Belföld

Faragott egyet az alkotmányellenes MNB-törvényen a parlament

24.hu
24.hu

hírfaragó. 2016. 04. 26. 11:23

A jövőben a Magyar Nemzeti Bank által alapított gazdasági társaságoknak csak azon adatait védheti titkosság a jegybanktörvény szerint, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét.

A Ház kedden szavazott ismét a jegybanktörvény módosításáról – 112 igen és 61 nem vokssal fogadva el azt -, miután az Alkotmánybíróság a korábbi változat egyes passzusait alaptörvény-ellenesnek ítélte.

A másodszor elfogadott szabályozás értelmében a jegybanki alapítványok adatkiadásának korlátozása kikerült a jogszabályból, a változtatás azonban tartalmazza, hogy az alapítványokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrizi.

A jogszabályváltozást a folyamatban lévő ügyeknél nem kell alkalmazni. A törvénymódosítás része maradt ugyanakkor, hogy az MNB-elnök havi bére 5 millió forintra, az alelnöké ennek 90 százalékára emelkedik. A jegybank felügyelőbizottságának elnöke az MNB-elnök illetményének 70 százalékában, míg a testület tagjai annak 60 százalékában részesülhetnek.

Ugyancsak lazított a Ház az MNB-t érintően az egyes ügyintézési határidőkön, amelynek értelmében a 30 nap indokolt esetben megduplázható.

Bánki Erik, a javaslat fideszes beterjesztője a törvényalkotási bizottság múlt heti ülésén hangsúlyozta: a változtatások minden tekintetben megfelelnek az AB által kijelölteknek.

A testület ülésén Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke alkotmányosnak ítélte a változtatást. Kijelentette: megfelel az információszabadságról szóló törvényben foglaltaknak az a mód, ahogyan a javaslat leszűkíti a nem nyilvános adatok körét.

Az Országgyűlés első alkalommal március 1-jén fogadta el – kivételes eljárásban – az előterjesztést, ám arról március 9-én Áder János államfő normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.

Az első ízben elfogadott változtatás még szélesebb körben adott lehetőséget a gazdasági társaságok adatnyilvánosságának korlátozására, de arra is, hogy a jegybanki alapítványok is gátolják adataik megismerhetőségét. Ez utóbbit az előterjesztő azzal indokolta akkor: azok működését a kezdetektől a kuratórium vagy egyszemélyes ügyvezető szervként a kurátor felügyeli. Így az alapítvány létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét.

A köztársasági elnök azt állapította meg, hogy az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével.

Az AB március végén mondta ki, hogy a jogszabály adatnyilvánossággal kapcsolatos változtatása alkotmányellenes. A testület megállapította, hogy az MNB alapítványai, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társaságai által kezelt adatok megismerését korlátozó törvényi szabályozás, és visszamenőleges hatályba léptető rendelkezései alaptörvény-ellenesek.

Az AB kiemelte: a jegybank közfeladatot lát el, kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Továbbá csak feladataival összhangban hozhat létre gazdasági társaságot, alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

US actress Sharon Stone arrives on May 21, 2013 for the screening of the film "Behind the Candelabra" presented in Competition at the 66th edition of the Cannes Film Festival in Cannes. Cannes, one of the world's top film festivals, opened on May 15 and will climax on May 26 with awards selected by a jury headed this year by Hollywood legend Steven Spielberg.     AFP PHOTO / LOIC VENANCE / AFP PHOTO / LOIC VENANCE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.