Belföld

Példátlan Európában, amit a magyar köztévé művel

Mandula Viktor
Mandula Viktor

2014. 08. 19. 12:46

Évente 78 milliárd forint közpénzt visz el, majdnem annyit, mint a teljes hazai felsőoktatás. Objektív tájékoztatás helyett mégis szemérmetlen propagandamunkát végez. Szükség van-e állami fenntartású médiára?

A Hír24-nek nyilatkozó Polyák Gábor médiajogász szerint a magyar közmédia működési módja kirívónak számít Európában. Egy hatalmi szempontból elképesztően centralizált gigaintézményről van szó, amelyben nincsenek tisztázva a felelősségi viszonyok, és teljességgel átláthatatlan módon dőlnek el sokmilliárdos finanszírozási kérdések. A szakember szerint az MTVA falain belül naponta lábbal tiporják a sajtóetikát.

Trükkök százai

A médiajogász elmondta: az Orbán-kormány a 2010-es médiatörvénnyel nagyon trükkös módon vonta totálisan saját befolyása alá a közmédiát. Látszólag továbbra is megmaradtak azok a részvénytársaságok (Magyar Televízió, Magyar Rádió, Duna Televízió, MTI), amelyek a törvény szövege szerint felelősek a műsorszolgáltatásért, azonban ezek gazdasági és műsorpolitikai mozgástere gyakorlatilag nullára szűkült, mivel a törvény föléjük ültette az MTVA-ként ismert Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot.

Az MTVA egy nagyon furcsa kreatúra: hozzá tartozik a közszolgálati média teljes vagyona és szinte összes munkavállalója, valójában ez az intézmény látja el a közszolgálati média funkcióit. Hiába van kuratórium, amelynek a feladata a társadalmi kontroll lenne, ez a kuratórium csak a részvénytársaságok működése fölött őrködik. Ott azonban 3 éve nincsen valódi működés, hiszen teljesen kiüresítették. Az MTVA fölött viszont, amely a valódi működést végzi, semmilyen társadalmi és sokszínű politikai kontroll nincs, ugyanis egyszemélyi vezérigazgatóját a Médiatanács elnöke nevezheti ki és hívhatja vissza.

Zavaros viszonyok, rémisztő propaganda

Polyák Gábor szerint a magyar közmédia működése teljességgel egyedi és sehogyan sem illeszthető az európai gyakorlatba. Teljesen elmosódik a műsorszerkesztésért, műsorpolitikáért való felelősség. Átláthatatlan módon dől el, melyik közszolgálati intézményhez mennyi pénz jut az adott évben, hasraütésszerűen dőlnek el sokmilliárdos finanszírozási kérdések.

Az új médiatörvény 2010-es bevezetése után rengeteg panasz érkezett a köztelevízióval szemben annak kiegyensúlyozatlansága miatt. Ezek a panaszok rendre elbuktak, egy ideje pedig (a tisztességes elbánás esélytelensége miatt) már egyre kevesebb ilyen jellegű beadvány érkezik. A szakember úgy látja: a politikai kultúra nagyon fontos mutatója, hogy egy adott országban hogyan működik a közszolgálati intézményrendszer. Szerinte egészen rémisztő mélységeket mutat az a propagandisztikus tevékenység, ami az MTVA intézményeiben zajlik.

polyák (polyák) Polyák Gábor
Fotó: Berecz Valter

Közszolgálati televíziók a világban

A környező posztszocialista országokban (Lengyelország kivételével) nagyon sokat veszítettek nézettségükből a köztévék, párhuzamosan a kereskedelmi csatornák előretörésével. Ennek ellenére a politikának továbbra is fontos, hogy rövid pórázon tartsa őket. Ezekben az országokban is sok jogos kritika éri a közszolgálati csatornákat elfogultságuk miatt, de nem végeznek olyan szemérmetlen propagandatevékenységet, mint nálunk.

Ausztriában, Németországban magas nézettséggel futnak a közszolgálati csatornák, ami nem véletlen, hiszen trendi, igényes műsorokat készítenek. Emellett saját filmgyártásuk van, rengeteg sorozattal, tévéfilmmel jelentkeznek. Polyák Gábor szerint megbocsáthatatlan bűn, hogy ehhez képest mi 78 milliárd forintot eltapsolunk anélkül, hogy ebből értékesnek mondható magyar film vagy sorozat készülne.

A brit BBC egy olyan modell, amelyet sehol senkinek nem sikerült lemásolni. A médiajogász szerint gyakorlatilag megismételhetetlen bravúr, hogy kizárólag előfizetői díjakból egy ilyen magas színvonalú, világszinten is jelentős tevékenységet végző szolgáltatót sikerült létrehozni. Ehhez képest mulatságos, hogy nyakra-főre a BBC etikai alapelveire hivatkoznak olyan intézmények, amelyek a közelében nincsenek a BBC szakmai integritásának.

Az USA-ban nincs klasszikus értelemben vett köztelevízió. Alulról szerveződő közszolgálati média van, amely iskolák, civilszervezetek saját műsoraiból áll össze hálózatként. Nem egy intézményt finanszíroz az állam, hanem a tartalomgyártásra lehet pályázni egy közpénzeket osztó alapból. Ehhez persze erős helyi és civilszervezetek kellenek, amelyek képesek magas színvonalú munkát nyújtani.

Kell ez nekünk?

Polyák Gábor szerint jelen formájában semmilyen érv nem szól amellett, hogy egy ekkora gépezetet közpénzből fenntartsunk. Ha mégis működtetni akarunk közmédiát, akkor azt sokkal kisebb ambícióval és sokkal átláthatóbban lenne szabad tennünk. Alapfeltétel, hogy világosan látható legyen, kit milyen feladatokkal bíznak meg vagy hogy milyen tartalmak és miért készülnek külső gyártásban. A szakember szerint elképesztő, hogy miközben a teljes magyar felsőoktatás 120 milliárdból működik, addig évente 78 milliárd forintot költünk egy ilyen közmédiára. Ár-érték arányát, társadalmi hasznosságát tekintve ez nonszensz.

Hazugságcunami, elszórt milliárdok

– 2011 áprilisában a köztévé bizonyítottan hamisan számolt be az Orbán-kormányt élesen bíráló Daniel-Cohn Bendit magyarországi sajtótájékoztatójáról.

– Pár hónappal később bűnözők megjelenítésére szolgáló módszerrel retusálták ki a híradóból Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét, majd tetézve a sajtóetikai vétséget, az ominózus felvételt meghamisítva töltötték fel az MTV és a Duna TV videotárába.

– 2012 januárjában egy ellenzéki tüntetésről úgy számoltak be, hogy a riporter Vígh András háta mögött csak a rendőrség által elzárt üres terület volt látható, a több ezer dühös tüntetőt a köztévé nézői nem láthatták.

– Ugyanazon év decemberében az MTVA Kunigunda úti gyártóbázisa előtt (épp a hírhamisítások ellen) demonstráló embereket a köztévé biztonsági őrei erőszakkal eltávolították, a tüntetőknek mentőt és rendőrt is kellett hívniuk.

– 2013 áprilisában az Átlátszó.hu tényfeltáró portál beperelte az MTVA-t, mert az nem volt hajlandó elárulni, mennyi közpénzt fizetett Kovács Ákosnak a közmédia új, néhány másodperces szignáljaiért. Kiderült: 12 milliót értek a dallamok, de összesen több mint 26 milliót kapott a fideszes kötődésű zenész.

– Továbbra is a közszolgálati 1-es csatornán műsorvezető az az Obersovszky Péter, akinek legkésőbb a hamisdiplomás „álamfő” Schmitt Pált mentegető alázatos interjúja óta semmi keresnivalója nem lenne a közszolgálat környékén.

– Majdnem 1 milliárd, egész pontosan 992 millió adóforintot vert el Rákay Philip a köztévén 48 óra alatt, Szent Mihály napi programok ürügyén. A különpénzt egy rendkívüli kormányhatározat biztosította az exhírtévés “tömegbecslőnek”.

– Három év alatt 1,3 milliárd forintot kapott gyártásra az MTVA-tól Fábry Sándor. Az egykori humorista műsora nagyon rossz számokat hoz, ám ez nem volt akadálya, hogy a köztévé tavaly szeptemberben is meghosszabbítsa a szerződést a politikailag bevallottan elfogult Fábryval.

Júliusi hír, hogy a hírhamisításokért felelős Papp Dániel felfelé bukott a köztévében: a Jobbik egykori médiaügyi kabinetfőnöke immár tartalomszolgáltatási igazgató lett az MTVA-nál. A hvg.hu Papp kinevezéséről próbált érdeklődni az MTVA sajtóirodájánál, amire egy bicskanyitogató stílusú, személyeskedésektől hemzsegő válaszlevelet kaptak.

– A MÚOSZ etikai bizottsága szerint sajtószakmai hibát követett el a köztévé híradója, amikor idén augusztusban nem tájékoztatták a közvéleményt Bajor Imre, illetve néhány nappal később Robin Williams haláláról.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.