Belföld

A parlament előtt a hatodik alaptörvény-módosítás, jön a terrorveszélyhelyzet

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2016. 04. 27. 05:35

Kormánypárti képviselők benyújtották az Országgyűlés elé kedd délután az alaptörvényt módosító javaslatukat, amelynek nyomán az alkotmány új különleges jogrenddel, a terrorveszélyhelyzettel egészülhet ki. Ennek elrendelésével szükség esetén a Magyar Honvédség erőit is igénybe lehetne venni az ország biztonságának garantálása érdekében.

Magyarország alaptörvényének hatodik módosítását (az előző ötről itt írtunk), valamint az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosítását

  • Simicskó István honvédelmi miniszter (KDNP),
  • Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke,
  • Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke,
  • Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője,
  • Rubovszky György (KDNP)
  • és Vejkey Imre (KNDP) jegyzi.

Az alaptörvény módosításának általános indoklásában kiemelték:

az alaptörvény megalkotását követően a transzatlanti térség, Európa és benne Magyarország biztonsági környezete gyökeresen megváltozott.

A világban olyan új típusú biztonsági kihívások jelentek meg, amelyek a korábbi klasszikus államközi fenyegetésekre adott különleges jogrendi válaszokkal hatékonyan és a szükségesség-arányosság követelményeit betartva megfelelően nem kezelhetők – tették hozzá.

A tervezett módosítás értelmében az alaptörvény új, különleges jogrendi tényállásként rögzíti a terrorveszélyhelyzetet. Ennek leírása szerint az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére “terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén” meghatározott időre kihirdeti a terrorveszélyhelyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A terrorveszélyhelyzet kihirdetéséhez, illetve időtartamának esetleges meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

15 nap

A kormány a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezését követően rendeletben a közigazgatás, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetét, működését és tevékenysége ellátását érintő törvényektől eltérő, valamint sarkalatos törvényben meghatározott intézkedéseket vezethet be, amelyekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb 15 napig maradnak hatályban.

A kormány a terrorveszélyhelyzet idején rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Magyar Honvédséget a terrorveszélyhelyzet idején is csak akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő.

Pintér Sándor, MTI fotó

Pintér Sándor belügyminiszter és Simicskó István honvédelmi miniszter március 24-én jelentette be, hogy egy terrorizmus elleni intézkedéscsomag alkotásáról döntött a kormány. A Belügyminisztériumban több alkalommal tartott ötpárti és szakértői egyeztetéseket követően a BM terrorellenes javaslatcsomagját a kormány múlt kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek. A parlament szerdai napirendjén már szerepel is javaslatcsomag.

A honvédelmi miniszter is több alkalommal egyeztetésre hívta a parlamenti frakcióval rendelkező pártok képviselőit a Honvédelmi Minisztériumba. Az MSZP azonban egyetlen alkalommal sem vett részt a megbeszéléseken. A múlt pénteki egyeztetés után Simicskó István azt mondta: a tárcához az elmúlt időszakban érkezett kifogásokat, módosítási javaslatokat áttekintették, jelentős részét be is építették a javaslatba.

Vitáznak is

A fent leírt törvénymódosító csomagról, valamint a Miniszterelnökség állami tisztviselők jogállását és illetményrendszerét átalakító indítványáról is tárgyal szerdai ülésnapján az Országgyűlés. A munka reggel 9 órakor kezdődik, az első napirendi pontban Pintér Sándor előterjesztésére kerül sor.

Általános vitát tartanak még a belügyminiszter két másik javaslatáról is, amelyek az önkormányzati törvényen és a polgári perrendtartás szabályain változtatnának.

Az állami tisztviselőket érintő módosítás vitájára az ülésnap végén kerül sor. Lázár János a hatályos köztisztviselői törvénytől eltérő jogállást és az előmenetelhez kapcsolódó, sávosan emelkedő illetményrendszert javasol az állami tisztviselőknek. A tárcavezető szerint ezzel július 1-jétől 20 ezer járási hivatalban dolgozó feladata, felelőssége változik, miközben a fizetések 30-50 százalékkal emelkednek, elsősorban azoknál, akik közvetlen kapcsolatban állnak az ügyfelekkel.

Az Országgyűlés hétfőn fejezi be aktuális kéthetes ülését. A képviselők ekkor – az ilyenkor szokásos kérdések és azonnali kérdések mellett – az uniós források 2007-2013 közötti felhasználásáról tartanak politikai vitanapot a kormányoldal kezdeményezésére.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

US President Donald Trump (C), Secretary of Defense James Mattis (L) and US Navy Captain Richard McCormack (R) attend an operations briefing at the pre-commissioned USS Gerald R. Ford aircraft carrier in Newport News, Virginia, March 2, 2017. / AFP PHOTO / SAUL LOEB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.