Belföld

Nem tudom, milyennek képzeli a migrációs válsághelyzetet a kormány, de ilyen a valóságban

Kaufmann Balázs
Kaufmann Balázs

videóriporter. 2016. 04. 06. 14:04

Bár lehet, hogy nem tudja, sok szempontból rosszabbak a körülményeik a magyar határon rekedt menekülteknek ezekben a napokban, mint a tavaly ősszel érkezetteknek. Nincs velük tele a média, mégis naponta nagyjából ötvenen töltik a senki földjén az éjszakát. A többségük Irakból, Szíriából és Iránból érkezik, olyanok, akiket a csempészek megtévesztenek és a szerb-magyar határra szállítanak, vagy olyanok, akik jobban bíznak a magyarok kegyében, mint a mostanában is használatos, ám túlzsúfolt horvát-szlovén-osztrák útvonalban. Hogy mire számíthatnak, itt olvashatják el, hogy hogyan töltik a napjaikat a kerítés tövében Röszkénél, ezeken a képeken nézhetik meg.

A röszkei tranzit zóna a határzár óta létezik és idén januárig kietlen volt, hiszen egyetlen menekült sem választotta, inkább Horvátország felé próbáltak bejutni az Európai Unió területére. A folyamatosan változó szabályok és a horvát útvonal túlzsúfoltsága miatt azonban pár hete napról napra növekszik azoknak a száma, akik Magyarország felé próbálkoznak.

Hetente több százan vannak, akik illegálisan, a kerítés megbontásával, többnyire az éj leple alatt lépnének be az országba. Egy ilyen próbálkozás nyomai ezek Röszkénél. Ilyenkor a GYODA-ként ismert szögesdrótot ruhákkal nyomják le, hogy sérülés nélkül átjussanak rajta, a kerítés hálóját pedig átvágják. Ám szinte biztos, hogy a járőrzést teljesítő katonák vagy rendőrök kezei közé kerülnek.

A tranzit zónát többnyire azok választják, akik esélyesnek tartják magukat, hogy papírjaik, helyzetük alapján menedéket kapjanak Magyarországon, ám esélyeik igen csekélyek. Itt Röszkénél (a szerb-magyar határszakasz két tranzit zónájának egyikén) naponta húsz főben limitálták azoknak a számát, akiknek a kérelmeit egyáltalán megvizsgálják, a létező két menekülttáborba pedig csak azok jutnak el a menekülteket segítő önkéntesek beszámolói alapján, akik kisgyermekkel vagy betegen érkeznek a határhoz.

kep

Hétvégi ottjártunkkor az volt a tapasztalat, hogy egy-egy embernek legalább két napot kell töltenie a határátkelők közti senki földjén, de találkoztunk olyannal is, aki öt napja táborozik a szögesdrótok tövében.

A szeptember közepén életbe lépett törvények szerint tilos a kerítésen keresztül még csak kommunikálni is az ott lévőkkel. A röszkei zóna parancsnokainak “szemellenzősségén” múlik, hogy az ENSZ munkatársai tájékoztathatják az embereket, és azt is megengedik, hogy a MigSzol szegedi önkénteseivel együtt ételt dobjanak át nekik, enni ugyanis máshogy nem tudnának.

A tranzit zónák értelme – a kormány szerint – az lenne, hogy még a határon elbírálják a menedékkérelmeket. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tolmácsai segítenek felderíteni előzetesen a családok körülményeit, és az ő segítségükkel választják ki azokat, akik beléphetnek a zóna területére, hogy lefolytassák az eljárást.

Ez a több tucat konténerből álló tábor a tranzit zóna a gyakorlatban. Itt egy menedékkérelmet gyakorlatilag pár óra alatt elbírálnak,

amihez minden “infrastruktúrát” megpróbált biztosítani a kormány.

Hogy mennyi menekült érkezhet a szerb-magyar határhoz, rengeteg körülmény befolyásolja – vélik a helyszínen dolgozó önkéntesek. Egy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával folytatott megbeszélésük szerint az elkövetkező hetekben jelentősen nőhet azoknak a száma, akik a Balkánról Magyarország felé közelítenék Nyugat-Európát, így a tranzit zónákhoz érkezők száma elérheti a napi 120-130 főt is.

vissza a címlapra

Kommentek

US President Donald Trump (C), Secretary of Defense James Mattis (L) and US Navy Captain Richard McCormack (R) attend an operations briefing at the pre-commissioned USS Gerald R. Ford aircraft carrier in Newport News, Virginia, March 2, 2017. / AFP PHOTO / SAUL LOEB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.