Salgótarján, 2015. október 18.
Köd a távolban Salgótarjánnál, a Medves-fennsíkról fotózva 2015. október 18-án.
MTI Fotó: Komka Péter
Belföld

Vége a rusnya ködnek, a rekordok hete jön

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2015. 11. 10. 14:44

Több mint egy hétig ködben fuldoklott az ország, egyes területeken egész nap nem lehetett száz méterre sem látni, hideg volt és szmogriadó. Mára pedig, mintegy varázsütésre, kisütött a nap, ködnek és hidegnek nyoma sincs, sőt, dőlnek a melegrekordok. Cséki Gergő meteorológust, az Időkép.hu munkatársát kértük, segítsen megérteni.

Kezdjük ott, hogy mi is a köd? Talajközeli felhő, kissé tréfásabban:

földig érő felhő, azaz a levegő páratartalmának kicsapódása.

Minél melegebb a levegő, annál több vízgőzt tud megtartani. Csak az érdekesség kedvéért: mínusz tíz Celsius-fokon legfeljebb 2,2 gramm vizet tartalmazhat köbméterenként, 0 fokon 4,8-at, míg 40 fokos hőségben már 50 grammot. Ha úgy nézzük, ez utóbbi sem túl sok, egy tisztességes felespohárnyi is alig jönne ki belőle.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Egy kilométerig

Ebben az időszakban a nappali, viszonylag melegebb levegő estére, de főleg hajnalra erősen lehűl. Amikor eléri azt a pontot, amikor a benne lévő nedvességet már nem tudja megtartani, a vízgőz köd formájában kicsapódik. Ezt a határt nevezzük harmatpontnak. Nyilvánvalóan, ha a levegő “eredendően” szárazabb, a harmatpontot is alacsonyabb hőmérsékleten éri el.

Valahogy persze a köd fogalmát is definiálni kell:

ha a látástávolság egy kilométer alá csökken ködről, öt kilométer alatt pedig párásságról beszélünk

– magyarázza Cséki Gergő.

A köd akkor oszlik fel, ha a levegő ismét felmelegszik annyira, hogy “elnyelje” a nedvességet. Ez a széleitől a közepe felé történik, és logikusan a napsütés tudja nagyban felgyorsítani. Az őszi-téli félévben a Kárpát-medencére viszont nagyon jellemző, hogy a nagy kiterjedésű köd az egész térségre rátelepszik, és sok esetben napokig megül.

Pilisborosjenő, 2015. október 25.
Köd borítja be Pilisborosjenőt 2015. október 25-én reggel.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Fotó: MTI/Mohai Balázs

Rekordok nyugatról

Hatását az utóbbi napokban tapasztalhattuk meg: a levegő szállóportartalma eléri, túllépi az egészségre káros mértéket, a lakosság védelmében pedig elrendelik a szmogriadó megfelelő fokozatát. Hétfőn egy nyugat-északnyugat felől érkező front söpörte ki a nyirkos, szmogos levegőt. Ezek az óceáni eredetű enyhe légtömegek az egész hét időjárását meghatározzák majd,

egymást kergetik a frontok, többet süt majd a nap, esőre csak ritkán számíthatunk. Közben egyre dőlnek a csúcsok. Vasárnap a fővárosban az 1886-os, 19,9 fokos helyi rekord dőlt meg, az Országos Meteorológiai Szolgálat II. kerületi központjában kereken 20,0 fokig melegedett fel a levegő. Hétfőn aztán a Baranya megyei Sátorhelyen 23,8 fokot mértek, ami 0,7 fokkal haladta meg az eddig országos rekordot, a 2013-ban sellyei 23,1 fokot.

Kedd hajnalban pedig Győr-Moson-Sopron megyében két településen is minden eddiginél enyhébb volt a november 10-re virradó éjszaka: Osliban mindössze 14,5, Rábatamásiban 14,4 fokig hűlt le a levegő az éjszaka folyamán. Cséki Gergő szerint kedden új csúcs lehet a múlté, és ameddig még meglehetősen pontos prognózist lehet adni, azaz a jövő hét elejéig úgy tűnik, marad a mostani, szinte már tavaszias idő.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Visitors walk past a 5G logo during the Mobile World Congress on the third day of the MWC in Barcelona, on March 1, 2017. 
Phone makers will seek to seduce new buyers with artificial intelligence functions and other innovations at the world's biggest mobile fair starting today in Spain. / AFP PHOTO / Josep Lago
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.