Telling fortune from tarot cards
Belföld

Jósok és tisztánlátók: a legkiszolgáltatottabb emberek a legjobb célpontok

Angel Marianna
Angel Marianna

újságíró. 2016. 02. 17. 19:03

2011-ben egy úgynevezett tisztánlátó, Stephanus 3 millió forintot csalt ki egy gyanútlan betelefonálóból azzal indoklással, hogy megtisztítja az összeget. A pénz nem jutott vissza az asszonyhoz, aki feljelentést tett a rendőrségen, néhány napja Borda Istvánt, alias Stephanust börtönbüntetésre ítélték. Az illetékes hivatalokat arról kérdeztük, ki és hogyan ellenőrzi ezeket a műsornak látszó reklámblokokkat. Tényleg ennyire könnyű készpénzre váltani az emberek hiszékenységét? Dr. Tisljár Rolandot, a Debreceni Egyetem pszichológus áldozatát pedig arról faggattuk, miért lesz valaki a tévés jósok áldozata.
Korábban a témában:

2011-ben egy úgynevezett tisztánlátó, Stephanus 3 millió forintot csalt ki egy gyanútlan betelefonálóból azzal indoklással, hogy megtisztítja az összeget. A pénz nem jutott vissza az asszonyhoz, aki feljelentést tett a rendőrségen. Néhány napja Borda Istvánt, alias Stephanus-t börtönbüntetésre ítélték. Nem a nő volt az egyetlen áldozata. ”Sámánok”, “tisztánlátók” és “nagymesterek” kapják le rólunk a rontást keresztnév alapján – többek közt – az RTL Klubon az Asztro-show és a TV2 -s Asztro-világ című műsornak tűnő hosszú reklámblokkokban.

Meg kell ugyanis jegyezni, hogy ezek a betelefonálós műsorok valójában értékesített felületek, a csatornák ugyanúgy eladják idejüket a jósok mögött álló cégeknek, ahogyan például a különböző reklámügynökségeknek is.

A jósreklámok – jobb híján nevezzük őket így – ennek megfelelően a kevésbé nézett idősávokban futnak, sem a TV2-n, sem az RTL Klubon nincsenek benne a top50 műsorban, egyetlen korcsoportban sem. A korábbi betelefonálós kvízjátékokat váltották ezek a spirituális attrakciók, amelyek már a belengetett pénznyeremény nélkül is vonzzák a betelefonálókat. Tiszta haszon.

A törvény? Csak fogatlan oroszlán

Hogy humbugról, legalábbis meglehetősen ingatag lábakon álló szolgáltatásról van szó – és itt senki meggyőződését nem szeretnénk megsérteni – nyilvánvaló, a törvény mégsem tud gátat szabni a balekok lehúzásának.

Dr. Basa Andrea, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sajtószóvivője megkeresésünkre elmondta: legutóbb, 2013-ban az Ezo TV-re róttak ki 13 millió forintos bírságot a fogyasztók megtévesztéséért. Ez azonban szigorúan csak az általuk alkalmazott marketingtrükkökre – például a betelefonálók vonalban tartására – vonatkozott. A GVH-nak nincsen büntetőjogi hatásköre, azt pedig végképp nem jogosult eldönteni, sarlatánok-e a tévéjósok.

Pénzmágia, megtévesztő reklámok, férfi (!) jósnő

Stephanus esete nem számít egyedinek Magyarországon: két éve egy hódmezővásárhelyi nő “szabadította meg” a hozzá fordulókat pénzüktől és ékszereiktől. A sértett egy hirdetési újságban olvasott A. Szilvia “jósnőről”, aki jóslást és rontáslevételt vállalt. A. Szilvia azt mondta a sértettnek, hogy a családján rontás van, és ezt úgy lehet levenni, ha a pénzt, 2 millió forintot három hétre elviszi egy szent helyre. Néhány nap múlva a jósnő ismét felbukkant: azt mondta, nem elég a pénz: újabb 2 millió forintot kért áldozatától. Megkapta. A. Szilvia még mindig nem volt elégedett: azt mondta, mivel látja, hogy van még pénz a sértettnél, további összegeket kért, hiszen a rontáslevétel csak úgy működik, ha az összes pénzt meg lehet tisztítani. Ezt követően áldozata részletekben további összegeket adott át a jósnőnek, összesen 28 millió 130 ezer forintot. Néhány hónap múlva a sértett kérte vissza a pénzét, a jósnő azonban nem volt elérhető, és kiderült, hogy A. Szilvia nem az eredeti nevét adta meg a sértettnek. A Gyulai Törvényszék 2014 márciusában 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől való eltiltásra ítélte. A bíróság kötelezte A. Szilviát, hogy fizessen meg a sértettek  – polgári jogi igény címén – összesen 29.354.300 forintot, míg az állam részére eljárás illeték címén 985.000 forintot, bűnügyi költség címén pedig 248.808 forintot.

Tavaly egy nyíregyházi férfi adta ki magát ismert jósnőnek az interneten, aki bankkártya-adatok ismeretében végzett “pénzmágiát”.

A tévéképernyőről elsőre a “táv-gerincműtétet” végrehajtó Tihanyi Tamás ugorhat be. Az senkinek sem meglepetés, hogy olykor a reklámok is valótlan állításokkal próbálják a pénzt kiénekelni a TV-nézők zsebéből. Két éve például a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft-t bírságolta meg a GVH százmillió forinttal, amiért az állami elismertség látszatával reklámozta érméit, mint “a nemzeti pénzverdék hivatalos forgalmazója”.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) sem tud az említett műsorokkal mit kezdeni: egyrészt mivel országos elérésű adásokról van szó, a GVH az illetékes, másrészt jogi értelemben a jóslás, illetve más “varázserővel” vagy “energiával” felruházott tárgyak adás-vétele szolgáltatásnak minősül. A szolgáltatások a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat szempontjából vizsgálhatóak, így ellenőrizhető a hívási költségek megfelelő feltüntetése, a panaszkezelés megfelelősége, valamint, hogy megvalósul-e a fogyasztók megtévesztése. Mint írták, ez utóbbi jogsértések bizonyítása, objektívebb megítélése nem könnyű, hiszen

az ezoterikus szolgáltatásoknál, például a jóslat beigazolódása szinte lehetetlen.

A tisztességtelen gyakorlat kategóriájába sorolhatjuk például azt is, ha valaki képzett jósnak tűnteti fel magát, és állítja, hogy rendelkezik jós-, sámán-, vagy boszorkány képesítésű oklevéllel (sic!), viszont bebizonyosodik, hogy ez az állítás nem felel meg a valóságnak.

Ha a tévében megy, csak igaz lehet? Nem zörög a haraszt!

Dr. Tisljár Roland pszichológust arról kérdeztük, hogy hihetőbbnek tűnik-e a sarlatánok tevékenysége csak azért, mert a tévében bűvölik varázsgömbjeiket. A Debreceni Egyetem adjunktusa szerint nehéz egy kalap alá vonni az embereket a televíziózáshoz való attitűd tekintetében. Vannak, akik nem is néznek televíziót, nincs is készülékük, vannak akik néznek ugyan néhanapján, de erősen szelektálnak a programok között, vannak akik, egyfajta gyermekmegőrző eszközként használják, mivel a mesefilmek – főleg a villódzó kép, és a zenék, hangok miatt – jól lekötik a gyerekek figyelmét, egyeseknél pedig folyamatosan folyton be van kapcsolva a készülék, mintha egy másik, folytan beszélő családtagról lenne szó.

Az utóbbi csoport tagjai általában valami ellen használják a tévét, sokan a magányosság, az egyedüllét érzetének tompítására, egyfajta pótszerként nézik a beszélő dobozt. Ők azok, akik általában hitelt adnak, hitelt adhatnak a tévés jósok szavainak.

Ha akarok hallani valami jót, mert csak kevés általam jónak értékelt dolog történik velem, akkor ez kialakíthat bennem egy elvárást a jó hírek valóságossága irányába. Ráadásul, ha egy nagy meggyőző erejű, általam hitelesnek vélt embertől hallom a számomra kedves fejleményeket – például egy tévés jóstól – , akkor szavai valóságtartalmát nem vagy csak kevéssé fogom megkérdőjelezni

-magyarázza a szakember, hozzátéve: ennek az “el akarom hinni”-attitűdnek a kialakulásához hozzájárulhat az is, ha a néző alapvetően hiszékenyebb, az átlagnál könnyebben félrevezethető, és nem vizsgálja meg – legalább gondolatban – az általa hallott és látott információk valóságalapját.

Dr. Tisljár Roland szerint tehát egyrészt
a túlzott tévénézés – amely zömmel az egyéb program- és időtöltési lehetőségek hiányából fakad -, másrészt pedig a hiszékenység, a könnyű megvezethetőség állhat az ilyenfajta csalásokkal szembeni sérülékenység hátterében.  
Ha pedig a hiszékenység egy olyan spirituális világnézettel vagy elképzeléssel társul, amely feltételezi, illetve elfogadja jó és rossz, segítő és gátló szellemek, természetfeletti lények létezését és az emberek életébe való beavatkozását, akkor még inkább ki van téve az ilyen jellegű károkozásnak – magyarázza a Debreceni Egyetem adjunktusa.
Az utóbbi időben véleményem szerint nem változott a jósok tevékenységében, jóslataiban hívő emberek száma, viszont a televízióban sugárzott ilyen jellegű adás mennyiségének növekedése felnagyíthatja, emelheti az ő hitelüket bizonyos emberek szemében. Ennek a folyamatnak az a naiv pszichológiai elképzelés az alapja, mely szerint amiről beszélnek, pláne sokat beszélnek, annak kell, hogy legyen valamekkora valóságalapja
– tehát a szakember szerint a “nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja”-hozzáállás is szelet ad a kuruzslók vitorlájába. Mint mondja,
ha valamit sokat adnak a tévében, akkor az hiteles, megbízható lehet, az a világ működését tükrözi, vagyis lehet hinni benne. Dr. Tisljár Roland szerint ilyen értelemben a televízióknak, az adásidő meghatározása kapcsán lehet felelősségük az ilyen típusú bűnesetek elszaporodásában – de természetesen az is igaz, hogy aki jó híreket, neki kedvező jóslatokat akar hallani, a könnyű meggazdagodás lehetőségében hinni akar, az mindig meg fogja találni az ezt neki kínáló személyeket, forrásokat,
tehát ilyen értelemben ez a piac inkább keresleti, mintsem kínálati jellegűnek tekinthető.
Közreműködött: Rónyai Júlia

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Termeket kellett kiüríteni a lámpákból folyó víz miatt a barcsi az iskolában
Orbán nem illetékes Farkas Flórián ügyében