Sárközy Tamás szerint a kétharmadnak az előnyök mellett kockázatai is vannak, „mert túl könnyűvé teszi a kormányzást. A jogalkotásban például ennek több hátrányos jelét láttuk, ad hoc ötletek alapján születtek törvények, amiket aztán később módosítani kellett. Ha megnézzük a 2013-ban alkotott jogszabályokat, több mint ötven százaléka a Fidesz kormányzása alatt hozott törvények módosítása volt. A futószalagon gyártott jogszabályok, az állandósult törvénymódosítások jogbizonytalanságot teremtettek.” Visszaütött, hogy a szakértelem nem kapott kellő szerepet, elmaradt az érdekegyeztetés.
A professzor szerint egyelőre nehezen megválaszolható kérdés, hogy a Fidesz hatékony államot épített-e. „Nyilvánvaló, ha valaki 25 év után egy teljesen más államszervezetet, gazdasági filozófiát, társadalomképet kíván megvalósítani; törvényszerűen keletkeznek átállási veszteségek.” Azt is törvényszerűnek tartja, hogy a tömeges személycserék, a fiatalok rutintalansága miatt kezdetben sok volt a hiba. Az interjúból ugyanakkor kiderül, hogy a jogászság nagy részével együtt ő is „sokkal nagyobb jogbiztonságot, sokkal nagyobb stabilitást kíván, mint ami az előző kormányzati ciklusban megvalósult. Ebből a szempontból azt lehet mondani, hogy a kormányzásban egy másfajta jogállamiság-felfogás érvényesült, amely egyben a jogállamiság hagyományos gyakorlatához képest annak megsértését is jelentette több esetben. Ez viszont a kormány részéről tudatos volt”.
Túlzás itt is, ott is
Túlzásnak tartja, hogy a Fidesz szerint azért elsődleges a parlament, mert a többi hatalmi ág hatalma nem közvetlenül a néptől ered. „Ilyen körülmények között nem is lehetnek ellensúlyai a parlamentnek (…) ebből következett az AB hatáskörének szűkítése is.” Szerinte az Alkotmánybíróság korábbi hatáskörét előbb-utóbb vissza kell állítani. „A kormányzat általános felfogása az, hogy a parlamenti kétharmad az abszolút úr”, hiszen a népnél nagyobb hatalom nincs. „A Fidesznek az a felfogása, hogy ez a valódi demokrácia, ez a valódi jogállam.” Erről – szerinte – túlzás azt állítani, hogy puha diktatúra lenne, hiszen a mostani választást nem lehet összevetni a Kádár-rendszer 99,9 választásaival. A Fidesz a konfliktusos demokrácia híve, és ezt tudatosan vállalja. A professzor ízléséhez közelebb áll a nyugat-európai konszenzusos demokrácia, de tudomásul veszi, hogy a magyar nép túlnyomó többsége elfogadja a kormányzat módszerét, „a korlátozottabb jogállamiságot az általános európai szint helyett”.
Csendesebb bírálatok jönnek
Az interjúban a professzor úgy véli, nézőpont kérdése annak a megítélése, hogy a kormány az „erősebb állami jelenlét mellett áll ki a gazdaságban, a társadalompolitikában és a kultúrában egyaránt”. Úgy véli: a kormányfő „nyíltan törekszik a piacok újrafelosztására, a hulladékszállítástól kezdve a szerencsejátékon át a dohánykereskedelemig”. Természetesnek tartja, hogy nem tetszik az EU-nak az ilyen állami beavatkozás, de „egy nemzeti ügyek kormánya törvényszerűen ütközik az unió integrációs piaci versenypolitikájával”. A jogállamiság kérdésében kevesebb lesz a csata, mert Brüsszel reálpolitikát folytat, és látja, „hogy egy hosszú távra berendezkedő kormányról van szó Magyarországon”. Néhány esetben biztos megbírságolják a kormányt, de azt látja, „hogy nagymértékben elcsitult az a kritika, ami a Tavares-jelentéshez vezetett, s a Világbank is a makrogazdasági adatok láttán csöndesebbre vette a kritikai hangot”.
Elcsitul a kormány is
A nemzetközi szervezetek kritikái kapcsán Sárközy Tamás úgy látja, ekkora Fidesz-győzelem után az EU nem mondhatja azt: „igaz, hogy magát kétharmaddal megválasztották, de nem köszön rendesen, meg nem eszik késsel, villával, udvariatlan alak, tehát nem állunk szóba magával”. Szerinte „a kormányzat is kiiktatja az arrogáns elemeket az uniós politikájából. Mindkét oldalról törekedhetnek a békés együttműködésre”, hiszen a mostani kormány választási sikerét többek között az EU-pénznek köszönheti. A professzor úgy látja, eddig is főleg a stílussal volt gond, ami azonban most enyhülni fog. „Az érdekek döntenek és nem a jogállamiságba vetett hit.” A választási eredmény is azt igazolja, hogy az embereket nem érdekli a jogállamiság foka, „nem fognak tüntetni az Alkotmánybíróság hatásköréért”. A Fidesz kiválóan szervezte kampányát, a kormány végszóra élénkítette a gazdaságot. Az kérdés, ez meddig tart, de a nyilvánvalóan etatista gazdaságpolitika szerinte még belefér az unió kereteibe. „Orbán Viktor pedig mindig elmegy egészen a falig – de csak odáig.”
