Belföld
Salgótarján, 2015. október 18.
Köd a távolban Salgótarjánnál, a Medves-fennsíkról fotózva 2015. október 18-án.
MTI Fotó: Komka Péter

Vége a rusnya ködnek, a rekordok hete jön

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2015. 11. 10. 14:44

Több mint egy hétig ködben fuldoklott az ország, egyes területeken egész nap nem lehetett száz méterre sem látni, hideg volt és szmogriadó. Mára pedig, mintegy varázsütésre, kisütött a nap, ködnek és hidegnek nyoma sincs, sőt, dőlnek a melegrekordok. Cséki Gergő meteorológust, az Időkép.hu munkatársát kértük, segítsen megérteni.

Kezdjük ott, hogy mi is a köd? Talajközeli felhő, kissé tréfásabban:

földig érő felhő, azaz a levegő páratartalmának kicsapódása.

Minél melegebb a levegő, annál több vízgőzt tud megtartani. Csak az érdekesség kedvéért: mínusz tíz Celsius-fokon legfeljebb 2,2 gramm vizet tartalmazhat köbméterenként, 0 fokon 4,8-at, míg 40 fokos hőségben már 50 grammot. Ha úgy nézzük, ez utóbbi sem túl sok, egy tisztességes felespohárnyi is alig jönne ki belőle.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Egy kilométerig

Ebben az időszakban a nappali, viszonylag melegebb levegő estére, de főleg hajnalra erősen lehűl. Amikor eléri azt a pontot, amikor a benne lévő nedvességet már nem tudja megtartani, a vízgőz köd formájában kicsapódik. Ezt a határt nevezzük harmatpontnak. Nyilvánvalóan, ha a levegő “eredendően” szárazabb, a harmatpontot is alacsonyabb hőmérsékleten éri el.

Valahogy persze a köd fogalmát is definiálni kell:

ha a látástávolság egy kilométer alá csökken ködről, öt kilométer alatt pedig párásságról beszélünk

– magyarázza Cséki Gergő.

A köd akkor oszlik fel, ha a levegő ismét felmelegszik annyira, hogy “elnyelje” a nedvességet. Ez a széleitől a közepe felé történik, és logikusan a napsütés tudja nagyban felgyorsítani. Az őszi-téli félévben a Kárpát-medencére viszont nagyon jellemző, hogy a nagy kiterjedésű köd az egész térségre rátelepszik, és sok esetben napokig megül.

Pilisborosjenő, 2015. október 25.
Köd borítja be Pilisborosjenőt 2015. október 25-én reggel.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Fotó: MTI/Mohai Balázs

Rekordok nyugatról

Hatását az utóbbi napokban tapasztalhattuk meg: a levegő szállóportartalma eléri, túllépi az egészségre káros mértéket, a lakosság védelmében pedig elrendelik a szmogriadó megfelelő fokozatát. Hétfőn egy nyugat-északnyugat felől érkező front söpörte ki a nyirkos, szmogos levegőt. Ezek az óceáni eredetű enyhe légtömegek az egész hét időjárását meghatározzák majd,

egymást kergetik a frontok, többet süt majd a nap, esőre csak ritkán számíthatunk. Közben egyre dőlnek a csúcsok. Vasárnap a fővárosban az 1886-os, 19,9 fokos helyi rekord dőlt meg, az Országos Meteorológiai Szolgálat II. kerületi központjában kereken 20,0 fokig melegedett fel a levegő. Hétfőn aztán a Baranya megyei Sátorhelyen 23,8 fokot mértek, ami 0,7 fokkal haladta meg az eddig országos rekordot, a 2013-ban sellyei 23,1 fokot.

Kedd hajnalban pedig Győr-Moson-Sopron megyében két településen is minden eddiginél enyhébb volt a november 10-re virradó éjszaka: Osliban mindössze 14,5, Rábatamásiban 14,4 fokig hűlt le a levegő az éjszaka folyamán. Cséki Gergő szerint kedden új csúcs lehet a múlté, és ameddig még meglehetősen pontos prognózist lehet adni, azaz a jövő hét elejéig úgy tűnik, marad a mostani, szinte már tavaszias idő.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.