KOS, GREECE - AUGUST 15:  A Syrian child smiles as refugees arrive at a beach on the Greek island of Kos after crossing a part of the Aegean sea from Turkey to Greece in a dinghy on August 15, 2015 in Kos, Greece. The Greek government has sent a cruise ship to the island of Kos which will be able to house up to 2,500 refugees and operate as a registration centre, after 2,000 Syrian refugees were locked in an old stadium during a registration process and left without water for more than a day.  (Photo by Milos Bicanski/Getty Images)
Belföld

Gyerekek a menekültekről: Azt kérdezik, amit a felnőttek, ugyanolyan keményen

Belicza Bea
Belicza Bea

szocioriporter. 2016. 01. 29. 07:00

A diákok is látnak, hallanak sok mindent a témában, de hogyan dolgozzák fel? Névtelenül nyilatkozott a 24.hu-nak egy tanár arról, mi a feladata egy pedagógusnak menekültügyben.
Korábban a témában:

Kevés iskolában foglalkoznak a menekültkérdéssel. Ön egy kollégiumban szervezett foglalkozásokat a témában. Miért volt erre szükség?

Hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozunk. Nagyon vegyes az összetétel nálunk. Van tanulónk, akinek 140-es az IQ-ja, és vannak enyhe értelmi fogyatékos, roma és drogfüggő diákjaink is. Így nálunk az elfogadás kiemelt téma. Egymás között ezt jól is kezelik, de van még mire érzékenyíteni őket.

A mi kollégiumunk közel van a Keleti pályaudvarhoz, ezért naponta találkoztak a diákok a menekültekkel, megkerülhetetlenné vált a téma. És mi mindig nyíltan beszélünk a gyerekekkel arról is, ha egy társuk súlyos betegség miatt kerül kórházba vagy akár nevelőotthonba viszik. Tisztázni kell a bennük felmerülő kérdéseket és nem hagyni, hogy félremagyarázzanak tényeket.

Hogyan lehet beszélni iskolában a menekültkrízisről?

Egyértelműen a szabályokat betartva, nem politizálva. Történelmet sem taníthatok politikai színezettel. Egy volt diákkal magánemberként már elbeszélgethetek egy kávé mellett politikai véleményt vállalva is, de az iskolában a kereteken belül kell mozogni, ott ki kell hagyni a politikát. Az ilyen helyzeteknek az emberi oldalát kell bemutatni. A diákoknak is azt kell látniuk, hogy ezek mögött a jelzők mögött emberek, sorsok vannak.

Fotó: Berecz Valter

Amikor a hírekből már szinte csak azt hallani, hol, milyen bajt okoztak a menekültek, ezek a kérdések is megkerülhetetlenek. Szó esik ezekről?

Úgy gondolom – és erről beszélek is a diákoknak -, hogy akiknek háború, erőszak elől kell menekülniük, azokat kötelességünk segíteni. De nyilvánvaló, hogy aki az alapvető normákat nem tudja betartani, azt szankcionálni kell – lehet itt szó molesztálásról, rablásról. Látni kell, hogy ez egy összetett dolog, tanárként az a feladatunk, hogy az egyes helyzeteket a történelemben vagy napjainkban árnyaltan láttassuk, bemutatva az ok-okozati összefüggéseket.

Nem akarom felülről, hatalmi szóval ráerőltetni a véleményemet a gyerekekre, csak azt szeretném, hogy lássák, ha vannak a menekültek között is rossz emberek, az nem a bőrszínük vagy a vallásuk miatt van.

Nagy igazságokat nem lehet kimondani, itt semmi sem fekete vagy fehér. Infantilis dolognak tartom, ha valaki mindenütt szomorú szemű, éhező embereket lát, akiket meg kell menteni. Ugyanakkor butaság minden menekültben a terroristát, szőke, kék szemű kislányokat megerőszakoló embereket látni.

Ahhoz, hogy általánosítás nélküli véleményt alkothassanak a diákok, minél több információra van szükségük.

Milyen keretek között volt szó a kollégiumban a menekültekről?

A migrációs kérdésnek három napot szenteltünk. Egyik nap volt előadás a szíriai helyzetről, megnéztük a Szíria gyermekei filmet. Ez a történelmi hátteret hivatott bemutatni, aztán következett az Artemisszió Alapítvány foglalkozása, az utolsó napon pedig az Idegenek a kertemben című filmsorozatból néztünk meg egy részt arról, hogyan tudnak beilleszkedni külföldiek nálunk, hogyan élnek, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük. Utóbbi megint csak abban segít, hogy a diákok ne egy akciófilmbe illő jelenetként tekintsenek a Budapesten látottakra, hanem lássák ezeket az embereket a mindennapi életükben. Hogy például a muszlim fiatalok is hasonlóan élnek, csak ők naponta 5-ször imádkoznak. A filmben is X-boxoznak a fiúk, közben szünetet tartanak és imádkoznak, majd folytatják a játékot. Aztán vannak jelenetek, hogy gyorsétteremben beszélgetnek a csajokról – ugyanúgy, mint az európai fiatalok.

Mi derült ki a foglalkozásokon, milyen a diákok hozzáállása a kérdéshez?

Azt kérdezik, amit a felnőttek, ugyanolyan keményen

A diákok szókimondása annak ellenére lepett meg minket, hogy a mondataik semmivel sem voltak durvábbak a közbeszédben hallható állításoknál – mondta a foglalkozásról az Artemisszió  projektkoordinátora, Csáky Erzsébet.

Nagy volt az információhiány. Nem értették, mi a tranzitzóna, miért ott van, miért vannak elkerítve a menekültek? Kérdezték, hogy miért nem eszik meg a – nyilvánvalóan sertéshússal készült – szendvicset és miért dobálják el az irataikat? Az Artemisszió Alapítványtól olyan szakemberek tudtak válaszolni a kérdésekre, akik évek óta menekültekkel foglalkoznak. Bemutatták egy-egy menekült élettörténetét is, különböző háttérrel, különböző motivációval. Ez is segít közelebb hozni, kiemelni az embert a tömegből.

A párizsi terrortámadásról és a nők elleni kölni támadásról volt szó?

Nem a foglalkozáson, hanem más keretek között a kollégiumban. Rajzszakkörön például készült kép a franciaországi merénylettel kapcsolatban, kint is van a falon és persze beszélgettünk róla a gyerekekkel.

Erről hogyan lehet, hogyan kell kamaszokkal beszélni?

Azt kell megértetni, hogy nem minden muszlim terrorista. Ez egyszerű matek. Rá kell mutatni, hogy mennyi muszlim van a világon és ebből mennyi él békésen. Töredékük tettei alapján nem lehet egy egész népcsoportot megítélni.

A diákok félnek?

Amikor megjelentek a géppisztolyos rendőrök Budapesten is a francia merénylet után, az közelebb hozta az eseményeket.

Szóval a rendőrök ijesztették meg őket, nem az események.

Nem, nem ezt mondtam. Csak azt, hogy a párizsi terrortámadás így válik valóságosabbá számukra, hogy látják a készültséget itthon is.

Követik egyáltalán a diákok, mi történik a menekültekkel Magyarországon kívül? Érdekli őket, mi van a nagyvilágban?

Nagyobb részüket nem. De kell-e, hogy egy 16 éves képben legyen a külpolitikával? Ismernie kell mondjuk az amerikai elnökválasztás jelöltjeit? Én teljesen elfogadhatónak tartom, ha valaki erről érdeklődik és azt is, ha ebben a korban valakinek az élete a suli, haverok, csajozás, edzés körül forog.

Milyen gyakran kell, érdemes a menekült témáról beszélgetni a diákokkal?

Egy-egy ilyen foglalkozás kevés, az előítéletekről folyamatosan kell beszélni, megragadva minden ezt érintő aktuális témát. Fontos, hogy nekem nem a menekültügy a prioritás, hanem a sztereotípiák, az általánosítás visszaszorítása.

Akkor kell foglalkozni ilyen kérdésekkel, amikor van érdeklődés. A kölni eseményekről például már csak egy-egy diákkal tudtam beszélgetni, tömegesen már nem nyitottak a témára. A decemberi foglalkozás még nagyon érdekelte őket, de ha ebből sorozatot csinálnánk és hetente egyszer erről akarnánk beszélgetni, egyre kevesebben lennének. Akkor kell megragadni a pillanatot, amikor fogékonynak mutatkoznak erre vagy bármilyen más témára.

Ide tartozik, hogy az egyik diákom iskolájában is akartak érzékenyítő foglalkozást, már le volt szervezve a párizsi terrortámadás előtt, a diákokat érdekelte volna, de az események után gyorsan lemondták. Ezt nagyon nagy hibának tartom. Ez a probléma szőnyeg alá söprése.

Könnyű árnyalni a diákok világnézetét?

Változó. Volt olyan, aki azt mondta, gondolkodtam rajta és amit eddig gondoltam, az hülyeség volt. Vannak, akik a mai napig ellenségesen viszonyulnak a menekültekhez. Semmiképpen nem akarok általánosítani, de jellemzően az ilyen fiatalok egyéb etnikummal, népcsoporttal szemben is elutasítóak.

Menekülteket is vinnének iskolákba

Az Artemisszió Alapítvány foglalkozásainak lényege egyrészt távolabbról megmutatni a problémát, globálisan, például egy olyan játékkal, amiben a világ javainak felosztását lehet átbeszélni, másrészt közelebbről megvizsgálni a kérdést, egy-egy élettörténeten keresztül. Emellett a szakemberek a gyerekek felmerülő kérdéseire is válaszolnak. A tervek szerint 1-2 menekültet is visznek majd az érzékenyítő órákra. 15 iskolába van meghívásuk, de azt remélik, több helyre is eljutnak majd. A foglalkozásokhoz önkénteseket is toboroznak és várják iskolák jelentkezését is. Részletek itt.  

Kommentek

A HÉV-sínekre csapódott egy autó
Öngyilkossági lavinától félnek a debreceni gimiben