Belföld

Pokolian drága lehet Lázár halállistája

A nagy magyar bürokráciacsökkentés uniós kötelezettségvállalásokat is sérthet - véli Jávor Benedek.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselője az Európai Bizottsághoz fordult, mert a beszántásra ítélt közigazgatási intézmények közül több is az EU által finanszírozott projekteket indított az előző programozási időszakban.

Az ellenzéki politikus az unió regionális politikáért felelős főigazgatójánál érdeklődik, adott-e a tájékoztatást a magyar kormány Brüsszelnek a tervezett változtatásokról és az átszervezések miatt veszélybe kerülhetnek-e uniós pénzek.

A tavaly bejelentett bürokráciacsökkentő csomag értelmében a kormány számos közigazgatási intézményt ítélt teljes, jogutód nélküli felszámolásra, míg másokat különböző minisztériumokba és tárcákba tervez beolvasztani.

Jávor Benedek aggályosnak tartja, hogy ezen intézmények közül nem egy  2007-13-as programozási időszakban EU-s finanszírozású pályázatot nyert el. Van közöttük ráadásul olyan, amely az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretein belül nyert pályázatot.

Mivel az uniós pályázati szerződések sokszor intézményfenntartási, illetve a programok hosszú távú folytatásával kapcsolatos kötelezettségeket is tartalmaznak, a politikus szerint felvetődik a gyanú, hogy a magyar közigazgatást “minden szakmaiságot nélkülözően megtizedelő átszervezés” uniós kötelezettségvállalásokat is sérthet.

Ez – Jávor Benedek szerint – felveti a kérdést, nem forog-e kockán ezeknek a projekteknek a sikeres lezárása, nem eredményezhet-e az átszervezés olyan uniós eljárásokat, amelyek végén Magyarországnak jelentős összegű uniós támogatást kell majd visszafizetnie.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter eredetileg 73 háttérintézményt zárt volna be, de végül a kormány ezek egyharmadának megkegyelmezett. Ugyanakkor valóban megszűnnek olyan állami intézmények is, amelyek súlyos milliárdokat kaptak például oktatási-képzési, munkaerő-piaci projektekre az EU-tól.

 

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik