Lesz Ankara utca Budapest II. kerületében, és Szenes Ivánról neveznek el teret a VIII. kerületben, döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.
Az elfogadott javaslatban emlékeztettek arra, hogy 2015 szeptemberében Budapestről neveztek el utcát Ankarában, egyetemek közelében, a központtól néhány kilométerre. Részben “a török fél udvarias gesztusának viszonzásaként”, részben a két főváros között 2015-ben létrejött testvérvárosi megállapodásnak megfelelően javasoltak Ankaráról utcát elnevezni Budapesten.
A II. kerületben a Margit teret körülölelő, jelenleg névtelen szerpentin, amely a Margit és a Mecset utcától a Römer Flóris utcai torkolatig tart, lesz Ankara utca. Az utca Gül Baba türbéje, valamint több olyan közterület környékén található, amely török idők emlékét őrzi – indokoltak a javaslatban.
A VIII. kerületi önkormányzat kezdeményezésére közterület viseli majd Szenes Iván író, dalszövegíró, zeneszerző, érdemes művész, számtalan sláger szerzőjének emlékét. A józsefvárosi Rezső tér egy részét nevezik át, itt található Szenes Iván egykori lakóhelye. A tér megmaradt keleti részét Magyarok Nagyasszonya térré nevezik át.
A testület döntött továbbá arról, hogy a XIII. kerületben a háromszoros olimpiai bajnok magyar ökölvívó, Papp László nevét viseli majd egy újonnan kialakítandó névtelen közterület.
A testület döntése nyomán a III. kerületben egy eddig névtelen közterületet Dugovics Titusz térnek neveznek el.
A Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség lelkészi hivatala vezetőjének kezdeményezése nyomán a VII. kerületben egy névtelen közparkot Reformáció parknak neveznek el.
A XIV. kerületben Széchenyi Ödönnek – Széchenyi István fiának – állítanak emléket, aki megszervezte az állami és önkéntes tűzoltóságot, és az ő ötlete alapján valósult meg a budapesti fogaskerekű vasút.
A XV. kerületben Bolla Árpád esperes, lelkészről, valamint Turay Ida színésznőről, érdemes művészről neveznek el egy-egy jelenleg névtelen közterületet.
A Fővárosi Közgyűlés döntött arról, hogy 2019-ig 12,7 milliárd forintból kívánja megvalósítani a csillaghegyi öblözet árvízvédelmét, amelyhez 10 milliárd forint európai uniós támogatást használnak fel a főváros saját forrásai mellett.
Tizenhárom milliárdból valósíthatják meg a csillaghegyi öblözet árvízvédelmét
A szerdai közgyűlésen 28 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadott előterjesztés szerint az árvízvédelmi beruházás elsődleges célja az 53 ezer ott lakó árvízkártól történő megvédése.
A III. kerületi terület árvíz elleni védelmét jelenleg az Aranyhegyi-patak töltése, a Királyok útja-Nánási út vonalában húzódó földtöltés, a pünkösdfürdői védmű és a Barát-patak töltése biztosítja.
A védelmi szakasz hossza csaknem 5 kilométer, ebből a pünkösdfürdői védmű 1,7 kilométer hosszú, a Királyok útja-Nánási út melletti földtöltést 3,1 kilométer hosszon kocsibehajtók tagolják.
A meglévő védmű nem alkalmas a csillaghegyi öblözet védelmének ellátására. A csillaghegyi öblözet árvízvédelmét szolgáló beruházás biztonsági szempontból halaszthatatlan, gyors lebonyolításához jelentős közérdek fűződik – derül ki az előterjesztésből.
A képviselők a szerdai döntéssel jóváhagyták a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a fővárosi önkormányzat közötti, a projekt támogatási szerződését.
Horváth Csaba, a szocialisták képviselője a vitában részletes prezentációt kért a projekt előterjesztőitől arról, hogy milyen nyomvonalon tervezik megvalósítani az új gátat. Tarlós István főpolgármester válaszában azt mondta, korábban a baloldal többször is a parti védmű megépítését preferálta.
Hozzátette, az ügyben fellépő “gyűlöltkeltőket” komoly felelősség terheli azért, hogy a gát még nem épült meg. A főpolgármester közölte, a védmű nyomvonalát nem politikai, hanem tudományos alapon rajzolják meg, így azt nem kellene támadnia az ellenzéknek. “Tessék annyit tudomásul venni, hogy fakivágás nélkül nem úszható meg a védmű megépítése”.
Csárdi Antal, az LMP képviselője szerint szakértők sokasága javasolta alternatív nyomvonalak megvizsgálását, továbbá annak felmérését, hogy az új gát megépülése után milyen nyomás várható a Duna túlpartján.
Bús Balázs, Óbuda kormánypárti polgármestere ezzel szemben felszólalásában a gát partmenti megépítése mellett érvelt.
A Fővárosi Közgyűlés ülésének elején a Párbeszéd Magyarországért (PM) óbudai aktivistái, a fakivágások ellen tiltakozó táblákat a magasba emelve tartottak rövid tiltakozást. Béres András, a PM óbudai képviselője úgy fogalmazott, “nem lehet szembeállítani a fákat és az embereket”, ezért olyan megoldáshoz ragaszkodnak, amely a fák megőrzése mellett garantálja az árvízvédelmet.
Tarlós István az aktivistákkal egyetértő ellenzéki képviselőknek azt tanácsolta, ne hallgassanak olyanokra, akik feltehetően azonnal hátat fordítanának és nem vállalnák a felelősséget akkor, ha álláspontjuk katasztrófát okozna egy árvízhelyzetben.
A kiemelt képen Erdogan török elnök, Europress
