A röszkei tranzit zóna a határzár óta létezik és idén januárig kietlen volt, hiszen egyetlen menekült sem választotta, inkább Horvátország felé próbáltak bejutni az Európai Unió területére. A folyamatosan változó szabályok és a horvát útvonal túlzsúfoltsága miatt azonban pár hete napról napra növekszik azoknak a száma, akik Magyarország felé próbálkoznak.
Hetente több százan vannak, akik illegálisan, a kerítés megbontásával, többnyire az éj leple alatt lépnének be az országba. Egy ilyen próbálkozás nyomai ezek Röszkénél. Ilyenkor a GYODA-ként ismert szögesdrótot ruhákkal nyomják le, hogy sérülés nélkül átjussanak rajta, a kerítés hálóját pedig átvágják. Ám szinte biztos, hogy a járőrzést teljesítő katonák vagy rendőrök kezei közé kerülnek.
A tranzit zónát többnyire azok választják, akik esélyesnek tartják magukat, hogy papírjaik, helyzetük alapján menedéket kapjanak Magyarországon, ám esélyeik igen csekélyek. Itt Röszkénél (a szerb-magyar határszakasz két tranzit zónájának egyikén) naponta húsz főben limitálták azoknak a számát, akiknek a kérelmeit egyáltalán megvizsgálják, a létező két menekülttáborba pedig csak azok jutnak el a menekülteket segítő önkéntesek beszámolói alapján, akik kisgyermekkel vagy betegen érkeznek a határhoz.
Hétvégi ottjártunkkor az volt a tapasztalat, hogy egy-egy embernek legalább két napot kell töltenie a határátkelők közti senki földjén, de találkoztunk olyannal is, aki öt napja táborozik a szögesdrótok tövében.
A szeptember közepén életbe lépett törvények szerint tilos a kerítésen keresztül még csak kommunikálni is az ott lévőkkel. A röszkei zóna parancsnokainak “szemellenzősségén” múlik, hogy az ENSZ munkatársai tájékoztathatják az embereket, és azt is megengedik, hogy a MigSzol szegedi önkénteseivel együtt ételt dobjanak át nekik, enni ugyanis máshogy nem tudnának.
A tranzit zónák értelme – a kormány szerint – az lenne, hogy még a határon elbírálják a menedékkérelmeket. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tolmácsai segítenek felderíteni előzetesen a családok körülményeit, és az ő segítségükkel választják ki azokat, akik beléphetnek a zóna területére, hogy lefolytassák az eljárást.
Ez a több tucat konténerből álló tábor a tranzit zóna a gyakorlatban. Itt egy menedékkérelmet gyakorlatilag pár óra alatt elbírálnak,
amihez minden “infrastruktúrát” megpróbált biztosítani a kormány.
Hogy mennyi menekült érkezhet a szerb-magyar határhoz, rengeteg körülmény befolyásolja – vélik a helyszínen dolgozó önkéntesek. Egy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával folytatott megbeszélésük szerint az elkövetkező hetekben jelentősen nőhet azoknak a száma, akik a Balkánról Magyarország felé közelítenék Nyugat-Európát, így a tranzit zónákhoz érkezők száma elérheti a napi 120-130 főt is.
