Belföld

Balog Zoltán: bűn a bűnt nem oltja ki

Különösen igaz ez a feltételezett bűn esetében – hangsúlyozta.

Az emberi erőforrások minisztere a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából rendezett budaörsi konferencián szólalt fel. A második világháború után bosszúból hoztak olyan törvényeket, amelyek alapján “aki német volt, automatikusan háborús bűnös lehetett”, de így járhattak azok is, akik német nevet viseltek – mondta.

Közös veszteségnek kell tekintenünk mindenkit, aki faji, nemzetiségi vagy osztálygyűlöletnek esett áldozatul.

Mind a mai napig eltérő emlékezéskultúrát ápol kontinensünk keleti és nyugati fele, mivel az utóbbiak térségünkre hagyják az 1945 után történtek feldolgozását, holott azzal nekik is volna teendőjük. Megjegyezte, hogy a huszadik század szenvedéstörténetére nemcsak emlékeznünk kell, fejet hajtva az áldozatok előtt is, de azt is elemeznünk kell, miért történtek meg ezek a tragédiák.

Ez akkor is elengedhetetlen, ha nem mindig egyszerű a történeti kutatás, és néha megjelenik egyfajta szenvedési versengés is, amely azt kutatja, lehet-e viszonyítani egymáshoz az átélt kínokat.

A németek évszázadokkal ezelőtti Magyarországra érkezése és a mostani migrációs hullám különbségéről szólva a miniszter közölte: a németekkel közös kulturális alapot jelentett a kereszténység, ami egy olyan bázis, amire szükség van az együttéléshez.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik