Mint mondta, az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az ősz és a tél beköszöntével az EU-ra nehezedő migrációs nyomás a Földközi-tengerről a szárazföldi útvonalra helyeződik át, így előfordulhat, hogy októbertől megduplázódik a határon átlépők száma, és év végéig kétszázezer fölé emelkedik a Magyarországra érkező illegális bevándorlók száma.
A miniszter ismertette, hogy a friss adatok szerint idén eddig 86 485 illegális bevándorló érkezett Magyarországra, 99,3 százalékuk (85 856) Szerbiából. Megjegyezte, hogy az uniós határőrizeti ügynökség adatai szerint már júniusban többen érkeztek az Európai Unióba a Nyugat-Balkánon át, mint a Földközi-tengeren, és többségükben nem olyanokról van szó, akik a térség valamelyik országából menekülnek, hanem szíriaiakról, afgánokról, pakisztániakról. A Koszovóból érkezők aránya például 3 százalékra csökkent, így többségében olyan emberekről van szó, akik egy másik uniós országon már áthaladtak.
Szijjártó Péter arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tranzitországok nem tudják feltartóztatni a migránsokat, Görögország is komoly kihívásokkal küzd, és nincs energiája a törvényellenesen érkezők feltartóztatására.
Az EU sokat beszél
Elmondta, hogy az uniós külügyminiszterek által most elfogadott zárónyilatkozat elismeri, hogy a Nyugat-Balkánon át rendkívüli migrációs nyomás érkezik, és tudomásul veszi azt a magyar felajánlást, hogy erről Budapesten rendezzenek konferenciát.
A miniszter beszámolt arról is, hogy korábban jelezniük kellett: Magyarország számára elfogadhatatlan, ha a szöveg semmilyen többletinformációt nem tartalmaz ezzel kapcsolatban a legutóbbi uniós csúcson elfogadott döntés óta.
“Nem fogadható el számunkra, ha a balkáni nyomást nem súlyánál fogva kezeli az Európai Unió” – jelentette ki Szijjártó Péter.
Úgy vélekedett, bár az Európai Unió sokat beszél arról, hogy földrajzilag kiegyensúlyozott megközelítést kell alkalmazni, többször is azt a benyomást keltette, hogy a balkáni útvonalra a szükségesnél kevesebb figyelem jut.
A miniszter tudatta, hogy kétoldalú találkozót folytatott Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel, akitől szintén támogatást kért a földrajzilag valóban kiegyensúlyozott hozzáállás alkalmazásához.
A budapesti migrációs konferenciával összefüggésben Szijjártó Péter elmondta, hogy erről még nem született hivatalos döntés, ugyanakkor rámutatott, hogy olyan állásponttal nem találkozott, amely ellenezte volna egy ilyen tanácskozás megrendezését Magyarországon.
Legfeljebb azt vonják kétségbe egyesek, hogy lehetséges-e ilyen rövid idő alatt eredményesen megszervezni egy ilyen konferenciát. Egy olyan ország, amely napi 1300-1500 illegális bevándorlót fogad, nem mondhat mást, mint, hogy igen – tette hozzá.
Szijjártó Péter közölte, a szándék az, hogy októberben Budapesten ülésezzenek az unió kül- és belügyminiszterei, ahová a hat nyugat-balkáni tranzitországot és Törökországot is meghívnák, a cél pedig az, hogy ki lehessen építeni olyan “hot-spotokat”, ahol uniós szakemberek szűrnék ki az érkezők közül, ki jogosult menedékjogra, csökkentve ezzel a migrációs nyomást.
Indul a nemzetközi verseny
Az uniós külügyminiszterek a bevándorlás témaköre mellett az Iránnal kötött megállapodásról is tárgyaltak. Szijjártó Péter elmondta: Magyarország mindvégig támogatta a folyamatot, és üdvözli a múlt heti bécsi egyezséget. Megállapította, hogy a térség stabilitása közvetlen hatással van Európára, a megállapodást pedig utólag sem szabad senkinek ellehetetlenítenie.
Szijjártó Péter közölte, hogy nemzetközi verseny fog indulni az Iránnal való gazdasági együttműködésért, ebben pedig már Magyarország is megtette a szükséges kétoldalú lépéseket. Újságírói kérdésre elmondta, hogy a kapcsolatokat a nulláról kell újraindítani.
Beszámolt arról, hogy Magyarország 7 pontból álló akciótervvel készül, de ennek nem minden része nyilvános, éppen a kialakult versenyhelyzet miatt. Azt mindazonáltal elárulta, hogy Magyarország a vízgazdálkodás, városüzemeltetés, mérnöki szolgáltatások, az autóipar területén törekszik gazdasági együttműködésre. Szijjártó Péter beszélt arról, hogy magyar kulturális intézet is nyílhat Iránban.
Az uniós külügyminiszterek Tunézia helyzetéről is egyeztettek. A megbeszéléseken a tunéziai miniszterelnök és külügyminiszter is részt vett. Szijjártó Péter kifejtette, hogy Észak-Afrika szintén közvetlen hatással van az európai térség biztonságára, ráadásul Tunéziában biztató demokratikus fejlemények mentek végbe, amelyek fontos, hogy megmaradjanak. A miniszter kitért arra is, hogy a tárca egyelőre nem változtat az ország besorolásán, és az odautazást továbbra is fokozottan kockázatosnak tekinti. Szijjártó Péter említést tett arról is, hogy a visegrádi országok a jövőben összehangolják majd, hogyan sorolják be biztonsági szempontból az egyes országokat.
