A hétfői magyar érettségi első felében egy Kossuth-díjas bizantinológus művét kapták a diákok. Moravcsik Gyula: A papíruszok világából című könyvének egy részét kell értelmezniük a diákoknak a magyar érettségi első részében.
Érvelésnél Csoóri Sándor Nomád naplójából kaptak egy szövegrészletet a diákok. Ha valaki ezt nem érezte sajátjának, akkor az értelmezésnél Tamási Áron Szerencsés Gyurka című novellájával kellett valamit kezdenie.
De ha ez sem, akkor már csak az összehasonlítás maradt: Vörösmarty Mihály Liszt Ferenchez és Illyés Gyula Bartók című műve.
Az Eduline-nak nyilatkozó tanár szerint a Moravcsik-írás nem volt túl nehéz, a feladat kevés szakkifejezést tartalmazott, a mondatok könnyen értelmezhetőek. Ő a feladatok között sem talált trükköset, a válaszokat könnyen ki lehet keresni a szövegben, mert a vonatkozó bekezdéseket megjelölték a kérdésekben.
Tárgyi tudás szerinte nem kellett a megoldáshoz, a feladat „nagyon korrekt” volt. Arra kellett csak figyelni, hogy néhány többszörösen összetett kérdést is tartalmaz a feladtsor, így páran meglehet, hogy elsiklanak majd egy-egy részfeladat felett.
A második résznél Csoóri Sándor Nomád naplója alapján kell érvelő fogalmazást írni, amihez a feladat nagy szabadságot ad, hogy minden diák a személyes tapasztalatait is beemelje az esszébe.
Itt már a szakértő szerint kellett a tárgyi tudás, ám könnyen lehetett hozni olyan példákat, amelyek hasonló kérdéskört boncolgatnak. Szerinte a diákok túlnyomó többsége ezt fogja választani.
Tamási novellája sem érhet váratlanul senkit, bár maga a mű nem ismert, de a feladattípus évek óta nagyon hasonló, készülni lehetett rá.
Az összehasonlítás (Vörösmarty – Illyés) során a két zeneszerző, Liszt és Bartók jó összehasonlítási pontot ad, a költők eltérő két korszakát is jól demonstrálják a versek, az elemzésben könnyen kibontható.
(Eduline)
