Belföld

Rövidebb pórázra fogná az LMP a politikusokat

Az LMP újra be fogja nyújtani az Országgyűlésnek a politikusok kötelező és rendszeres vagyonosodási vizsgálatáról szóló törvényjavaslatát – hangoztatta Schiffer András, a párt társelnöke kedden Szombathelyen. Szorgalmazta, hogy annak, aki köztisztséget visel – legyen kormánytag, országgyűlési képviselő, polgármester vagy önkormányzati képviselő – kötelezően és rendszeresen vizsgálja meg az adóhatóság a vagyongyarapodását.

A közösség szolgálata vs szabadrablás

Emlékeztetett: a jelenlegi “narancsos többség” egyszer már elutasította az LMP-nek a politikusok vagyonosodásának vizsgálatát célzó törvényjavaslatát. Szavai szerint azonban ahogyan azt az ügynöktörvény esetében is tette, pártja újra és újra elő fogja terjeszteni azt.

Akkor fognak az emberek bízni, ha vannak olyan intézmények, amelyek garantálják azt, hogy a túlzott és hivalkodó vagyongyarapodásnak a hátterét igenis ki lehet deríteni és a “körmére lehet nézni” azoknak a politikusoknak, akik “a közösség szolgálatát az elmúlt 25 évben összetévesztették a szabadrablással” – jelentette ki.

Az LMP társelnöke Szombathely főterén Istvánffy Andással, a 4K elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót, a vasi megyeszékhelyen ugyanis – ahogyan ők fogalmaztak – “a rendszerkritikus erők” együtt indítottak jelöltet és támogatják Horváth Zoltánt, az LMP polgármesterjelöltjét.

Istvánffy András hangsúlyozta: az LMP és a 4K azért hozta létre választási szövetségét az októberi önkormányzati választásra, hogy érdemi változások következzenek be Magyarországon és ne pusztán két “maffiaszerű hálózat” váltogassa egymást a hatalomban.

Rövidebb póráz

A hétköznapi emberek rengeteget csalódtak az elmúlt 25 évben a politikusokban, ezért a jövőben minden politikust, beleértve a sajátjaikat is, “sokkal rövidebb pórázra kell fogni”, nem szabad teljesen szabad kezet adni a politikai elitnek, ahogyan ezt eddig tették – mondta.

Éppen ezért javasolják – folytatta -, hogy Magyarországon is vezessék be a helyi önkormányzatok szintjén az úgynevezett részvételi költségvetést, vagyis az emberek közvetlenül dönthessenek a költségvetés felhasználásának egy részéről. Ők dönthessék el például, hogy a pénzt egy adott településen szociális szolgáltatásokra, vagy éppen az infrastruktúra fejlesztésére fordítják.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik