Magyarországon 1989 óta eddig hatszor tartottak országos ügydöntő népszavazást.
A rendszerváltás idején az SZDSZ által kezdeményezett, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt által is támogatott első országos ügydöntő népszavazás kérdései 1989. november 26-án a következők voltak:
- Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
- Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
- Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében lévő vagyonról?
- Feloszlassák-e a munkásőrséget?
A “négy igenes” népszavazásként számon tartott voksoláson a választópolgárok 58,03 százaléka, 4 526 602 fő vett részt. A többség mind a négy kérdésre igennel válaszolt, az elnökválasztás időpontjának kérdésében mindössze 6404 szavazat döntött.
A második országos ügydöntő népszavazást a köztársasági elnök közvetlen választásáról tartották 1990. július 29-én, az aláírásgyűjtés az MSZP támogatásával kezdődött meg. A referendum a 14 százalékos részvétel miatt érvénytelen volt.
Az 1989-től érvényes szabályok szerint a népszavazás akkor volt érvényes és eredményes, ha az összes választópolgár legalább 50 százaléka + 1 fő érvényesen szavazott, és az érvényesen szavazók több mint fele azonos választ adott.
A harmadik országos ügydöntő népszavazás kérdése ez volt 1997. november 16-án:
- Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?
A referendumon az összes választópolgár 49,24 százaléka (3 968 668 fő) vett részt, és a résztvevők 85,33 százaléka (3 343 131 fő) szavazott igennel.
Minden megváltozott
Az 1997. október 31-én hatályba lépett alkotmánymódosítás ezt megváltoztatta, az érvényességhez elegendő lett, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint a fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede azonos választ adott a megfogalmazott kérdésre.
Az Országos Választási Bizottság jogértelmező vita után érvényesnek nyilvánította a szavazást, mert a törvényhozók mulasztása miatt ütközött egymással az alkotmány és a népszavazási törvény, de a testület úgy ítélte meg, hogy az alkotmány magasabb rendű jogszabály, mint a törvény.
A negyedik alkalommal Magyarország európai uniós csatlakozásáról tartottak országos ügydöntő népszavazást, 2003. április 12-én. A választásra jogosult polgárok 45,62 százaléka, azaz 3 669 252 fő járult az urnákhoz, a csatlakozásra az érvényesen szavazók 83,76 százaléka (3 056 027 fő), az összes választásra jogosult állampolgár 38 százaléka mondott igent.
A sorrendben ötödik országos ügydöntő népszavazáson, 2004. december 5-én a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról, azaz a kettős állampolgárságról és a kórházak privatizációjáról döntöttek a szavazók.
A részvétel 37,49 százalékos volt, 3 017 739 fő ment el szavazni, s mindkét népszavazás eredménytelennek bizonyult, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választópolgárok 25 százaléka.
A hatodik ügydöntő népszavazást Orbán Viktor Fidesz-elnök kezdeményezte 2006. október 23-i beszédében. A kérdések 2008. március 9-én a következőek voltak:
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?
A részvételi arány 50,51 százalékos volt, 4 061 015 ember ment el szavazni. Az igen szavazatok száma a vizitdíj kérdésében 3 321 313, a kórházi napidíj kérdésében 3 385 981, a tandíj kérdésében 3 309 616 volt, azaz a választás mindhárom kérdésben érvényes és eredményes volt.
Majd vissza
A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény módosított a népszavazásra vonatkozó rendelkezéseken. A többi közt megszűnt a véleménynyilvánító népszavazás, és az érvényességi feltétel kapcsán lényegében visszatértek az 1989 és 1997 közti szabályokhoz.
A népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen voksol, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele azonos választ ad a megfogalmazott kérdésre.
Orbán Viktor 2016. február 24-én jelentette be, hogy a kormány a kötelező betelepítési kvótáról szóló országos népszavazást kezdeményez.
A referendum kérdése:
Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?
A Fidesz pedig nagyon nem akarja, ezért Orbán a bejelentéskor azt is megmondta, hogy aki nemmel szavaz, az szerinte kiáll az ország függetlensége mellett.
Ennyire még nem kellett nem
Most nincs politikai válság, a kormány stabil(nak tűnik), a kérdés nem a pénztárcára irányul közvetlenül (igaz, egy EU-s tervezet szerint menekültenként 250 ezer eurót, azaz 78,25 millió forintot kellene annak fizetnie, aki nem akar befogadni), és mégis: a Fidesznek soha nem volt még ekkora szüksége a részvételre.
A kormány már nyár végén, ősz elején ráfordul a 2018-as kampányra, aminek így az egyik legfontosabb állomása lett a kvótareferendum.
És mégis: kis túlzással, ha nem lesz érvényes a voksolás, akkor a Fidesz már 2016-ban elvesztette a 2018-as választást.
Félnek
A menekültek a tavaly novemberi terrortámadások óta működő ellenségkép a Fidesznél és Orbán Viktornál egyaránt, a párt pedig magabiztosan vezet a közvélemény-kutatások szerint, de egy siker a sok elveszített időközi választás után ráférne a kormánypártokra.
Azonban nem lesz könnyű megugrani a küszöböt, és ezt a Fideszben is tudják, információink szerint a legutóbbi frakcióülésen többen is felvetették, mi van, ha nem lesz meg a részvétel. De úgy tudjuk, erre megtalálták már a megoldást.
Óriási menekültellenes gyűlöletkampány jöhet, amihez minden eszköze megvan a Fidesznek, hiszen ott van náluk a negatív kampányok feketeöves mestere, Arthur J. Finkelstein és Habony Árpád is.
És a menekültellenes gyűlöletkampányok terén már van tapasztalata a Fidesznek, elég csak a plakátolásra gondolni, amit később négymillió példányban ki is nyomtattak, hogy minden háztartásba eljusson egy.
Korábban a Népszabadság is írt már arról, hogy Orbán népszavazásos bejelentése előtt döntés született arról, hogy ismét kormányzati hirdetésekkel árasszák el az országot. A lap szerint 3 milliárd forint megy majd el arra, hogy részvételre buzdítsanak a bevándorlási kvóta elleni népszavazáson. Ezt fideszes forrásaink a napokban megerősítették, heteken belül indulhat a plakátolás.
Fontos az időzítés
A rendszerváltás utáni referendum a nyár kellős közepén volt, ez is hozzájárult a tizennégy százalékos részvételhez. Amikor a legtöbben mentek el, ’89-ben és 2008-ban, akkor a választást novemberben és márciusban tartották, ami politikailag egy sokkal aktívabb időszak, nem úgy, mint a nyári uborkaszezon.
Rogán Antal többször beszélt már arról, hogy a referendumot valamikor szeptemberben, esetleg októberben tartanák, azt biztos, hogy megvárják a Fidesznél (az időpontról formailag Áder János köztársasági elnök dönt), hogy az emberek visszaérjenek a nyaralásból.
Egységben a kétség
A kvótaellenes népszavazás politikai hasznot hajthat a kormánynak, miközben ötmilliárd megy el rá. Éppen ezért a Jobbik, akik támogatják ugyan a népszavazást is, inkább alaptörvénybe foglalnák, hogy az Országgyűlés hozzájárulása nélkül az EU nem telepíthet Magyarországra menekülteket.
Az Országgyűlés 136 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 5 független képviselő nem voksa ellenében döntött a referendum elrendeléséről.
Egységes ellenzéki fellépéssel, a távolmaradásra buzdítással meg lehetne nehezíteni a kormány dolgát. A DK azonnal bojkottot hirdetett és most az MSZP is. Tóbiás József MSZP-elnök szerint a kvótareferendum kiírásáról szóló parlamenti döntés után még inkább szükség van “valódi népszavazásra”. Szerinte a párt feladata az, hogy elmagyarázza, mi áll a kérdés mögött.
Úgy buzdítanak majd távolmaradásra, hogy a saját, tervezett népszavazási kérdéseikről beszélnek majd, a kormánypárt kérdéséről meg azt mondják, hogy azok álkérdések.
