Belföld

Gatyalopással vádolták Mindszenty hercegprímást

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 02. 08. 14:00

Mindszenty József a XX. század azon kevés nagy alakja közé tartozik, aki minden körülmény között megőrizte emberségét, erkölcsi tartását. Munkásságát, hozzáállását nyilván lehet kritizálni, fel lehet róni, hogy képtelen volt a kompromisszumra, de tény: minden döntésében a hit és az emberség vezette.

Már fiatalon összeütközésbe került a hatalommal, a Károlyi-kormány idején ellenforradalmi szervezkedés vádjával került őrizetbe. Később, az 1930-as években keresztény politikai megújulást és szociális reformokat sürgetve vált országosan ismertté.

Élesen szemben állt Gömbös Gyulával és céljaival, királypárti meggyőződése miatt pedig eleve nem ápolt szoros kapcsolatot a kor politikai elitjével.

Nácikkal szemben

Egyházi pályája egyre magasabbra vezetett, és amikor elérkezett a pillanat, mégiscsak “összefogott a politikával”. Teleki Pál felkérésére elvállalta a náci Németország befolyásának ellensúlyként szánt Nemzetvédelmi Szolgálat vezetését a Dunántúlon. A náci megszállással kapcsolatban többször kifejtette ellenérzését, és a nyilas hatalommal is vállalta a nyílt konfrontációt.

Veszprémi püspökként meghatározó szerepe volt például a deportálások azonnali leállítását követelő körlevél megalkotásában, palotája pedig az üldözöttek mentsvára volt. A hatalom számára akkor telt be a pohár, amikor Mindszenty a kormánynak átadott memorandumban szólított fel az értelmetlen harcok beszüntetésére. Sikert nyilván nem remélhetett, mégis erkölcsi kötelességének érezte.

Sopronkőhidára internálták, majd Sopronban volt házi őrizetben, míg a Vörös hadsereg ki nem szabadította. Ettől függetlenül nem habozott elítélni a szovjet katonák magyarországi kegyetlenkedéseit.

Kommunistákkal szemben

A háború után megüresedő esztergomi érseki székbe a Vatikán Mindszenty Józsefet ültette: az ő agilis, megalkuvást nem tűrő személyiségére volt szükség az egyház előtt álló új kihívások leküzdéséhez. Összeütközése a kommunizmussal csak idő kérdése volt, főleg, miután világossá tette: készen áll a magyar nép érdekeinek, alkotmányban biztosított szabadságának védelmére.

A kommunista párt egyre több frontot nyitott az érsek ellen, propagandájában többek közt azt hangoztatta, hogy Mindszenty visszaköveteli a felosztott egyházi birtokokat. Pedig épp ő volt az, aki err már a Horthy-korszakban javaslatot tett addig a mértékig, amíg az nem veszélyezteti az egyház működését. Az érsek nem ment bele alkukba, nem törődött a realitásokkal, 1848. december 26-án az ÁVH letartóztatta, és koholt vádak alapján pert indítottak ellene.

Valutázás, árulás és a gatyák

A vádpontokban nem volt semmi különös, szovjet sablonokból készített koholmány volt, ami nemcsak a bűnt igyekezett bizonyítani, de az illető teljes erkölcsi megsemmisítésére törekedett. hazaárulás, kémkedés, az államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, rendszerellenesség, üzérkedés. Múltját is megtagadták. A vád szerint azért ült a nyilasok börtönében, mert lopott kincstári gatyákat rejtegetett a püspöki palotában…

A bíróság 1949. február 8-án meghozott ítéletében hét vádpontban találta bűnösnek Mindszenty Józsefet:

  • a köztársaság megdöntésére irányuló, folytatólagosan elkövetett szervezkedés vezetésének bűntettében;
  • folytatólagosan elkövetett hazaárulás bűntettében;
  • külföldi fizetőeszköz bejelentésének elmulasztásában;
  •  jelentős külföldi összegekre vonatkozó követelés bejelentésének elmulasztásában;
  • külföldi valutával való üzérkedésben;
  • külföldi fizetőeszköz kivitelének folytatólagosan elkövetett bűntettében;
  • bejelentés alá eső értékes tárggyal való, engedély nélküli rendelkezés bűntettében.

A bíboros ezekért életfogytiglani fegyházbüntetésre, politikai jogaitól való megfosztásra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Az egész nyomozás, a per és maga az ítélet is az ÁVH és Rákosi Mátyás kreálmánya, politikai döntés volt. Az ügyész pedig súlyosbításért, halálbüntetésért fellebbezett.

Mindszenty felkészült a vértanúságra, a döntésig fél évet kellett várnia. Hiába játszadozott Rákosi cinikusan a halálos ítélet gondolatával, Magyarország hercegprímását, egy bíborost, az esztergomi érseket nem gyilkoltathatta meg.

Végül maradt az életfogytiglan, Mindszenty pedig az 1956-os forradalom alatt nyerte vissza szabadságát – egy rövid időre.

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

CANNES, FRANCE - MAY 21: US actor Adam Sandler (R), US actor Ben Ben Stiller (C) and British actress Emma Thompson (L) arrive for the film ‘The Meyerowitz Stories’ in competition at the 70th annual Cannes Film Festival in Cannes, France on May 21, 2017.  Mustafa Yalcin / Anadolu Agency
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.