pintér sándor (pintér sándor, )
Belföld

Amerikának sem sikerült, de Pintérék azért nekimennének az Apple-nek

Angel Marianna
Angel Marianna

újságíró. 2016. 03. 25. 06:57

Pintér Sándor belügyminiszter és Simicskó István honvédelmi miniszter csütörtök délelőtt sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány terrorizmus elleni csomagról döntött. A huszáros fellépés mögötti szakmai megfontolásokról kérdeztük Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőt, aki tengerentúli kollégáival egyetemben nem győzött csodálkozni a kormány megoldásán. De még a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szerint is van mit javítani a magyar nemzetbiztonság rendszerén.
Ha a párizsi terrortámadások egyik kulcsfigurája annak ellenére be tudott ülni egy soproni kávézóba, hogy Európa rendőrségei mind őt üldözték, sokkal nagyobb a baj, mint korábban látszott. A kormány ennek ellenére egy csuklómozdulattal oldaná meg azt a dilemmát, amin hónapok óta rágódik a szuperhatalom.
Korábban a témában:

Pintér Sándor belügyminiszter és Simicskó István honvédelmi miniszter csütörtök délelőtt sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány terrorizmus elleni csomagról döntött. Ennek keretében létrehoznák a rendőrség munkáját segítő Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot, bírói engedéllyel lehallgatnák a telefonokat és más kódolt eszközöket, lehetővé tennék, hogy hozzáférjenek a bankszámlák adataihoz, a rendőrség és a mentők kommunikációs rendszerét pedig bővítenék.

A bejelentés előzménye, hogy a brüsszeli robbantások másnapján a miniszterelnök utasította a belügyminisztert, hogy a szerdai kormányülésre minden olyan, a terrorizmussal kapcsolatos tervezetet készítsen elő, amely korábban, a politikai viták miatt megrekedt. Így került ismét a közbeszédbe a terrorvészhelyzet fogalma, ami februárban már egyszer elhasalt a parlament előtt.

Fotó: Pál Anna Viktória

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egy szakmai konferencia miatt éppen Amerikában van. Mikor megkerestük a belügyminiszter bejelentésével kapcsolatban, leszögezte:

a tengerentúli kollégáit erősen meglepte, hogy Magyarország egy olyan harcot vállalna fel, amelybe az USA bicskája rendre beletörik.

A 24.hu többször is írt az Apple és az amerikai nemzetbiztonság közötti huzavonáról, ennek lényege, hogy egy szövetségi bíró Los Angelesben arra kötelezte az Apple-t, oldja fel a San Bernardinó-i merénylet egyik elkövetője okostelefonjának titkosítását és tegye hozzáférhetővé a készüléken lévő adatokat az FBI számára egy szoftver segítségével. A cég az adatvédelemre és a cég ügyfeleinek biztonságára hivatkozva megtagadta a bírói döntés végrehajtását. Márciusban több nagyvállalat, például a Google, a Facebook, a Microsoft, az AT&T, a Mozilla, a Snapchat és a WhatsApp állt ki az Apple álláspontja mellett.

De majd mi elkapjuk a láthatatlanokat

Ennek ellenére a mai sajtótájékoztató tanúsága szerint a kormány egy csuklómozdulattal, jobban mondva törvényalkotással oldaná meg a titkosított algoritmusok azonnali feltörésének – ilyenekkel él az Apple csetprogramja vagy például a WhatsApp is – a világ szuperhatalmát is próbára tevő problémáját. Ugyanis még az Egyesült Államok sem tudja megoldani a szoftveres algoritmusokkal védett üzenetváltások megfigyelését.

Magyarország technikai szempontból nem képes arra, amiről beszéltek. Felmerül a kérdés, hogy mennyire vannak képben azok a szakemberek, akik egy ilyen törvénymódosítást előterjesztenek.

Tarjányi Péter értetlenkedését tovább szítja, hogy a modern kor szervezett bűnözői – legyen szó a mexikói drogkartellekről vagy a terroristákról – tulajdonképpen úgy járnak a hatóságok előtt egy lépéssel, hogy technikailag a múltban élnek. Egyszerű, eldobható telefonokat használnak, gyakran szóban érintkeznek, esetleg képeslapokon küldenek információkat egymásnak, tehát digitálisan láthatatlanok a terrorelhárítás és a titkosszolgálatok számára.

A mobil eszközök elterjedése óta a szervezett bűnözői csoportok pontosan tudják, hogy ezek veszélyesek lehetnek. Az úgynevezett munkatelefonokat csak egy-egy akció kapcsán használják, van, hogy csak előtte kapcsolják be és az érintkezés után eldobják őket.

Virus search
Fotó: Thinkstock

A telefonok lehallgatására bírói engedéllyel eddig is volt lehetőség, sőt, akár még az azonnali lehallgatást is keresztül lehet vinni, ha később a bíróság előtt meg tudják indokolni, miért volt arra szükség haladéktalanul. Nincs szó tehát arról, hogy a magyar titkosszolgálatok jogi teszetoszaság miatt maradnának le fontos információkról.

A biztonságpolitikai szakértő úgy látja: a politikai kommunikáció irányítja a szakmai felvetéseket. Márpedig a politikai kommunikáció célja az, hogy üzeneteivel egy bizonyos politikai akarat felé terelje az embereket. 

A szakmának pedig nem szabad kiszolgálnia a politikai kommunikáció kívánalmait. Ha ez mégis megtörténik, akkor lehetünk tanúi ilyen és ehhez hasonló anomáliáknak. Kicsit olyan irányba megyünk, mintha elindult volna a ki tud nagyobbat mondani verseny, így ha történetesen az ellenzék letesz egy értelmes javaslatot az asztalra, a kormányzat egyetlen mozdulattal lesöpri azt

– ecseteli Tarjányi Péter, aki korábban Facebook-oldalán is beszámolt arról, hogy az ellenzék bő három hete a Btk. módosításának javaslatával állt elő a terroristák finanszírozását és kiképzését érintő információszerzéssel és a költségvetés átalakításával kapcsolatban.

Fotó: Pál Anna Viktória

Egyik céljuk az volt, hogy a TEK és a titkosszolgálatok több pénzhez juthassanak. A Fidesz-KNDP egyhangúlag elutasította a javaslatot, nem is tudott a parlament elé kerülni.

Mintha Magyarországon csak a Fidesz menthetné meg az embereket… Ezért vesznek elő olyan szakmai kérdéseket, amik bár lehetnek jók – bárcsak azonnal le lehetne hallgatni a terroristák bármilyen módon titkosított telefonjait -, csak egyszerűen nem működnek, mert technológiai képtelenségek egyelőre.

Egyedül nem megyünk semmire

A szakember úgy látja: legyen szó a menekültválságról vagy a terrorveszélyről, a biztonágtechnikai kérdésekben lejárt a nemzeti megoldások ideje, csak európai összefogással lehet eredményeket elérni. Mert ha – és a feltételes mód itt nagyon lényeges – a párizsi terrortámadások egyik kulcsfigurája annak ellenére be tudott ülni egy soproni kávézóba, hogy Európa rendőrségei mind őt üldözték, sokkal nagyobb a baj, mint ahogyan korábban látszott. Miközben Európában ahány tagország, annyiféle titkosszolgálati megoldás és finanszírozás létezik, addig az Egyesült Államokban vannak úgynevezett szövetségi bűncselekmények és szövetségi szervezetek is, ilyen például az FBI is. Ezt az összehangolatlanságot és lemaradást látja a jelenlegi helyzet legnagyobb rákfenéjének Tarjányi Péter.

Dr. Molnár Zsolt, az Országgyűlás nemzetbiztonsági bozottságának elnöke a terrrorellenes döntéscsomag kapcsán a részletek hiányát említi: a csütörtök reggeli bejelentésben ugyanis csak címszavakat hallhattunk. Az MSZP-s politikus szerint nagyon érzékeny helyzetben van az ország: egyrészt a brüsszeli robbantások után a biztonság és a megelőzés kérdésének még erőteljesebben fókuszba kell kerülnie, másrészt a kormány esetleges túlhatalmának is gátat kell szabni.

Azt a bizottsági elnök is elismeri, hogy vannak lyukak a magyar hírszerzés és terrorelhárítás intézményrendszerében és anyagi lehetőségeiket is újra kell gondolni, azonban míg nem ismerik meg a kormány pontos, írásban részletezett elképzeléseit, nehéz véleményezni azokat. Szavai szerint pengeélen táncolunk: az egyik oldalon a terror diktálta szigorúbb biztonsági intézkedések, a másik oldalon a kormány túlhatalma áll.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

kávé (kávé, )Pénteki forgalom, időjárás, infók - Reggeli pakk
Fazekas szerint minden tizedik magyar gazda vásárolt földet