Belföld

Meghalt Pozsgay Imre

Nyolcvanhárom éves korában pénteken elhunyt Pozsgay Imre volt államminiszter, egyetemi tanár – közölte a család az MTI-vel.

Pozsgay Imre 1933. november 26-án született Kónyon. A Lenin Intézetben diplomázott 1957-ben történelem-maxizmus-leninizmus tanári szakon, 1969-ben megkapta a filozófiai-szociológiai tudományok kandidátusa címet. 1950-ben lépett be az MDP-be, majd 1956-tól annak utódpártjának, az MSZMP-nek volt  tagja. 1957 és 1965 között az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Marxizmus-Leninizmus Esti Egyeteme igazgatója, majd 1968-ig a megyei bizottság agitációs és propaganda osztályának vezetője, 1969-ig annak titkára.

Ekkor az MSZMP KB sajtóalosztályának vezetőjévé nevezték ki. 1971-től 1975-ig a Társadalomtudományi Szemle főszerkesztő-helyettese. 1970-ben védte meg a filozófiai tudomány kandidátusi értekezését. Kormányzati pozícióba először 1975-ben került, amikor kulturális miniszterhelyettessé nevezték ki. 1976-ban kulturális miniszter, 1980-ban a minisztériuma megkapta az oktatásügyi feladatköröket is, a minisztérium pedig felvette a Művelődési Minisztérium nevet. Ekkor lett az MSZMP Központi Bizottsága tagja is.

’56 népfelkelés volt

1982-ben kiszorult a hatalomból, a Hazafias Népfront Országos Tanácsában látotta el a főtitkári posztot. 1983-ban jutott be először az Országgyűlésbe. 1985-ben az akkor kialakított országos listáról szerzett mandátumot. 1988-ban az MSZMP Politikai Bizottsága tagja lett és visszatért a kormányba, előbb Grósz Károly, majd Németh Miklós miniszterelnöksége alatt államminiszter volt.

Ő volt az első állampárti politikus, aki az 1956-os forradalmat „népfelkelésnek” nevezte – 1989. január 28-án, Grósz Károly távolléte alatt. Nagy Imre újratemetésén ő volt az egyik politikus, aki őrt állt Nagy Imre koporsójánál. 1989-ben a Magyar Szocialista Párt alapítója és első elnökségének tagja volt. Ugyanebben az évben a párt őt jelölte köztársasági elnöknek.

MSZP-MDF-Orbán Viktor

Rövid ideig az MSZP alelnöke volt 1990-ben, az első szabad országgyűlési választáson a párt Bács-Kiskun megyei területi listájáról szerzett mandátumot, és a szocialisták frakcióvezetője lett. Még ebben az évben kilépett a pártból, független képviselőként folytatta munkáját. 1997-ben az MDF szakértője lett, a párt képviselőjelöltje az 1998-as országgyűlési választáson.

A politikai színtéren 2005-ben jelent meg újra, amikor az Orbán Viktor által vezetett Nemzeti Konzultációs Testület egyik tagja lett. Emellett 1995 és 2000 között a Szent László Akadémia rektora, illetve 1996-tól 2001-ig az MVSZ elnökségi tagja volt. A 2010-es országgyűlési választás után Orbán Viktor többek között Pozsgayt is felkérte az Magyarország alaptörvényének kidolgozására.

Eközben 1991-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem politológia tanszékének egyetemi tanárává nevezték ki, majd 2003-ban a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója egyetemi tanári beosztásban. 2003-ban Magyar Örökség díjat kapott.

A magyar kormány közleménye

Pozsgay Imrének vitathatatlan szerepe volt a rendszerváltásban, a kommunista és szocialista pártban betöltött jelentős szerepe ellenére mindig fontosnak tartotta az ország és a magyar emberek sorsát – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Az MTI-hez pénteken megküldött részvétnyilvánításban azt írták: amikor egy nemzeti ügy szólította, félre tudta tenni a pártpolitikát, másokkal együtt részt vett Magyarország alaptörvényének kidolgozásában is. Tisztelettel búcsúzunk Pozsgay Imrétől és őszinte részvéttel osztozunk a család bánatában – olvasható a részvétnyilvánításban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik