Az Európai Unió 27 tagországa közül Magyarországon a legrosszabb a bevándorlók megítélése. Sőt, a Tárki legutóbbi felmérése szerint csúcson az idegenellenesség Magyarországon. A dolog azért is furcsa, mert egy átlag magyar alig találkozik más nemzetiségű emberrel. Nemzetközi összehasonlításban nagyon kevés külföldi él Magyarországon.
Nincsenek is
Magyarországon nem élnek – a nyugati országokhoz hasonló – jelentős bevándorló közösségek. A Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint a külföldi állampolgárok a Magyarországon lakó népesség mindössze 2 százalékát teszik ki. És ráadásul magyar sajátosság, hogy a külföldről jövők jelentős része a szomszédos országokban született. Vagyis határon túli magyar, és sem külsőre, sem megszólalásában, de még a szokásaiban sem különbözik az itt élőktől. Például a 2010-ben Magyarországon élő mintegy 198 000 külföldi állampolgár közül 165 000-en (83%) valamely európai ország állampolgárai voltak, és ugye jelentős részük magyar nemzetiségű.
Nincs pénz, nincs magyar otthon
Magyarországon – az EU többi tagállamához hasonlóan – csak az kaphat tartózkodási vagy letelepedési engedélyt, akinek megélhetése biztosított, azaz munkája és jövedelme van, lakhatása megoldott, egészségbiztosítása rendezett. Ez nemcsak a tartózkodási jogosultság megszerzéséhez kell, hanem a megtartásához is: még a letelepedési engedély is visszavonható, ha megszerzésétől számított öt éven belül jelentősen romlanak az itt élő külföldi anyagi körülményei. Ahogyan ez történt a 18 éves Kaya Elif családjával is. Az apukája 20 éve él Magyarországon, de mivel megrendült az anyagi helyzete, a Bevándorlási Hivatal nem sokat teketóriázott, simán kiutasította az egész családot. Aztán persze a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a BÁH határozatát. És a család anyagi helyzete is rendeződött.
Menedékkérők
És a menedékkérők száma sem olyan borzasztó, mint azt az átlag magyar gondolja. A Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint a Magyarországon benyújtott menedékkérelmek száma az ezredforduló után nagyon lecsökkent, és még mindig nagyon kevés menedékkérő érkezik a legtöbb hasonló méretű nyugat-európai országgal összehasonlítva, 2010-ben Magyarországon csupán 2 104 menedékkérelmet nyújtottak be, miközben a hasonló méretű, tízmilliós Belgiumban 19 940-et.
Kép: MTI
Mondhatnánk, hogy a gazdag belgákhoz érthetően többen akarnak menni, és Belgium egykori afrikai gyarmatairól is több bevándorló akad, mint az egyetlen egykori magyar gyarmat, a Ferenc József föld lakosai közül; de a hasonló méretű Görögországban 10270 menedékkérelmet nyújtottak be 2010-ben, pedig a görög hódításnak már legalább kétezer éve vége.
Azért csak jönnek holland nyugdíjasok
Az elmúlt két népszámlálás adatainak elemzése azt mutatja, hogy régiók és a megyék szintjén Nyugat-Dunántúlon és a dél-dunántúli megyékbe jött a legtöbb külföldi. Sőt, bár az imént még azt mondtuk, hogy kevés idegen van Magyarországon, százalékosan óriási volt a növekedés az elmúlt években. Például a keszthelyi, a lenti, a zalaegerszegi és a szentgróti járásokban 625–650%-os volt a növekedés. Vagyis ennyivel több külföldi van itt, mint 10 évvel korábban. De a hegyháti, a sárbogárdi, a kapuvári, a kiskunmajsai, a mosonmagyaróvári, a gönci és a berettyóújfalui járásban megháromszorozódott a két népszámlálás közötti időszakban a külföldiek száma. Az ok pofon egyszerű. Tömegesen vesznek itt házakat a német és a holland nyugdíjasok, mert abból a pénzből, amit otthon nyugellátásként kapnak, itt olyan színvonalon és olyan környezetben élhetnek, ami náluk elképzelhetetlen.
Koszóvóiak jönnek, és azonnal mennek
Persze az is igaz, hogy az elmúlt három évben brutálisan megnőtt a menedékkérők száma. Amíg 2012-ben csak 2157, addig 2013-ban már 18 900, 2014-ben pedig már 42777 ember kért menedéket Magyarországon. Idén év elején pedig még meredekebben kezdett a statisztika. Február 6-án egy nap alatt 1233 koszovóit fogtak el a zöldhatáron, Ásotthalom környékén, vagyis majdnem fele annyit, ahányan 2012-ben menedéket kértek Magyarországon. Azóta azonban normalizálódott a helyzet. Húsvétkor már csak három koszovói lépte át illegálisan a magyar határt. És az addig érkezettek java is tovább ment nyugat felé.
A pirézeket is
Persze hiába volt alacsony a menedékkérők és a külföldiek aránya a korábbi évekhez képest, 2012-ben megnőtt az idegenellenesek aránya, és ez 2013 után, 2014-ben is magasabb maradt, mint a kétezres évek átlaga volt. 2015 áprilisában pedig a felnőtt lakosság 46 százaléka azon a véleményen van, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. De nemzetiség szerint is utáljuk őket. Az arabok, a romák, a kínaiak, az afrikaiak és a románok elutasítottsága a legnagyobb, de a pirézek megítélésén sem sokat javított, hogy nem is léteznek. Csak a Tárki találta ki őket évekkel ezelőtt.
