Debrecen, 2015. november 7.
Támogatók aláírják a kötelező betelepítési kvóta elleni, Védjük meg az országot! című, a Fidesz kezdeményezte petíciót Debrecenben, a Vár utcai piacnál 2015. november 7-én.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Belföld

Kvótakampány: az ellenzék akkor sem nyerhet, ha a népszavazáson nem lesznek elegen

Reiner Roland
Reiner Roland

politikai elemző. 2016. 05. 14. 11:07

Korábban a témában:

A parlament a héten döntött a kvótaellenes népszavazás elrendeléséről: a kiírást támogatta a Jobbik is, noha a párt korábban inkább egyből az alaptörvénybe foglalta volna a kötelező betelepítés tilalmát. A szavazáson öt független képviselő (Fodor Gábor, Kónya Péter, Szabó Szabolcs, Szabó Tímea és Szelényi Zsuzsanna) nemmel voksolt, míg a többi ellenzéki képviselő nem szavazott.

Noha a döntés eredményét illetően a nemek és nem szavazás egyenértékű, az Együtt rögtön reagált a szavazásra, az LMP, a DK és az MSZP képviselőit gyávasággal vádolva és számon kérve rajtuk, hogy miért nem  mondtak „egyértelmű” nemet a népszavazásra. Ez az eset jól mutatja a mai, erősen fragmentált baloldali-liberális ellenzék egyik legsúlyosabb belső problémáját:

egy olyan ügyben, ahol alapvetően egyetértés van a pártok között, a szereplők mégis arra törekednek, hogy valamilyen megkülönböztető álláspontot találjanak, amit adott esetben a többi szövetségessel szembeni elvárásként fogalmazható meg.

Így nagyítódnak fel olyan különbségek, mint hogy érdemes-e az Alkotmánybírósághoz fordulni – a Liberálisok ezt tették a Kúria döntése miatt, az Együtt viszont illegitimnek tartja a testületet – és ezért jelzi az MSZP is, hogy ugyan ők is a távolmaradásra buzdítanak, de ez más, mint a Gyurcsány-féle bojkott, hiszen a népszavazást nem tartják illegitimnek.

A politikai rendszerhez való „helyes” viszony, ha nem is állandó, de visszatérő eleme a baloldali-liberális ellenzéki pártoknak: rendszeresen felmerül a parlamenti munka vagy épp Kövér László házelnök elleni bojkottja de jó példa az Alkotmánybíróság új tagjainak választásáról kezdődő egyeztetés is, amire a szocialisták első körben nyitottak voltak, ám a többi párt – és az értelmiség – nyomására végül a távol maradás mellett döntöttek. Mindez nem véletlen: a heterogén baloldali-liberális szavazótábor egy része kifejezetten érzékeny ezekre az ügyekre, a döntően hasonló méretű táborból a pártok igyekeznek minél nagyobb részt magukhoz kötni, hogy saját relatív pozíciójukat erősítsék.

Debrecen, 2015. november 7.
Támogatók aláírják a kötelező betelepítési kvóta elleni, Védjük meg az országot! című, a Fidesz kezdeményezte petíciót Debrecenben, a Vár utcai piacnál 2015. november 7-én.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A szavazótábor heterogenitás ugyanakkor a kvótanépszavazás ügyében is okozhat nehézséget a baloldali, liberális pártoknak: a menekültkérdés megítélése ugyanis korántsem egységes táboron belül – sőt, konkrétan az egy-egy párttal szimpatizálók között is megfér egymás mellett a menekültek befogadását és kitiltását követelő választó. A balliberális szavazók egy része – szemben a szavazótábor és a társadalom egészével – tavaly ősszel is kifejezetten menekültbarát állásponton volt: ezekre a szavazókra nem csak, hogy nem hatottak a kormány menekültellenes kampányai, de kifejezetten megerősödtek abban a véleményükben, hogy Európának és Magyarországnak kötelessége a befogadás.

Erősen kérdéses, hogy e szavazók egyetértenek-e és rávehetők-e a népszavazás bojkottálására, vagy számukra egy egyértelmű és erős kiállás lenne az „igen” mellett az elvárt, hiteles álláspont pártjuk, pártjaik részéről. Ezek a szavazók jelentik egyébként az EU iránt leginkább elkötelezett választókat is, amikor tehát bizonyos ellenzéki pártok arról beszélnek, hogy a kvótanépszavazás valójában az Európai Unióról szóló döntés, elsősorban hozzájuk szólnak. Eközben azonban nem reflektálnak arra az ellentmondásra, hogy ha valóban az EU-tagságunk áll a középpontba, miért nem az igenre buzdítanak.

Ráadásul lenne politikai realitás abba, hogy a jelenleg küszöb alatti, de az EU iránt elkötelezett pártok az igenre buzdítsanak: részvételtől függetlenül jó eséllyel lesz legalább tíz százaléknyi olyan választó, aki az unió iránti elkötelezettségből igennek fog szavazni, ezek a választók a meglévő bázisuknál nagyobbnak mutatnák e pártokat.

További nehézség ugyanakkor, hogy a sokszínű baloldali ellenzéki tábor egy másik kisebbsége viszont karakteres menekültellenes attitűdökkel rendelkezik: számukra a félelem a menekültektől erősebb lehet, mint a bojkottal és érvénytelenséggel járó vélt kormányzati kudarc. Ezeket a választókat ugyanis nem tudták meggyőzni az ellenzéki pártok:

nem tudtak olyan alternatívát kínálni a kormány megoldásával szemben, mely kevésbé kirekesztő és gyűlöletkeltő, de közben reflektál ezen választók félelmeire, aggodalmaira. Erre 2015 nyara óta nem volt képes az ellenzék és bár az elmúlt hónapok saját ügyei – elsősorban a népszavazások – és az erősödő korrupciós tematika elfedte ezt a hiányosságot, a kvótanépszavazás előtti kampány során ez újra napirendre fog kerülni.

A magyar kormány tájékoztató kampánya már el is indult, ráadásul vélhetően lesznek még Körmendhez hasonló hírek, látni fogunk a nagyfaihoz hasonló táborkiürítéseket, amik mellett az ellenzék sem mehet el kommentár nélkül. Ha a bojkott egyben a menekültkérdésben való állásfoglalás hiányát is jelenti, úgy az ellenzék akkor sem lesz nyertes, ha esetleg a népszavazáson valóban nem vesznek részt elegen, hiszen a téma nem fog eltűnni magától.

Önmagában egy érvénytelen és eredménytelen népszavazásnak is lehet hosszú távú következménye – jó példa erre a 2004-es december 5-i, ami évekre megteremtette azt a lehetőséget és stratégiát, hogy az MSZP-t – illetve tágan a baloldalt – a Fidesz nemzetellenesnek tudja beállítani.

A bojkott önmagában nem üzenet a szavazótábor felé: nem reflektál a menekültektől félő választók aggodalmaira, nem ad nekik választ azzal kapcsolatban, hogy a baloldali ellenzéki pártok mit tennének a helyzetben, mi a kötelező kvóta alternatívája számukra. De szintén kétségek között hagyja azokat a balliberális szavazókat, akik szívük szerint támogatnák a befogadást, nem ellenzik a kvótát és elutasítják a magyar kormány EU-ellenes harcát: számukra a bojkott elveszi a lehetőséget arra, hogy igent mondjanak a szolidaritásra és kiálljanak az Európai Unió mellett.

Kérdéses ezért, hogy az ellenzéki pártok képesek lesznek-e egységesen képviselni a bojkott stratégiáját, illetve hogy megpróbálnak-e közben a fenti csoportok felé kommunikálni, részben egymás felé is elvárásokat megfogalmazva és hogy a távolmaradás csupán a dilemmák és állásfoglalások elkerülésének eszköze lesz-e.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Visitors walk past a 5G logo during the Mobile World Congress on the third day of the MWC in Barcelona, on March 1, 2017. 
Phone makers will seek to seduce new buyers with artificial intelligence functions and other innovations at the world's biggest mobile fair starting today in Spain. / AFP PHOTO / Josep Lago
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.