiemelendő, hogy a postai küldemények átvételére adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha azt közokiratban, vagy a Pp. 196. §-a szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratban készült, vagy a postai szolgáltató erre feljogosított képviselője előtt tettük. Ennél is szigorúbb feltételeket állapít meg a közjegyzőkről szóló törvény, amely szerint, ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, a meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyző, bíróság, más hatóság vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette. Az eljárásjogi meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba (Pp. 195., 196. §) kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.

 

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.