Belföld

Sneider Tamás: Van cigánybűnözés, természetesen

További mondatok videós nagyinterjúnkból: "A kisbirkát, amelyiket az anyja nem szoptat, én megszoptatom cumisüveggel...  Nekem is van cigány dolgozóm, cigány munkatársam... Az a kérdés, hogy milyen szavakkal mondjuk el, hogy ne legyünk visszataszítóak... A betyárseregeseknek én azt üzenném, hogy sportoljanak, eddzenek... Nyilván nem félek a saját árnyékomtól."

Szokott Vonát olvasni?

Szoktam. Amikor van időm.

„A zsidózás és a cigányozás nem vezet sehová.” Pártelnöke nyilatkozta ezt nekünk pár hónapja.

Helyes. Egyetértek. Én is így gondoltam mindig is.

Ehhez képest ezen a minapi hangfelvételen akadt zsidózás, cigányozás.

Én csak azt kérném, hogy ön se zsidózzon meg cigányozzon. Mert még rasszistának fogják feltüntetni.

Mi sem áll tőlem távolabb.

Csak azért szólok, mert az előbb mondta, hogy zsidó meg cigány.

Az önmagában tán nem zsidózás, cigányozás.

Egyetértünk. De akkor meg miről beszélünk?

A felvételen az iszlám hitre tért munkatársáról mondja ön, hogy „inkább legyen muszlim, mint zsidó”.

Előzmény

Sneider Tamás, az Országgyűlés jobbikos alelnöke 2014 őszén Szekszárdra látogatott, helyi Jobbik-aktivistákkal és a Betyársereg tagjaival beszélgetett.

A minap a Vigyázó blog közzétett egy a helyszínen készült titkos hangfelvételt.

Így van. Probléma? Ez muszlimozás vagy zsidózás? Vagy milyen kategória? Ha egy jobbikos kiejti, vagy ön, hogy zsidó vagy cigány, még akkor is, ha egyébként dicséri azt az ember, akkor onnantól kezdve az már cigányozásnak számít? Egyébként nekem szimpatikusabb az a vallás, amit folyamatosan terrorban tartottak az elmúlt hetven év folyamán, és amely persze mára már nem szimpatikus, főleg, ha megnézzük, milyen keresztényüldözések vannak, illetve mit csinál az ISIS. De számomra egyáltalán nem szimpatikus az, amit a zsidó nép, a zsidó vallás nevében követnek el Izraelben, melyet az ENSZ is elítélt. Én úgy gondolom, hogy ha az ENSZ elítéli ezeket a cselekményeket, akkor ezt nyugodtan megteheti bármelyik magyar állampolgár. Gondolom, ön sem szívesen nézi azokat a képkockákat, melyeken százával gyilkolják a keresztény gyerekeket.

Mi köze az Izraelben történteknek egy Magyarországon élő magyar ember vallásához?

Most mondtam.

Attól, hogy valaki felveszi a zsidó vallást, nem azonosul gyerekgyilkosokkal, és attól, hogy muszlim lesz, nem azonosul a hadifoglyokat elevenen elégető ISIS-szel.

A gyerekgyilkosságokat, a mészárlásokat nem tudom elfogadni.

Ön arról is beszél a felvételen, hogy „én nem hittem el sokáig, hogy cigány származású Orbán Viktor, de igen, az anyja az cigány”. Ennek a vélt származásnak mi a jelentősége?

Szerintem semmi jelentősége nincs. Mint ahogy én meg félig német származású vagyok, és annak sincs semmi jelentősége. Vagy annak sem, hogy ön milyen származású. Meg annak se, hogy Petőfi milyen származású… szlovák származású, tudjuk, de az ő tetteit nem ítéli meg az ő származása, mint ahogy Hunyadi János tetteit sem az ő származása.

Ön mégis megdöbbent Orbán Viktor vélt származásán.

Ez a hangfelvétel egyértelmű, hogy magánbeszélgetésen készült, ahol nyilvánvaló, hogy teljesen máshogy fogalmaz az ember, illetve nem az, hogy máshogy fogalmaz, hanem bizonyos kötőszavakat nem mindig tesz bele, mint mondjuk egy lakossági fórumon.

Ebből milyen kötőszó maradt ki?

Egy lakossági fórumon is megkérdezhetik, mert valakinek ez fontosnak számít, hogy Orbán Viktor cigány származású-e. Én eddig mindig elmondtam, hogy fogalmam sincs arról, hogy Orbán Viktornak vannak-e ilyen felmenői, vagy rendelkezik-e ilyen felmenőkkel, de az tény és való, hogy épp pár héttel ezelőtt a beszélgetés előtt felcsúti emberekkel találkoztam, akik dicsérték Orbán Viktornak az édesanyját, ahogy azt én a hangfelvételen is elmondom…

„Rendes cigány”, így fogalmazott.

Igen, és ők mondták azt, hogy cigány származású, de egy nagyon jóravaló asszony. Nos, hogy ez száz százalékig így van, vagy egyáltalán nincs így, azt én nem tudom megmondani.

A hangfelvételen állítja, hogy „meglepődött”, és „tudja”.

Arról van szó, hogy adott körülmények közt nem mondtam, hogy „de nem tudom pontosan”, satöbbi. Teljesen máshogy beszélgetünk, mondjuk, egy kocsmában, nem biztos, hogy minden mondatot úgy körülírunk, ahogy egy lakossági fórumon, vagy bárhol, ahol egyébként körül szoktunk írni, mert hiszen az a nagy nyilvánosságnak szól, azért felelősséggel, azért már komoly felelősséggel tartozik mindenki.

Egy kocsmás beszélgetésért is felelősséggel tartozik, nem?

Nyilván, egyértelmű, de egy gyors beszélgetésben, amikor szúnyogokat nyeldesek – két szúnyogot ettem meg ez alatt a beszélgetés alatt mellesleg, szerettem volna túl lenni ott a szekszárdi beszélgetésen -, akkor nem biztos, hogy minden úgy hangzik el, ahogy az ember gondolja. De azért azt tegyük hozzá nagyon határozottan, mivel valószínűleg éreztem én annak az élét, hogy ezt lehet, hogy negatívan kérdezi az illető, jól hallható a hangfelvételben, hogy elmondom, hogy én, amit hallottam, az az, hogy egy nagyon rendes pedagógus asszonyról van szó.

Ezek szerint van rendes cigány és van nem rendes cigány és van rendes nem cigány magyar és van nem rendes nem cigány magyar.

Ezzel egyetértek.

Önt megszívatták ezzel a titokban felvett beszélgetéssel?

Valószínűleg az volt a cél, de a célját nem érte el. Mondhatnám, hogy egész jól jött az a hangfelvétel, hiszen most már mindenki számára sokkal világosabban látszik, hogy a kommunikációnk változik ugyan, de a programunk nem, belsőleg is így gondoljuk. Nem kívánunk változtatni sem a 2014-es, sem a 2010-es programunkon, de én a huszonöt évvel ezelőtti gondolataimon sem kívánok változtatni.

Hát csak fejlődik az ember, nem?

Fejlődik, de a helyzet nem fejlődött. Sajnos, amit annak idején leírtam szórólapban, ma a Jobbik programjában köszön vissza: rosszabb lett a bűnözés és a munkanélküliség helyzete.

A Jobbik viszont sokat változott. A párt ütős külsőségekkel szerzett ismertséget a politikai piacon, gárdázással, erőfitogtató egyenruhás felvonulásokkal, ami húsz százalékra ugyan jó lehet, többre aligha. Ezért kezdtek a vizslás cukikampányba: újabban nem olyan tesztoszteronos harciassággal beszélnek, ahogy tán szívük szerint tennék.

Ez azért nem jó megfogalmazás. Én egyértelműen az az ember vagyok, aki akár egy szál magamban is járkálok azokon a településeken, ahol idős embereket ölnek meg. Nyilván nem félek a saját árnyékomtól.

Magyarország azért tán nem a Harlem.

Jöjjön el velem egyszer este Tarnazsadányba vagy Tarnaörsre, és megnézzük, mi lesz.

Mi?

Valószínűleg semmi, mert rendőrautó is meg fog jelenni nyilvánvalóan hamarosan.

Azért nem csak a kommunikáció változott a Jobbikban. A legvéresszájúbb véresszájúak kimaradtak a 2014-es frakcióból, a vezérkar már nem cimbizik a Betyársereggel, legalábbis nyilvánosan nem, elmaradtak a gárdafelvonulások, a devecseri videóban is látható pogromelőkészületek.

A történet nagyon egyszerű. Amikor a Jobbik megalakult, a legnagyobb probléma Magyarországon a bűnözés iszonyatos gyors terjedése volt, és kikívánkozott az emberekből, hogy végre valamilyen választ adjanak arra, hogy nem élnek biztonságban. Nyilvánvalóan egy politikai párt, főleg ha még nincs is bent a parlamentben, elsőként arra reagál, ami a legnagyobb szükségszerűség az emberek szempontjából. A közbiztonság, a munkanélküliség kérdése, a munkahelyteremtés, és hát a magyarsággyalázás, még ezt fogalmaznám meg, ami óriási probléma volt széles lakossági rétegek számára. Nem azt jelenti, hogy ezek a problémák mára megszűntek volna, vagy hát némelyik talán már csökkent, mert kormányfő és miniszterek szájából magyarsággyalázás ritkán hangzik el, de a bűnözés ugyanolyan maradt, a munkanélküliség még rosszabb helyzetben van.

A számok mást mutatnak.

Statisztikát én is tudok hazudni meg javítani! Felemelem ötvenezerre a szabálysértési értékhatárt, és százezer bűncselekménnyel mindjárt kevesebb van. De mi a valóságról beszélünk.

A Jobbik és a Betyársereg között létezik hivatalos vagy nem hivatalos együttműködés?

Nincs semmilyen hivatalos összeköttetés. Nem is lenne könnyű egy olyan szervezettel, ami nem bejelentett szervezet.

Ön két éve a Betyársereg honlapjának adott interjúban azt állította erről a társaságról: „A Betyársereg jövője a magyar önvédelem, a megmaradásunk tekintetében fontos.” Arról a Betyárseregről alkotott ilyen pozitív véleményt, melynek szónokai Devecseren ilyeneket mondtak mikrofonba a cigányokról: „Két lehetőség van, kedves testvéreim, az egyik, hogy van olyan kormányzat, van olyan politikai vezetés, aki megfogja őket, és kihajítja az országából. Van még egy olyan lehetőség, amit az arab államokban szoktak alkalmazni velük szemben, hát ott általában ugye dögkutakban végzik, vagy akasztófán.” Aztán: „Úgy szaporodnak ezek a férgek, mint a patkányok, az elkövetkező években meg fog sokszorozódni ezeknek a sátánfajzatoknak a száma, el kell zavarnunk a rajtunk élősködő, horgas orrú érdeket kiszolgáló, magyarpusztító, országromboló, hazaáruló bűnbandát a Kárpát-medencéből… csak az erő nyelvén lehet velük beszélni” Továbbá: „Ez a fajta úgy van kódolva genetikailag, hogy benne van a bűnözés… genetikailag kódolt hulladékok.”

Nyilvánvalóan ezzel nem lehet egyetérteni. Nekem is van cigány dolgozóm, cigány munkatársam.

Mit gondol azokról, akik ilyeneket mondanak, pláne mikrofonba, pláne nyilvánosan, ahogy ez megtörtént Devecseren is?

Úgy gondolom, gyorsan változtatni kell a gondolkodásmódjukon, vagy éppenséggel ezt át kell gondolni, hogy hogy lehet ilyet mondani. Ez egy európai állam, ahol elfogadhatatlan, hogy genetikai vagy éppen faji vagy etnikai alapon legyen valaki megkülönböztetve.

Ilyet mondani gazemberség? Vagy tudatlanság? Ostobaság? Felkészületlenség? Meggondolatlanság?

Az embere válogatja. Én elsősorban a tudatlanság kategóriájába tartom. De attól függ, hogy ki milyen lelki állapotú. Lehet, hogy valaki gazemberségből mond ilyet, lehet, hogy valakit megfizettek, és gazemberként mond ilyet.

Arra céloz, hogy a Betyárseregben ügynökök gerjesztik pénzért az indulatokat? Lehet ez?

Hát hogy ne lehetne! Az a hangfelvétel, ami ilyen nagy port kavart, hát ezt is egy betyárseregesnek tűnő férfiember vette föl.

Olyan szerkóban volt?

Olyan szerkóban volt! Így van.

Tudják, ki ő?

Nem tudom, ki lehetett az.

Keresik?

Én nem keresem, hát teljesen mindegy. Pedig nyugodtan fel lehetne jelenteni, hiszen illegális felvételt nem lehetne készíteni, satöbbi.

A betyárseregesek azért csak megkeresik az illetőt azzal, hogy megszívattad a parlamenti alelnökünket, nem?

Ahhoz, hogy mások mit csinálnak, foglalkoznak vele vagy nem foglalkoznak, nekem nincsen hozzá közöm.

Provokátor volt az a fiú?

Szerintem valószínűleg provokátor céllal jött. Ha végignézzük a kérdéseket, akkor valószínűleg ki akart húzni valami olyasmit, amivel majd valami nagy durranást tud véghezvinni.

Van önnek dolga ezekkel a genetikai hulladékozó fiúkkal? Önre nyilván hallgatnak.

Olyan gyerekekkel nincs dolgom, akik így gondolkodnak. De én azért máris leszögezném nagyon határozottan, hogy akár a Betyárseregnek a tagjai is, nem tudom, ki milyen beállítottságú, de én soha nem szoktam kollektív értékítéletet mondani. Az, hogy most valaki egyénileg egy csoporton belül milyen elvet vall, azt kell megítélni a véleményem szerint elsősorban, nem az egész csoportot. Mondhatnám azt, hogy van tizenháromezer Jobbik-tag, ha az egyik Jobbik-tag a kocsmában vállalhatatlan beszédet mond, mert előfordulhat, kérem szépen, hogy ilyen történik, MSZP-nél, Fidesznél is előfordulhat, ez nem azt jelenti, hogy az egész MSZP-t el kell ítélni vagy az egész Fideszt.

Mit üzen a betyárseregeseknek?

A betyárseregeseknek én azt üzenném, hogy sportoljanak, eddzenek, ez legyen az ő feladatuk.

És ne beszéljenek hülyeséget?

Így van. Ez, ez is jó üzenet.

És ne is gondoljanak hülyeséget – ezt is üzeni?

Igen.

Nem tartja a választók átverésének, ha mást mond, mint amit gondol?

Fejtse ki jobban!

Ön azt mondta a felvételen, hogy szíve szerint „idézőjelben harcos” lenne, de most a parlamentben van dolga. Ezt akár úgy is értelmezhetjük, hogy bár önnek kétszer annyi az agysejtje, mint annak, aki hipertóniásan üvölti a mikrofonba, hogy dögkútba a genetikai hulladékkal, de igazából köztük harcolna. És ha a rendőrkordon nem akadályozná benne – lásd megint csak a devecseri videót -, nemcsak üres üveget dobálna be a portára, hanem kirángatná a dunyha alól az elbújó cigánycsaládot.

Nyilvánvaló az, hogy a harcos típus sok mindent takarhat. Politikai harc is létezik, én ezt a politikai harcot vállalom. A Jobbikon belül is mondhatom azt, hogy talán Novák Előddel és néhány képviselőtársammal a harcosabb típust képviselem a politikai ellenfeleinkkel szemben. Ezzel nincsen semmi gond. Az teljesen egyértelmű, hogy ha nem volnék én a parlamentben, akár az Országgyűlés alelnöke, és nem ilyen pozícióba kerülnék, és nem a törvényhozáson keresztül próbálnám megoldani azt, hogy idős embereket ne gyilkoljanak Magyarországon, vagy a bűncselekmények csökkenjenek, és a korrupció csökkenjen, és még sorolhatnám ezeket a dolgokat, akkor én is az utcán kellene, hogy kint legyek. Az utcán nyilván harciasabban viselkedik az ember, lobogókat lenget, transzparenseket lenget, ez gyakorlatilag ezt tükrözi, semmi mást.

A következőt is ön mondja a felvételen: „Mit akar egy idős ember? Békét. Nyugalmat. Ezt kell nekünk sugallnunk. És ezért nem szabad nagyon erőszakosnak tűnni, mert akkor azt mondja, hogy jaj, ez sem lesz jobb, mint a cigánybűnöző.” Jól értem, hogy ön mást mond, mint amit gondol?

Nyilván nagyon sokan megértik, hogy a Jobbik meg kívánja védeni az időstársadalmat. Ez az üzenet jelentős részben átment Kelet-Magyarországon, Dunántúlon, de vannak olyan idős emberek, akiket nem fenyeget jelen pillanatban, hogy őket terrorizálják adott településen. A számukra is megfelelően kell eljuttatni azt az üzenetet, hogy a társaikat közben terrorizálják más településeken. Ennek nyilvánvalóan nem az a módja, hogy egy agresszív fellépést mutassunk be valahol máshol, ahol egyébként nem is értik, milyen problémák vannak, hanem ott értelmesen, normális szóval kell elmagyarázni, hogy kedves Ilonka néni, képzelje el, hogy mi történik Tiszabőn, azon a településen, az a száz magyar, aki még él, totális terrorban van tartva, és a mindennapjaikat félelemben élik le.

Tehát szelídebbnek kell mutatkozni, mint amilyenek igazából belül.

Nem. Hát én szelíd vagyok egyébként is, kérem szépen, én ugyanúgy birkákat etetek, mikor hazamegyek. A Jobbik kommunikációja, hiszen egy fiatal pártról van szó, eddig valóban nem ismerte föl azt, hogy akár a mindennapi életünket is normálisan be kell mutatnunk. Most már megmutatjuk jó másfél éve. Én nem tartottam volna fontosnak azt, akár még csak két-három éve is, hogy a kisbirkát, amelyiket az anyja nem szoptat, én megszoptatom cumisüveggel, az fotóra kerüljön. Ennyi változott, de ettől én vagyok, aki azt a kisbirkát szoptatja, nem a jóistenke, nem a szomszéd.

Most már van nyilvános fotója, ahogy kisbirkát szoptat?

A Facebook-oldalt végig lehet nézni, az egészet.

Ugye ön azt mondja, csak a kommunikáció változott.

Így van. Csak a kommunikáció.

A korábbi kommunikáció is lefedte, amit a párt gondol.

Igen.

Most változott a kommunikáció, a tartalom viszont nem. Ez matematikailag csak úgy jön ki, hogy a kommunikáció ma már nem fedi a tartalmat.

Akkor lenne ellentmondás, ha a programunkat nem akarnánk megvalósítani. Ugyanazt képviseljük, mint egy éve, két éve, tíz éve. Az a kérdés, hogy milyen szavakkal mondjuk el, hogy ne legyünk visszataszítóak. Ez kommunikációs kérdés.

Van szükség a Jobbiktól jobbra álló, radikálisabb szervezetekre?

Jó kérdés, ezen sokan lehetne polémiázni.

Mihez kezdenek a Betyársereggel? Letekerik? Vagy úgy gondolják, indokoltak a betyársereges indulatok, melyeket az új kommunikációban utazó Jobbik ugyan nem vesz a nevére, ám nem bánják, ha valaki más használja az erősebb gesztusokat, míg önök Ilonka nénihez beszélnek?

A Betyársereg egy független szervezet.

Ön úgy fogalmazott: „Kell egy munkamegosztás, ezért jó, hogy van Betyársereg, ezért jó, hogy van a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, mert ők megtehetik azt, amit én nem tehetek meg a Parlamentben.” Mi az, amit ők tehetnek meg?

Hát igen, például a cigánybűnözés szót nem lehet kimondani a parlamentben, parlamenten kívül viszont ki tudom mondani, ki tudom fejteni, hogy mi a létjogosultsága, mi a történelmi, szociokulturális oka ezeknek a dolgoknak.

Van cigánybűnözés?

Van cigánybűnözés, természetesen. Kilencvenháromig még tanították is, csak utána a liberális szellem kiirtotta ezt a lehetőséget Magyarországon.

Hiszen azt sugallja a cigánybűnözés kifejezés, hogy minden cigány bűnöző.

Nem ezt sugallja. Azt sugallja, hogy vannak olyan szociokulturális és történelmi okok, ami miatt a cigányság jelentős része máshogy viszonyul a tulajdonjogokhoz.

Ön mikor született?

1972-ben.

Akkor a rendszerváltás utáni évekből emlékezhet a magyar határhoz közeli osztrák települések üzleteiben kilógatott…

„Magyar, ne lopj!” táblára. Emlékszem.

Mit érzett, amikor meglátott egy ilyet?

Szégyelltem magam, nyilvánvalóan.

Szégyellte magát vagy dühöt érzett?

Inkább szégyelltem.

Ön is lopott csipszet az osztrák kisközértekből?

Nyilván nem.

Hát akkor? Hogy jött ahhoz a labanc, hogy letolvajozza a tisztességes Sneider Tamást?

Az a tábla éppen arra sarkallt engem, hogy a bűnözést megakadályozzuk Magyarországon. Hogy ne írhassák ki azt, hogy magyar, ne lopj. Hozzá kell tennem, hogy azért ott is egyébként cigányembereknek a többsége volt, aki ezt a cselekményt elkövette.

Honnan veszi?

Onnan tudom, hogy ha elmegy ön a börtönökbe, akkor azt látja, hogy minden második ember cigány származású.

Mi köze a mai magyarországi börtönarányoknak a huszonéve Ausztriában csipszet lopó magyarokhoz?

Onnan tudom, hogy az Ausztriában letartóztatott magyar állampolgárságú bűnelkövetőknek ugyancsak a fele cigány származású.

Látott erről papírt?

Igen, vannak erről statisztikák. Más országokban, például Angliában vezetnek még rasszonként is feljegyzést arra, hogy mely csoporthoz tartoznak a bűnelkövetők.

Sokakat dühített az az igazságtalan „magyar, ne lopj!” tábla. Ahogy valószínűleg a tisztességes romákat is dühíti, megalázza, amikor azt hallja öntől és néhány párttársától, hogy igenis van cigánybűnözés.

És én abban bízom, hogy elszégyelli magát.

Elszégyelli? A tisztességes?

Igen, és arra sarkallja, hogy próbáljon tenni annak érdekében, hogy a társai, esetleg a szomszédjai ne kövessenek el bűncselekményeket.

Milyen társai? És mi köze neki a szomszédjai tetteihez? Egyáltalán: honnan vesszük, hogy a szomszédjai bűnözők?

Mégiscsak egy közösségnek a tagja valamilyen szinten. És ha meg akarjuk oldani, hogy a cigányságnál ne legyen nagyobb a bűnözés aránya, mint a társadalom más részeiben, akkor ott leginkább a cigányságnak kell tennie ezért.

Olyan nincs, hogy a cigányság tesz valamit. Olyan sincs, hogy a magyarság vagy az oroszság tesz valamit. Egyének tudnak tenni, meg mondjuk kormányok, például azt, hogy munkahelyet teremtenek a képzetlen, mélyszegénységben élő magyaroknak, akik nem mellesleg többségükben romák.

Nekik kell rendre utasítani a saját embereiket. Olyan cigányvezetőket kell választani, akik nem ellopják a cigányfelzárkóztatásra szánt pénzt, nem Gellérthegyi villát vesznek belőle.

Ne mossuk már össze a megvádolt Farkas Flóriánt a községi roma kőművessel.

De az a kőműves fiú se nézze el, hogy a szomszédja lop!

Már miért lopna a szomszédja?

Hanem tegyen bejelentést, vagy legalább próbáljon rászólni arra az illetőre. Hozzá kell tennem, ez szinte lehetetlen, mert terrorban tartják a normális, becsületes cigányembereket is a cigánytársadalomnak azok a tagjai, akikkel problémák vannak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik