A szakszervezetek képviselőivel is egyeztet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az új létminimum-számítási módszerről, írja a Világgazdaság. Egyelőre nincsen megegyezés a felek között, a lap szerint őszre lesz kész az új modell, ami a mostaniról jóval alacsonyabbra viszi le a megélhetéshez szükséges minimumjövedelmet. Ez az ami a szakszervezeteknek nem tetszik.
Amíg nincs megegyezés, addig maradnak a Policy Agenda számításai.
Egy egyedül élő felnőttnek 88 ezer forint kellett ahhoz, hogy szükségleteit kielégítse, 660 forinttal több, mint 2014-ben. A két felnőttből és két gyermekből álló családnak 255 ezer forintra volt szüksége az egy évvel korábbi 253 ezer után, ahhoz, hogy ne nélkülözzenek.
A KSH azzal indokolja a tervezett változásokat, hogy így túl sokan kerülnek a létminimum alá, a lakosság 40 százaléka. Szerintük nem lehet ilyen széles rétegre koncentrálni, sőt sokan félreértik a kimutatásokat, mert nem feltétlenül szegény az, aki létminimum alatt él.
Az új modell arra lehetne jó, hogy egy alacsony érték meghatározásával gyakorlatilag megszűnne a létminimum és a minimálbér közötti különbség. A minimálbér most 73 800 forint, lehet, hogy valahol itt határozza meg a KSH az új létminimumot. Ezzel könnyen a felére csökkenhet a létminimum alatt élők száma.
A hivatal szerint nem szabad összemosni a minimálbér és a létminimum összegét, mert a háztartásoknak van más jövedelmük is a béren kívül, mint a családi pótlék vagy a különböző támogatások és segélyek.
A lap szerint az Európai Unió adatai sok mindent tisztáznak. Magyarországon tízből ketten súlyos anyagi nélkülözésben, 35 százalék pedig nélkülözésben él.
