Jól működik a piti elkövetők mentsvára

A büntetés-végrehajtás szerint bevált a reintegrációs őrizet, senki sem került vissza a rácsok mögé új bűncselekmény miatt azok közül, akik eddig szabadultak a korábbinál enyhébb kényszerintézkedésből – erről Schmehl János, az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese beszélt.

Jelenleg 114-en vannak reintegrációs őrizetben, 196 elítélt pedig már szabadult belőle.

A tavaly bevezetett új jogintézmény a társadalomra kevésbé veszélyes elkövetők számára teremtett lehetőséget, hogy a szabadságvesztésük utolsó 6 hónapját – elektronikus nyomkövetővel – az általuk megjelölt, bíró által engedélyezett ingatlanban tölthessék, ha az a jogszabályi kritériumoknak megfelel. Schmehl szerint az őrizet bevezetésével a büntetés-végrehajtás eszköztára bővült, elősegíti a sikeres visszailleszkedést, a fokozatosságot, minimalizálja a káros hatásokat.

A büntető törvénykönyv (Btk.) tételesen felsorolja azokat a bűncselekményeket, amik esetén nem alkalmazható a reintegrációs őrizet. Ilyen a szándékos emberölés, a terrorcselekmény, a szexuális erőszak vagy a hivatalos személy elleni erőszak.

Ahhoz, hogy valaki reintegrációs őrizetbe kerülhessen, több feltételnek kell együttesen megfelelnie, például hiába ítélnek el lopás miatt valakit egy évre, nem részesülhet a kedvezményben, ha korábban már – akár egyszer is – szabadságvesztéssel sújtották.

Schmehl arról is beszélt, hogy eddig mindössze néhány esetben szüntették meg a reintegrációs őrizetet: négy elítélt esetében a szabadságvesztést megelőzően elkövetett – időközben kiderült – másik bűncselekmény volt az ok, egy esetben az elsőfokú engedélyező határozatot a másodfokon eljáró bíróság ügyészi indítványra megváltoztatta, egy alkalommal pedig előzetes letartóztatásba került az addig őrizetben lévő.

Elmondta, a távfelügyeleti eszközök adatai és a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelők ellenőrzéseinek tapasztalatai alapján a reintegrációs őrizetbe került elítéltek együttműködőek.

A reintegrációs őrizet csak elektronikus távfelügyeleti eszközökkel biztosítható. Ehhez elengedhetetlen, hogy a végrehajtásra kijelölt ingatlan rendelkezzen elektromos hálózattal és folyamatos tápellátással, valamint az elektronikus távfelügyeleti eszközök adatforgalmazásához szükséges hálózati lefedettséggel és jelerősséggel. Magát az eszközt a büntetés-végrehajtási intézet állományának tagja helyezi fel az elítéltre.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) azzal számol, hogy a jelenlegi szabályozás mellett, a fogvatartotti nyilvántartás adatait figyelembe véve a következő három évben várhatóan 110-120 körüli lesz a reintegrációs őrizet hatálya alatt lévők száma. A szervezet azt is tervezi, hogy a fogvatartotti foglalkoztatás növelésével összhangban a távfelügyeleti eszközök használatát kiterjeszti például a külső helyszínen történő munkáltatásra is. (MTI)