Tizenkilenc fővel ült ma össze az Országgyűlés. Legalábbis ennyien vágták vigyázzba magukat a patkóban, amikor Lezsák Sándor levezető házalelnök felsétált a pulpitusra.
A szocialista Lukács Zoltán szerint mindez kevés, a harc folytatódik, ennek jegyében törvényjavaslatot nyújtottak be a Ház elé, melyben követelik:
Válaszában Cseresznyés Péter államtitkár apokaliptikus víziót vázolt, hogy a szocik tüsténkedése miatt, immár hány anya, hány édesapa kénytelen dolgozni vasárnap, hány család nem mehet kirándulni, sőt:
A zöld Ikotity István egy kórházban meghalt újszülött tragédiája kapcsán szólt az egészségügyről, és oda lyukadt ki, hogy nem kéne se stadion, se ofsorozás (offshore-ozás), s lenne forrás a szektorra.
Dörmögő Dömötör torka, kétszer
A válasz szokás szerint Rétvári Bencétől jött, s a megszokott: kormányunk az elmúlt években ötszázmilliárd forintot fordított fejlesztésre.
Orbán Viktor serege csupa-csupa offshore-lovagból áll!
Volner János véli így, annak kapcsán, hogy Horváth Zsolt után újabb fideszesről, Kerényi Jánosról, a Fidesz közép-magyarországi regionális igazgatójáról derült ki, hogy neje, fia ofsorista. Volner követelte, hogy a kormánypárt nevezze meg „adóoptimalizálóit”.
Völner Pál államtitkárt erre azt találta mondani, hogy a bűnügyek vizsgálata a legfőbb ügyészé, s a kormánynak esze ágában sincs beleszólni a hatóság munkájába, valamint nem is a fideszesek, hanem a szocik az ofsoristák, a két érintett fideszesből az egyik már nem képviselő, a másiknak a famíliája a játékos, arra meg coki.
A megoldás, igen, a kontinens határainak megvédése, ehhez harcolni kell Brüsszelben, idehaza pedig az aláírásgyűjtés lehet a csodafegyver. Dömötör Csaba államtitkár annyira egyetért Rétvárival, ahogy a torkán kifér.
Az offshore-ozás ellencsapásaként pár napja a 2010 előtti ballib kormányok tanácsadói megbízásait találta ki a kormánykommunikáció.
Németh Szilárd valamire bizonyítékként egy 23 millió 544 ezer forintos számlához csatolt átvételi elismervényt emelt a magasba, s afelől érdeklődött, hogy a kormányzat, vagyis hát ők maguk, nyilvánosságra hozzák-e a részadatokat. Dömötör Csaba ezúttal Németh Szilárddal ért egyet úgy, ahogy az a torkán kifér, s idéz amúgy elgondolkodtató szakaszokat a tanulmányokból.
Tiba-igazítás
A kérdések sorában először fakardos csörte zajlott a szoci Kiss László és Rétvári között, majd a jobbikos Kulcsár Gergely sérelmezte, hogy Balmazújvárosban a fideszes Tiba Zsolt három és fél év után, s csupán egy büntetőügy hatására pontosította vagyonnyilatkozatát.
Nézze meg, mi a különbség a vádlott és a tanú között!
Ezt a válaszadó Csepreghy Nándor államtitkár javasolta képviselőtársának, utalva arra, hogy nevezett büntetőügyben nem Tiba a vádlott. Az erkölcsi szál nem került rokkára.
Ikotity István a felsőoktatási férőhelyek számát firtatta, a hajdúsági fideszes, Bodó Sándor megyéje útfejlesztéseiért lobbizott, a szoci Tukacs István pénzt akar az egészségügybe.
A jobbikos Ander Balázs bravúros címet adott kérdésének. Ezt.
Zita: speciális gyermekotthon vagy a pokol tornáca? – Avagy néhány nem polkorrekt felvetés a cigányintegráció kapcsán.
Ander Balázs nem volt rest, ellátogatott a kaposvári intézménybe, és rendezett állapotokat, valamint méltánytalanul alulfizetett pedagógusokat talált. Valamint kilencven százalékban cigány fiatalokat. Ander ebből azt a következtetést vonta le, hogy fiatalon szülnek a romák, és nem működik az integráció, hanem „enyves kezek” lenyúlják a pénz.
Aki dolgozik és gyereket vállal, az boldogul, számíthat az állami segítségre, függetlenül származásától.
Rétvári államtitkár válaszának ez a zanzája.
Mónika, show
A fideszes Dunai Mónika már-már sarokba szorította önnön államtitkárát (nem is), Rétvári Bencét, amikor a szocik elmúlthatév előtti elmúltnyolcéves egészségpolitikájáról elrugaszkodva azt kérdezte, kevesebbet költünk-e gyógyszerekre. A válasz: igen. Rétvári Bence szerint ennek oka nem központi smucigság, hanem az, hogy a kormány ügyesen tárgyalva olcsóbban szerez be azonos hatóanyag-tartalmú tablettákat.
A három éve az Ángyán-ellenes bosszú részeként szétvert kishantosi ökogazdaság kálváriája kapcsán kérdezett a jobbikos Magyar Zoltán, érdeklődve, most, hogy egy „részperben” győztek a régi gazdák, „mikor kér bocsánatot a gátlástalan bosszú miatt a kormány?”, lesz-e kárpótlás? Kárpótlás természetesen nem lesz, ez derült ki az államtitkári válaszból.
Ha mégis ott az a kis fekete rovar a bőr alatt, ügyesen, spéci szerszámmal távolítsuk el, nem kell föltétlenül orvoshoz rohanni.
Nem, nem tévedtünk be a Parlament orvosi szobájába, továbbra is a patkó fölötti karzaton ülünk, és Rétvári államtitkár diagnózisát rögzítjük.
Csokol: Előd
Dömötör Csaba államtitkár arra hívta fel Novák figyelmét, hogy a törvényesen itt tartózkodó, itt dolgozó menekültek is megérdemlik az otthonteremtési támogatást.
A zöld Szél Bernadett kérdésként megjegyezte, a szerdára ígért kockás inges sztrájkon bölcsődei dolgozók is részt vesznek majd, ők is méltatlanul keveset keresnek, nekik is jár béremelés. Rétvári válasza: igen, nekik is jár.
A mi megjegyzésünk:
Olajat a tűzre
Valamelyik festmény nem kell még?
A Jobbik padsorából kapta ezt a cinkelő mondatot a Parlamentbe látogató Matolcsy György az azonnalik órájában. (Ha valaki nem tudná, az új érában előszeretettel vásárol vásznakat a műélvező MNB.)
Volt hivatalos kérdés is, melyet a szoci Bárándy Gergely tett fel a jegybankelnöknek, mégpedig ezt:
Egyetért ön azzal, hogy önnek ötmillós fizetés jár?
A témát több oldalról vizsgáló Bárándy arról is érdeklődött, Matolcsy szerint indokolt-e az, hogy négyszeresét keresse, mint a magyar miniszterelnök.
Matolcsyt láthatóan sértette a felvetés.
Először is visszautasítom az ön szóhasználatát… Ez nem kocsma, nem étterem, még csak nem is internetes csomagküldő szolgálat. Itt nem rendelünk, hanem alaposan előkészítünk törvényeket.
Úgy vélte, a magyar állam sikeres, így vezetőit „meg kell fizetni, jól meg kell fizetni”, és még így is, hogy havi hárommillióról ötmillióra nőtt a bére, „a magyar bankrendszerhez képest középkategóriában van a jegybank vezetője”. Matolcsy gondolatmenete oda futott ki, hogy ha Bárándy méltányolná, amit a magyar állam, s benne az MNB elért, akkor:
Önnek kellett volna kezdeményeznie a fizetésemelést.
Vízmajor
A nap legaktívabb felszólalója a zöld Szél Bernadett, negyed három körül épp az „Átalusszák-e a kormányhivatalok a Balaton tönkretételét?” címmel azonnalizott, ostorozva, hogy a vízberuházások megváltoztatják az áramlást, eliszaposítják a medret, így sarazva össze békés fürdőzőlábakat. Szél sosem fér bele a rendelkezésére álló időbe, folyton csönget neki az aktuális levezető elnök, ezúttal Jakab István.
Az azonnalik legvégén a jobbikos Szilágyi György ofsorozott, Demeter államtitkár reagált, a kérdés-válasz-viszonválasz-viszonviszonválasz kűr végén Dömötör Csaba emelkedett, aki még csak első mondatát kezdte, amikor Szilágyi szemből az államtitkár szájába kiabálta a várt érvet:
Kovács Béla!
És tessék: Dömötör, követve a kottát, kágébélázásba fogott legott.
A Ház fél háromkor fordult a finisre, konkrétan a napirend utániakra, mi pedig létszámot ellenőriztünk: tizenöt jobbikos mellett hat kormánypártit, nulla zöldet és nulla szocit számláltunk. Huszonegy.
Schiffer a Jobbik-frakcióban
A magány fura reakciót hoz ki az emberből. Alaposabban végignézve a képviselőket, rögzítettük, mégiscsak van egy zöld is a teremben, mégpedig maga Schiffer András, csakhogy ő beült beszélgetni a Jobbik-frakcióba, és csipetnyi vidámságot csempészett a szigorú képviselőcsoportba.
Poénvadászat
Nem csoda, hogy az oly csöndes napokon, mint a mai, unatkozik az Országgyűlés jegyzője. A kereszténydemokrata Földi László előtt rejtvényt fotóztunk, a rajzon egy nővérkének mondja a kaszás:
Melyik osztályon találom Kovács bácsit? Már egy órája bolyongok itt a kórházban.
Na most ez nem az, aminek látszik. Szó sincs arról, hogy bölcs törvénykezés helyett szórakozás zajlik munkaidőben.
Ez egy kortárs akcióművészeti üzenet!
Az a Kovács bácsi minden bizonnyal a kágébélázó jobbikosokra adott elvont reakció, a lufimellű ápolónő pedig nyilvánvalóan az egészségügy jelen helyzetét szimbolizálja, finoman kötődve a zöld Ikotity vonatkozó napirend előttijéhez.
Csak a kaszást, na, azt kéne értelmeznünk.
(A közcímekért Bányai György kollégát illeti babér.)
