Lovász László a tervezett 220 millió eurós megvonás következményeiről az M1-en beszélt. Az MTA elnöke felidézte, hogy a múlt héten vezető európai tudósokkal együtt Brüsszelben másfél órás munkaebéden igyekezett meggyőzni Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság (EB) elnökét és Jyrki Katainent, az EB alelnökét arról, hogy ne vonjanak el forrásokat az alapkutatásoktól.
Lovász László úgy vélte, hogy a tudósok által javasolt találkozó létrejöttének “van egy olyan üzenete, hogy az EB elnöke komolyan veszi a témát”. Ugyanakkor a döntés nemcsak rajta múlik, hanem az Európai Tanácson is. “Remélem, hogy velük is sikerül az üzenetet megértetni, hogy az alapkutatást, ha Európa szeretne versenyben maradni Amerikával és a Távol-Kelettel, akkor nem lehet megkurtítani. Az adja meg azt a színvonalat, ami aztán a csúcstechnológiához elvezet” – fogalmazott az MTA elnöke.
A magyar tudós kiemelte: az alapkutatásoknak nagyon fontos eleme, hogy azok a fiatal kutatók, akik részt vesznek benne, megismerkednek a legújabb eredményekkel, módszerekkel. “Ha ezt csökkentjük, akkor 5-10 éves távlatban az ipar lehetőségeit csökkentjük” – mondta.
Lovász László szerint az Európai Unió igyekszik támogatni az alapkutatásokat, és “az utóbbi öt évben azt lehetett látni, hogy kezd versenyképessé válni az Egyesült Államokkal, természetesen a saját, némiképp bonyolultabb feltételei között”. Az érvágás azt jelenti, hogy számos csúcskutató nem kapna támogatást, de emellett a döntésnek “az üzenete is nagyon rossz volna”. Lovász úgy vélte, hogy inkább még tovább kellene növelni az Európai Unióban az alapkutatásokra szánt összeget.
Kifejtette, hogy az alapkutatásokra szánt forrásokat több csatornán keresztül osztja az EU, ezek közül a legfontosabb az Európai Tudományos Tanács, amely egész Európára érvényes pályázatokat ír ki. Magyarország szerepét ezeken a pályázatokon többféle összehasonlításban lehet említeni. “Anglia kapott több mint ezer ilyen ösztöndíjat, Magyarország 47-et, de ez annyi, mint az összes többi kelet-európai ország együtt, tehát ezen a zónán belül Magyarország kiemelten jól szerepel, ezért aztán különösen fájdalmas volna számunkra, ha ennek a jól működő rendszernek a költségvetését csökkentenék” – ismertette az elnök.
Lovász László elmondta: nem gondolja, hogy az EB elnökével további személyes egyeztetésre kerülne sor ebben az ügyben. A találkozó egyik következményeként azonban létrejön egy hétfős tudományos tanácsadó testület, amely más esetekben komolyabb súlyt képviselhet majd a döntéshozatal előtt. Az MTA elnöke hozzáfűzte, reméli, hogy a testületbe “a V4 országokból vagy Kelet-Európából is belekerül valaki, aki ilyen módon azokat a speciális szempontokat tudja képviselni, amik itt felvetődnek”.
