Belföld

Szemvillantás alatt valósággá válik a kormány új terve

Lakner Zoltán
Lakner Zoltán

politológus. 2016. 01. 06. 13:59

A 10+10 millió forintos maximális lakástámogatási juttatás nemcsak tucatnyi kivételezettnek szól, hanem valóban sokakat elérhet. Ám egyrészt tisztázatlanok a CSOK költségvetési kockázatai, valamint megkérdőjelezhető, hogy vajon tényleg a legégetőbb problémákra megy-e majd a pénz.
Korábban a témában:

Déja vu

Azzal nyilván mindenki egyetért, hogy a családok minőségi lakáshoz jutása jó cél. A több gyereket vállalók kapjanak több támogatást. Bizonyára nemcsak a pénz dönt arról, hogy a szülők által vágyott gyerekek közül végül hány születik meg ténylegesen, de kétségtelenül erős ösztönzés, ha megfelelő lakhatási lehetőségeket lehet teremteni. Ha pedig a tömegesen létrehozott új családi otthonok révén felpörög az építőipar, rajta keresztül a munkaerőpiac és a gazdaság egésze, az még jobb.

Több lakás, több gyerek, erősebb gazdaság: dióhéjban ezek a kormány várakozásai az új otthonteremtési program kapcsán.Mindez tulajdonképpen az első Orbán-kormány 2000-2001-es lakástámogatási rendszerének újragondolása, részben más eszközökkel. Az akkori szisztéma Achilles-sarka az évekre elnyúló állami kamattámogatás egyre növekvő mértéke volt. Ezért is aggasztó, hogy az EMMI és az NGM államtitkárai január 2-i sajtótájékoztatójukon elismerték: nem tudják, idén hány tényleges igénylőre és mekkora kiadásra számíthatnak az új támogatási rendszerben.

A 2000-2001-es emlékeket idézi a gazdasági “multiplikátor-hatásra” történő hivatkozás is, vagyis, hogy az építőipari élénkítésnek kedvező hatása lehet más gazdasági ágakra. Ez az ezredfordulón a Matolcsy-féle gazdasági tárca mindent felülíró érve volt, ám a tovagyűrűző pozitív hatást valójában erősen túlbecsülték.

Az első Orbán-kormány idején a lakáshitelezés állami támogatása olyan összegeket emésztett fel, hogy azok kiszorították a költségvetésből az akkor legalább még tervezett bérlakás-építés finanszírozását – legalábbis az eredeti szándékokhoz képest sokkal kevesebb valósult meg.

Ahogyan másfél évtizeddel ezelőtt, úgy most is elsősorban azokat a családokat kedvezményezi a kormány, ahol a szülők stabil munkaerő-piaci pozícióval és a magyar viszonyokhoz képest magasabb keresettel rendelkeznek. A fő kérdés talán nem is az, hogy nekik szükségük van-e a támogatásra, hanem az, hogy egy ilyen konstrukció mellett juthat-e másoknak is figyelem, segítség és pénz.

Gond van bőven

Csak példálózó jelleggel néhány adat:

a lakosság negyede – és a gyerekek harmada – él rendkívül rossz lakhatási körülmények között, például beázó tető alatt vagy penészes falakkal körülvéve, s több mint félmillió ember WC nélküli, több mint 400 ezren pedig tusoló és kád nélküli lakásban. A becslések szerint ma 30 ezren hajléktalanok, de ehhez képest 200 ezernél több lehet a lakható üres lakás – amelyek persze magántulajdonban vannak, de lennének különféle technikák ezek beforgatására egy közösségi bérlakás-mechanizmusba.

Mennyiségi lakáshiány évtizedek óta nincs.

Bérlakásban a lakosság alig tizede él, a szociális bérlakások a lakásállomány töredékét teszik ki. Ezeknek csak a minimális részét újítják fel a tulajdonos önkormányzatok és van olyan település, ahol egyáltalán nincs szociális bérlakás. A különböző kategóriájú bérlakások nem kizárólag a hajléktalanságból való kilépés miatt lennének fontosak, hanem például azoknak a vagyontalan fiataloknak is, akik egyelőre nem családot akarnak alapítani, csak elkezdenék az önálló életet.

Fotó: Pál Anna Viktória
Fotó: Pál Anna Viktória

A lakosság negyedének van valamilyen díjfizetési hátraléka, miközben a kormány tavaly megszüntette a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás költségvetési finanszírozását. Viszont nem szűntek meg a kilakoltatások.

Több mint egymillió ember él a munkaerőpiac peremén, távol az önerőtől, hitelképességtől és az ezeket feltételül szabó támogatásoktól. A regisztrált álláskeresők többsége nem jogosult ellátásra az új szabályozási feltételek mellett. A szociális ellátásokból is emiatt zártak ki százezernyi embert az utóbbi években.

Beépített kockázatok

A mostani CSOK-ot azok, akiknek nincs tartós munkaviszonyuk vagy társadalombiztosítási jogviszonyuk (ez többnyire szintén a korábbi legális munkaviszonyhoz kapcsolódik), nem igényelhetik a támogatást. A lakástámogatásnál figyelembe vett munkaviszonyba a közfoglalkoztatást nem értik bele. A kormány a foglalkoztatás növekedése kapcsán számol a közmunkásokkal, de a támogatásnál mellőzi őket. Új lakás/ház vásárlása esetén minimális négyzetméter-elvárást fogalmaz meg a kormányrendelet (gyerekszámra vetítve), tehát a nagyméretű és drága új lakások vásárlását támogatja a költségvetés.

Leginkább azok tudják kihasználni ezt a támogatást, akiknek a több gyerek mellett viszonylag magas a jövedelmük, hogy egy nagy lakást fenntartsanak, illetve olyan vagyonnal, vagyontárggyal (például ingatlannal) rendelkeznek, hogy a támogatáson felül szükséges önrészt is elő tudják keríteni. Lehet persze olyan országrészbe költözni, ahol a lakások olcsóbbak, mint a fejlettebb területeken – a súlyos területi egyenlőtlenségek léte közismert -, akkor viszont olyan fejlesztésekre is szükség lenne, amelyek nyomán munkahelyek és színvonalas piaci és közszolgáltatások várják a családokat az új lakáson kívül. Ezek híján inkább a röghöz kötés egy sajátos új technikája lehet az eredmény.

A születésszám növelésére irányuló törekvés jól nyomon követhető a kormányzati intézkedésekben.

A kormány legfőképpen több gyerek születését szeretné ugyan, de a szegény gyerekek támogatása helyett inkább azt akarja elérni, hogy a jobb helyzetben lévők vállaljanak több gyereket.

Mégpedig minél többet, ezért a támogatási összegben a “nagy ugrás” a harmadik gyereknél következik be. Ám a szülők számára ma általában az első gyerek időzítése és második gyerek vállalása a legégetőbb kérdés – valamint az, miből tartják el a már megszületett gyerekeket. Ésszerűbb lenne tehát kiegyenlítettebben támogatni az első és második gyerek vállalását – még arra is nagyobb esély lenne, hogy tényleg megszülessen a harmadik. További ésszerű lépés lenne a gyereket vállaló családok megélhetésének javítása, vagyis a hitelfelvételre ösztönzés helyett a megélhetést segítő támogatások stabil és igazságos rendszerének kiépítése. Az európai tapasztalatok alapján a kiszámítható családtámogatási rendszer, valamint a férfiak és a nők közötti egyenlőség  azok a feltételek, amelyek teljesülése esetén valóban növekszik a népességszám. A bevándorlás népesedési hatása az Orbán-érában aligha jön szóba.

Végső soron, amit eddig tudunk, az arról szól, hogy az új lakástámogatási rendszer – miközben kétségtelenül sokan fognak örülni neki – temérdek pénz elköltése árán fogja növelni a ma is létező jövedelmi, vagyoni és területi egyenlőtlenségeket.

Nem elhanyagolható a kormány által várt építőipari boom korrupciós potenciálja sem. Az orbáni politikai építmény szerves része a rendszerhez tartozó vállalkozók helyzetbe hozása.

Csorna, 2011. október 5.
Az Erzsébet Királyné úton épült lakópark modern épületei.
MTI/Bizományosi: Nagy Zoltán 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának és archívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Fotó: MTI

Nem kell ahhoz túlságosan szabadjára engedett fantázia, hogy azt gondoljuk: a nagy és drága családi házak/lakások felfutó kínálatát nem kis részben az értékes építési telkekhez könnyebben hozzájutó, valamint az építőipari kapacitásokat már korábban elfoglaló kormánypárti klientúra fogja biztosítani.

Politikai számítás

A kormány számítása mindezek ellenére – vagy talán éppen ezek miatt – beválhat. A családok támogatása politikai adu. Aki kritizálja a támogatási programot, az hamar a család- és nemzetellenesség skatulyájában találja magát. A költségvetési kockázatokat szóvá tevők megszorítás-pártiak lesznek a kormányzati kommunikáció szigorú ítélete szerint. Hozzá kell tenni, a kormány régóta betárazta a neki kedvező címkéket, vagyis nem egyetlen jól irányzott sajtótájékoztatóval nyomul előre, hanem a helyzetnek megfelelően élesíti ki ideológiai és retorikai fegyvereit. Most éppen a család kerül előtérbe, illeszkedve a “keresztény európai értékek” már megszokott sűrű hangoztatásához.

Rendkívül fontos a lakástámogatás határmegvonása, vagyis, hogy ki juthat egyáltalán a közelébe. Nem néhány tucatnyi kedvezményezett, hanem százezernyi lehetséges igénybe vevő került a képbe. Az új támogatási rendszer alkalmas arra, hogy a kormánypárt erősítse és építse bázisát a társadalom legaktívabb rétegeinek körében. Az a felfogás, amit a kormány képvisel, hogy vannak, akik a kiemelt támogatás kategóriájába is beleférnek, mert megdolgoztak érte, a többiek pedig eszerint nyilván nem dolgoztak meg, kifejezetten vonzó lehet sokak számára. Ahogyan az egykulcsos adó és az adókedvezmény ezzel azonos koncepciója is. S persze ettől kezdve a kedvezményezettek anyagilag is érdekeltté válnak abban, hogy ne változzon meg az újraelosztás logikája.

Ha nem csak kívülről “támadják” az országot, de belül is van ideológiai és elosztási feszültség, akkor a kormánypárt tartósan építhet az ellenségképre, meg a különböző csoportok szembeállítására.

Annak a hosszú távú szociális és gazdasági hatásaival pedig láthatóan kevesen foglalkoznak, hogy a Magyarország kettéosztásán ügyködők egyúttal aláaknázzák a jövőt. Azokét is, akik most úgy érzik, felülre kerültek.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Visitors walk past a 5G logo during the Mobile World Congress on the third day of the MWC in Barcelona, on March 1, 2017. 
Phone makers will seek to seduce new buyers with artificial intelligence functions and other innovations at the world's biggest mobile fair starting today in Spain. / AFP PHOTO / Josep Lago
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.