Budapest, 2015. június 30.
Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetõje, pártelnök hallgatja napirend elõtti felszólalásra Rétvári Bencének, az Emberi Erõforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárának válaszát az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. június 30-án. Vona Gábor a Jobbik aláírásgyûjtési akciójáról beszélt. Balról Farkas Gergely, Dúró Dóra, jobbról Novák Elõd jobbikos képviselõ.
MTI Fotó: Kovács Attila
Belföld

A Fidesz-mocsár kellett, hogy kiteregesse belső szennyesét a Jobbik

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2016. 05. 05. 07:00

Vona Gábor állítja, győztes emberekre van szüksége, hogy leváltsa a Fideszt. Pedig csak bajban volt és az alelnökök cseréjébe menekült.

Vona Gábor harcot hirdetett, leszámolna a belső radikálisokkal. Azt mondta azért, mert győztes emberekre van szüksége, vagy ők győzik le a Fideszt, vagy senki.

Három alelnökkel, Novák Előddel, Szávay Istvánnal és Apáti Istvánnal nem akar tovább dolgozni, de megkérte Hegedűs Lórántnét is, hogy ne induljon.

De ez nem néppártosodás.

Azért nem, mert akikkel most együtt szeretne dolgozni, elsősorban Toroczkai László, nem a deradikalizálódást képviselik. Ásotthalom polgármestere a menekültválság csúcspontján került középpontba és lett visszavonhatatlanul országosan ismert politikus, volt, hogy fegyvert „reklámozott”, mint a határzár mentén alkalmazható „objektumvédelmi eszközt”. (Az ügyészség vizsgálódott ugyan, majd azt mondta, ezzel nem izgatta a közösséget.)

Vona nemrég azt írta Toroczkairól, hogy:

Nekem az a felelősségem, hogy ha engem a Jobbik kongresszusa újra elnökké választ, akkor győzelemre vezessem ezt a közösséget és jól kormányozzuk az országot. Ebben számítok a polgármestereink segítségére, hiszen ők már a településükön bizonyították, hogy a társadalom széles rétegeit megszólítva képesek nyerni – például Toroczkai László, aki legutóbb 100 százalékkal győzött -, és aztán sikeresen vezetni a helyi közösséget.

A Jobbik környezetéből úgy értesültünk, nem elsődleges szempont a néppártosodás és a deradikalizálódás, soha nem is volt.

A legfontosabb az, hogy Vona kezelhető elnökséggel tudjon együtt dolgozni.

Novák Előd nem volt az, önjáró politikusként sok egyéni (és megosztó) akcióba beleállt, elég csak arra gondolni, amikor vésővel ment a Szabadság téri szovjet emlékműnek. Az akciótól Vona nem volt elragadtatva, akkor azt mondta, ha valaki megint kalapáccsal menne neki a szovjet emlékműnek, szólni fog neki, hogy tanuljon Novák hibájából.

A sikeres polgármesterekkel (Toroczkai mellett az ózdi Janiczak Dávidról hallani, esetleg a tiszavasvári Fülöp Erikről, de Tapolcát is jobbikos polgármester vezeti) viszont könnyebb dolgozni, aminek egyszerű az oka.

Sikerüket a Jobbiknak, a perszonalizálódásnak köszönhetően pedig Vona Gábornak köszönhetik, hálásak, érzik, hogy tartoznak a pártelnöknek, így kezelhetőbbek.

Mint a Fidesz

Vona döntése, hogy megválogatja, kikkel kívánja vezetni a pártot, már csak azért sem kellett volna – túl a személyes sérelmeken –, hogy felzúdulást váltson ki, mert a jobboldali pártok tradicionálisan egyszemélyi vezetésűek, ahol az elnök szava dönt. Mindenben.

A Fidesznél évek óta nincs verseny, nemhogy az elnöki székért, de még az alelnöki helyeket is leosztják.

A Jobbik, ha nem is néppártosodik, mert a stabil egymillió szavazó közül egy évvel a 2018-as választás kampánya előtt nem veszíthetik el a radikálisokat, de professzionalizálódik, ugyanezt a mintát próbálja követni – egy elnök mind felett.

Nem ez az első

Ugyanakkor a tisztogatás nem volt előzmény nélküli a párton belül. 2014-re kikerültek a parlamenti frakcióból (többek között azért, mert a képviselők száma is csökkent) a szélsőséges megnyilvánulásaikról is ismert Bertha Szilvia (róla később még lesz szó), Zagyva György Gyula és Gaudi-Nagy Tamás is.

Októberben pedig sort cserélt a parlamentben, frakcióvezetőként lecserélte helyetteseit, többek között a származási alapon listázni kívánó Gyöngyösi Mártont. Ugyanakkor a pártelnök szerdán azt mondta, soha nem fenyegetett pártszakadással az alelnökök tervezett cseréje.

Valami kellett

Nem veszélytelen, amit mostanában csinál Vona, erről írt már Reiner Roland politikai elemző is, de az tény, hogy a Jobbik kicsit kikerült a politikai fősodorból az utóbbi időben, a közvéleményt a menekültválság lecsengése után leginkább tematizáló ilyen-olyan népszavazási kérdésből kikerültek. A boltzárassal kapcsolatban az MSZP-ről, a kvótással pedig a Fideszről lehetett hallani.

Ezért kellett valami. Ez a valami pedig a belső szennyes lett.

“…önmagában egy botrány, belső konfliktus kikerülése sosem tesz jót egy pártnak, olykor alkalmas lehet arra, hogy olyan figyelmet követeljen ki, ami más üggyel nem elérhető. A nézeteltérés feloldása ráadásul alkalmat teremt arra, hogy a párt vezetője rendezze sorait, egyszerre mutasson erőt és kompromisszumkészséget. Vona Gábor most egy hét alatt többször mondhatta el tucatnyi kamera és mikrofon előtt, hogy a Jobbik az elmúlt két évben az ellenzék vezető ereje lett és kormányzásra készül, mint az ezt megelőző egy-két hónapban”, írta elemzésében Reiner.

Törökszentmiklós, 2015. május 6.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke (j) és Markóth Imre polgármester (b) beszélget a Jobbik kihelyezett elnökségi ülése után tartott sajtótájékoztató elõtt Törökszentmiklóson, az Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központban 2015. május 6-án. Mögöttük Novák Elõd és Szávay István, a párt alelnökei, valamint Sneider Tamás frakcióvezetõ-helyettes (b-j).
MTI Fotó: Mészáros János
Vona Gábor, a Jobbik elnöke (j) és Markóth Imre polgármester (b) beszélget a Jobbik kihelyezett elnökségi ülése után tartott sajtótájékoztató előtt Törökszentmiklóson, az Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központban 2015. május 6-án. Mögöttük Novák Előd és Szávay István, a párt alelnökei, valamint Sneider Tamás frakcióvezető-helyettes (b-j). MTI Fotó: Mészáros János

Veszélyes terep

A Fidesz-mocsár terjeszkedése már a Jobbik széljobbos terepét veszélyeztette, folyamatosan tették valósággá azokat, amiket először a Vonáék emeltek be a közbeszédbe.

Ilyen volt többek között:

  • az új alkotmány: a Jobbik népszavazással megerősített új alaptörvényt sürgetett, benne Szent Korona-tannal, keresztény gyökerekkel. A Fidesz pedig megalkotta az új Alaptörvényt.
  • a kettős állampolgárság: a Jobbik azt tűzte zászlajára, hogy „minden magyar állampolgártól származó személynek legyen joga a magyar állampolgárságra.” A Fidesz állampolgárságot adott a határon túli magyaroknak, sőt, szavazati jogot is, az országos listát állító pártokra ők is szavazhattak.
  • a keleti nyitás: már a Jobbik 2010-es programjában is az egyik legfontosabb elem a külpolitika, azon belül is a “keletre menni” sürgetése volt. A Fidesz megcsinálta.

Vagyis a néppártosodás nem kizárt (mert a Fidesz a Jobbik szavazóinak elszívására játszik), a párt közeléből származó információk szerint sem, csak ennek még nincs itt az ideje.

Egy esetleges mostani, 2016-os irányváltás következménye egy gyenge 2018-as szereplés lenne (ahogy az 1993-ban liberálisból konzervatív fordulatot vett Fidesz is csúnyán leszerepelt az 1994-es választásokon), de 2022-re megcélozhatja a kiábrándult fideszes, esetleg középen álló szavazókat is a Jobbik.

A kiemelt képen Vona Gábor, mögötte Novák Előd, MTI: Kovács Attila

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.