Belföld

A parlament előtt a hatodik alaptörvény-módosítás, jön a terrorveszélyhelyzet

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2016. 04. 27. 05:35

Kormánypárti képviselők benyújtották az Országgyűlés elé kedd délután az alaptörvényt módosító javaslatukat, amelynek nyomán az alkotmány új különleges jogrenddel, a terrorveszélyhelyzettel egészülhet ki. Ennek elrendelésével szükség esetén a Magyar Honvédség erőit is igénybe lehetne venni az ország biztonságának garantálása érdekében.

Magyarország alaptörvényének hatodik módosítását (az előző ötről itt írtunk), valamint az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosítását

  • Simicskó István honvédelmi miniszter (KDNP),
  • Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke,
  • Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke,
  • Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője,
  • Rubovszky György (KDNP)
  • és Vejkey Imre (KNDP) jegyzi.

Az alaptörvény módosításának általános indoklásában kiemelték:

az alaptörvény megalkotását követően a transzatlanti térség, Európa és benne Magyarország biztonsági környezete gyökeresen megváltozott.

A világban olyan új típusú biztonsági kihívások jelentek meg, amelyek a korábbi klasszikus államközi fenyegetésekre adott különleges jogrendi válaszokkal hatékonyan és a szükségesség-arányosság követelményeit betartva megfelelően nem kezelhetők – tették hozzá.

A tervezett módosítás értelmében az alaptörvény új, különleges jogrendi tényállásként rögzíti a terrorveszélyhelyzetet. Ennek leírása szerint az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére “terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén” meghatározott időre kihirdeti a terrorveszélyhelyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A terrorveszélyhelyzet kihirdetéséhez, illetve időtartamának esetleges meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

15 nap

A kormány a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezését követően rendeletben a közigazgatás, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetét, működését és tevékenysége ellátását érintő törvényektől eltérő, valamint sarkalatos törvényben meghatározott intézkedéseket vezethet be, amelyekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb 15 napig maradnak hatályban.

A kormány a terrorveszélyhelyzet idején rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Magyar Honvédséget a terrorveszélyhelyzet idején is csak akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő.

Pintér Sándor, MTI fotó

Pintér Sándor belügyminiszter és Simicskó István honvédelmi miniszter március 24-én jelentette be, hogy egy terrorizmus elleni intézkedéscsomag alkotásáról döntött a kormány. A Belügyminisztériumban több alkalommal tartott ötpárti és szakértői egyeztetéseket követően a BM terrorellenes javaslatcsomagját a kormány múlt kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek. A parlament szerdai napirendjén már szerepel is javaslatcsomag.

A honvédelmi miniszter is több alkalommal egyeztetésre hívta a parlamenti frakcióval rendelkező pártok képviselőit a Honvédelmi Minisztériumba. Az MSZP azonban egyetlen alkalommal sem vett részt a megbeszéléseken. A múlt pénteki egyeztetés után Simicskó István azt mondta: a tárcához az elmúlt időszakban érkezett kifogásokat, módosítási javaslatokat áttekintették, jelentős részét be is építették a javaslatba.

Vitáznak is

A fent leírt törvénymódosító csomagról, valamint a Miniszterelnökség állami tisztviselők jogállását és illetményrendszerét átalakító indítványáról is tárgyal szerdai ülésnapján az Országgyűlés. A munka reggel 9 órakor kezdődik, az első napirendi pontban Pintér Sándor előterjesztésére kerül sor.

Általános vitát tartanak még a belügyminiszter két másik javaslatáról is, amelyek az önkormányzati törvényen és a polgári perrendtartás szabályain változtatnának.

Az állami tisztviselőket érintő módosítás vitájára az ülésnap végén kerül sor. Lázár János a hatályos köztisztviselői törvénytől eltérő jogállást és az előmenetelhez kapcsolódó, sávosan emelkedő illetményrendszert javasol az állami tisztviselőknek. A tárcavezető szerint ezzel július 1-jétől 20 ezer járási hivatalban dolgozó feladata, felelőssége változik, miközben a fizetések 30-50 százalékkal emelkednek, elsősorban azoknál, akik közvetlen kapcsolatban állnak az ügyfelekkel.

Az Országgyűlés hétfőn fejezi be aktuális kéthetes ülését. A képviselők ekkor – az ilyenkor szokásos kérdések és azonnali kérdések mellett – az uniós források 2007-2013 közötti felhasználásáról tartanak politikai vitanapot a kormányoldal kezdeményezésére.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Cork, Ireland
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.