A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a drónok üzemeltetését és a rendőrök arcának nyilvános közlését is jogszabályban határozná meg – derül ki az interjúból.
A drónok üzemeltetését három kategóriába sorolták – mondta el a lapnak. Egyfelől a különböző hivatalos szervekre vonatkozóan jelenleg is törvény szabályozza az adatkezelést, ezenfelül rendezni kell a kereskedelmi célú drónhasználatot is – fejtette ki. Ennél a második kategóriánál engedélyezési eljárást javasolnak. A harmadik szegmens a magánhasználat, amelynek kapcsán azt az álláspontot fogalmazták meg, hogy az infotörvény vonatkozó passzusait az ilyen célú adatkezeléseknél figyelembe kell venni, a drónok röptetéseivel készülő felvételek akár az emberi méltóságot is sérthetik.
A Kúria hétfői döntésével (a közfeladatot ellátó személyek arcának nyilvános szerepeltetését tiltó jogegységi határozatot vonták vissza) kapcsolatban kiemelte, hogy az alkotmánybírósági döntés kimondja a dokumentálás hitelességéhez fűződő érdek elsőbbségét, egy konkrét ügyben hozott döntés, amelynek azonban általános üzenete is van. Hozzáteszi, hogy a problémát fokozza, hogy a testület a régi polgári törvénykönyv alapján határozott, az új pedig a korábbiaktól eltérő fogalmakat használ. Péterfalvi szerint az is zavaró, hogy a hivatásos állományról szóló törvény taxatíve felsorolja a nyilvános adatokat, ennek nem része a személyek arca. Vagyis egymásnak ellentmondó jogszabályok között kellene eligazodni, amit leghatékonyabban a jogalkotó oldhat fel – foglalta össze. Azt mondta, hogy ezért az erre vonatkozó kezdeményezéssel fog élni.
Arra a kérdésre, hogy a terrorcselekményekre való reakciók az adatvédelem háttérbe szorítását eredményezhetik, és ez-e a jó irány úgy válaszolt, hogy szerinte nem az adattömeg növelésére van szükség, hanem az információk gondosabb feldolgozására. Hangsúlyozta, hogy azt a reakciót elfogadhatatlannak tartja, amely az adatok fokozottabb gyűjtésével akar gátat szabni a fanatizmusnak.
Ami biztos változik
A 2012 januárjától hatályos jogszabály több ponton is módosításra szorul – fejtette ki Péterfalvi. Ezt elsődlegesen az új, még tervezés alatt álló uniós adatvédelmi rendelet vonja maga után. A NAIH ehhez fűződő javaslatait a jogalkotási program értelmében áprilisban tárgyalhatja és májusban fogadhatja el a parlament.
A készülő uniós rendelet azonos feltételek melletti adatkezelést tűzött ki célul a tagállamoknál, valamint azt, hogy harmadik országokba is azonos módon történjen az adatszolgáltatás. Magyarországon az utóbbihoz szükséges belső vállalati szabályzat abszolút hiányzik, így ezt pótolni kell. Szó van egy bejelentésen alapuló nyilvántartási rendszer létrehozásáról, illetve a kötelezően közzéteendő adatok hatósági ellenőrzéséről is, amely mulasztás esetén akár bírságolási jogot is adna a NAIH-nak.
Arra a kérdésre, visszakapják-e a hivatalból indított eljárási jogosítványokat, valamint azt a lehetőséget, hogy közvetlenül is az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak, a NAIH elnöke azt válaszolta: előbbi szintén az általunk tett indítvány részét képezi, ennek jóváhagyására reális esélyt lát. Erre már csak azért is szükség volna, mert a hivatal hatékonyabban tudja érvényesíteni az alapjogokhoz fűződő jogokat – így a személyes adatok védelmét is –, ha hivatalból is vizsgálódhat. A közvetlenül az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetősége ugyanakkor elúszott, ehhez ugyanis az alaptörvény módosítására lenne szükség, ami nincs napirenden. ” Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy az aktuális adatvédelmi rendszer jobb a korábbinál, az Alkotmánybírósággal való direkt kapcsolat felszámolása azonban negatívumnak tekinthető” – mondta.
