Belföld

Az MNB alapítványai nem, de cégei titkolózhatnak

A jövőben csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított gazdasági társaságok azon adatait védheti titkosság a jegybanktörvény szerint, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön fogadott el változtatásokat az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek ítélt MNB-törvénymódosításon.

Ezek értelmében a jegybanki alapítványok adatkiadásának korlátozása kikerülhet a jogszabályból, a változtatás azonban tartalmazza, hogy az alapítványokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrizheti.

A módosítás szerint a jogszabályváltozást a folyamatban lévő ügyeknél nem kell alkalmazni, miután az Ab bírálta a korábban elfogadottak visszamenőleges hatályát is. 

Bánki Erik, a javaslat fideszes beterjesztője hangsúlyozta: a változtatások minden tekintetben megfelelnek az Ab által kijelölteknek. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára nem nyilatkozott arról, hogy a kabinet támogatja-e az előterjesztést, mint fogalmazott, a kabinetnek nem volt lehetősége azt megtárgyalni.

A testület ülésén Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke alkotmányosnak ítélte a változtatást. Kijelentette: megfelel az információszabadságról szóló törvényben foglaltakna az a mód, ahogyan a javaslat leszűkíti a nem nyilvános adatok körét.

Tállai: kihagyhattuk az EKB-t

Ez utóbbit azonban többek között Staudt Gábor (Jobbik) vitatta. Ellenzéki képviselők konkrétumokat hiányoltak azzal kapcsolatban: mely adatok kiadását tarthatja vissza a jegybank. Tóth Bertalan (MSZP) azt vetette fel, hogy az ÁSZ ellenőrzési jogát a számvevőszékről szóló jogszabályban is szerepeltetni kellene. Arra is rákérdezett, egyetértett-e a változtatásokkal az Európai Központi Bank.  Tállai András erre úgy felelt: mivel képviselői javaslatról van szó, a kormánynak nem volt egyeztetési kötelezettsége az európai pénzintézettel.

Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 1-jén fogadta el első ízben a jogszabályt, kivételes eljárásban, ám azt Áder János államfő nem írta alá, hanem március 9-én az Ab-hez küldte. A testület március végén állapította meg a jogszabály egyes passzusainak alaptörvény-ellenességét.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik