Belföld

Orbánnak igaza van, de büszkeségre semmi oka

Mendrey-Laszlo-PDSZ(210x140).jpg (Array)
Mendrey-Laszlo-PDSZ(210x140).jpg (Array)
Az egyházi iskolarendszer újjáélesztéséért többet tett a kormány, mint maguk az egyházak.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint tényszerűen igaza volt Orbán Viktornak,  amikor szombaton arról beszélt, hogy több évtizednyi kényszerszünet után újraéledt az egyházi iskolarendszer. Ebben nagyobb szerepe van Orbánnak és a kabinetjének, mint az egyházaknak – mondta Mendrey László, aki úgy vélte, büszkeségre nincs semmi oka a kormányfőnek.

A PDSZ elnöke a kötelező hittanoktatást hozta fel példának, amely ellen az iskolák vezetői tiltakoztak. Szerinte egyházi iskolákba, vagy meggyőződésből, vagy a “KLIK-es iskoláknál” magasabb színvonal miatt íratják a szülők gyerekeiket. Az egyházi iskolák megkapják az állami támogatásokat és az egyháziakat is – mondta a PDSZ elnöke, aki úgy értesült, az egyházi iskolákat “elitiskolákként” akarja megjeleníteni a kabinet, az állami oktatás rovására.

Nagyon sok olyan gimnáziumot kaptak meg az egyházak 1990 óta, amelyekhez addig semmi közük sem volt. Ezt már Szüdi János oktatási szakértő mondta a lapnak. Ő is úgy látja, hogy azért fontosak Orbánéknak az egyházi iskolák, mert onnan várják az utánpótlást, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem után megbízható szakemberei lesznek a kormánynak.

Orbán Viktor Kunszentmiklóson a református templomban a Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános iskola felújítása alkalmából hangsúlyozta: 2010-ben, a nemzeti kormány hivatalba lépésének évében Magyarországon az óvodától a középiskoláig 119 ezer fiatal tanult egyházi iskolában, akiknek a száma 2014-re már 195 ezerre nőtt.

Az egyházi iskolarendszer, “az első bencés iskolától kezdve a protestáns kollégiumokon át a mai oktatási intézményekig annyi jó magyart és jó szakembert, tudóst, papot, lelkipásztort, katonát, édesanyát és édesapát adott a nemzetnek”. A miniszterelnök szerint, amit az egyház tenni tud a szegények, az elesettek, a betegek gondozásában, az ifjúság nevelésében, a magyar kultúra, s azon belül a magyar nyelv őrzésében és ápolásában, arra a XXI. századi magyarságnak legalább annyira szüksége van, mint elődeinknek volt. A mai zilált Európáról nem is beszélve – fűzte hozzá.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik