A Népszabadság szerint kétségbeesett levélben tiltakozott három Heves megyei mentőorvos az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) vezetőjénél a mesterséges lélegeztetés szakmai protokollja ellen, amely szerintük nem biztonságos. Az eljárásnál egy injekciót adnak a súlyos sérültnek, amely rövid időre leállítja a spontán légzést azért, hogy megkönnyítse a mesterséges lélegeztetéshez szükséges tubus behelyezését. A levélírók szerint a légzés leállításához alkalmazandó három gyógyszer közül egy Magyarországon nincs is forgalomban, egyedi engedéllyel szerzik be a mentők Olaszországból, de csak olasz nyelvű leírás található a készítmény mellett, ami jogszabálysértő és nehezíti a biztonságos ellátást. A második gyógyszernél külön hangsúlyozzák, hogy csak tapasztalt klinikus által vagy egy ilyen szakember felügyelete mellett alkalmazható. A harmadik gyógyszer kifejezetten ellenjavallt jó néhány olyan esetben, amelyben az alkalmazását az új eljárási protokoll előírja.
Telefonos segítség az “arany standardhoz”
Az Országos Mentőszolgálat szóvivője a lapnak írásban tagadta, hogy az új protokoll veszélyeztetné az ellátás biztonságát. Sőt, az OMSZ szerint ez a legeredményesebb légút-biztosítási módszer, mely maximális betegbiztonságot nyújtva ma már „arany standardként” alkalmazott eljárás számos fejlett ország sürgősségi ellátásában. A légút gyógyszer segítségével történő biztosítása Magyarországon évtizedek óta alkalmazott eljárás a mentősöknél. A gyakorlat hatékonyságát vizsgáló belső felmérések eredményei alapján született meg a döntés arról, hogy az eljárást protokollként bevezetik. A váratlan eseményekből következő ellátási hibák mérséklésére telefonos konzultációs lehetőség is van. Emellett minden esetről részletes dokumentáció készül, ezeket kiértékelik, a tanulságokat az érintettekkel megbeszélik.
100 százalékos siker, 18 százalékos bukás
Az OMSZ szerint az eljárás biztonságosságát jelzi, hogy az eddigi beavatkozások (mintegy 80 eset) száz százalékban sikeresek voltak. A beavatkozással összefüggésbe hozható egészségkárosodás, haláleset nem történt. Az OMSZ egy nemzetközileg használt, korszerű eljárásrendet követ, melynek bevezetése a hatékonyabb életmentést, a betegek érdekét szolgálja. Az eljárást csak azok végezhetik, akik részt vettek az ezzel kapcsolatos képzésen, és eredményesen levizsgáztak. Eddig 991 orvos/mentőtiszt, valamint 2029 ápoló vett részt a képzésen, ahol külön is vizsgálják az intubációs készséget, és az oktatók kiszűrik, javítják a helytelen gyakorlatot. A vizsga szigorú. A bukási arány az orvosok és a mentőtisztek körében 18 százalékos, a mentőápolók egyharmada nem ment át elsőre a vizsgán. Akik nem tudnak levizsgázni, azok az eljárást nem alkalmazhatják, míg nem sikerül tudásukat meggyőzően bizonyítaniuk. A módszert négyéves szakmai vita előzte meg, széles körű szakmai egyeztetés nyomán alakult ki a bevezetett eljárásrend a szakmai kollégiumok, tagozatok támogatása mellett.
Nonszensz
A levélírók szerint ennek ellenére nonszensz elvárni mentőorvosoktól, mentőtisztektől, hogy csak úgy előkapjanak a táskából egy eddig ismeretlen, alkalmazási előirattal nem rendelkező, intravénás, fel nem függeszthető hatású gyógyszert, és megbénítsák vele a beteg légzését. Az aggódó orvosok maguk is írtak levelükben a tanfolyamról. A kétnapos, fantombabás oktatás szerintük nem készít fel senkit a nem várt következmények, szövődmények elhárítására, olyanokra, mint a gyógyszer beadása utáni légzésbénulás, a keringés összeomlása vagy akár csak a súlyos gyógyszerkölcsönhatás. A Népszabadság által megkérdezett orvosok közül többen azt mondták, a spontán légzést megszüntető készítményekkel lényegében meghal a beteg, könnyen előfordulhat, hogy ezután nem sikerül a légzését újraindítani, különösen egy mentőautóban.
Pró és kontra
A lapnak Berényi Tamás, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke, volt országos szakfelügyelő cáfolta ezt, hiszen valóban leállítják ugyan néhány percre a légzőizmokat,de a beteg keringése megmarad. A módszer világszerte elfogadott, vita arról van, hogy milyen gyakran kell ezt alkalmazni. Matkó Ida aneszteziológus, a Szószóló Betegjogvédő Alapítvány elnöke szerint nem veszélytelen az eljárás, mert az izombénító gyógyszer átmeneti légzésképtelenséget okoz. Az átmeneti légzésbénult állapot veszélye mentési körülmények között lényegesen nagyobb, mint az elérhető előny. Az új protokollhoz tartozó izombénítók közül az egyik kifejezetten azért veszélyes, mert nem tudható, hogy a lélegeztetésre szoruló gyomra tele van-e vagy üres. Ha telt gyomorra alkalmazzák, és nem kellően gyakorlott mentős végzi a beavatkozást, a gyógyszer hatására fellépő izomremegés miatt a szájüreget, a nyelőcsövet pillanatok alatt elönti a gyomortartalom. Ha erre valaki nem számít, nem készül fel, néhány másodperc alatt könnyen belefulladhat a sérült a saját hányadékába. A szakember hozzátette azt is, hogy a hazai mentők eszköz- és személyi ellátottsága nem ugyanolyan, mint az Egyesült Királyságban működő mentőszervezeté, ahonnan az eljárásrendet adaptálták. A tiltakozó mentőorvosokat az Országos Mentőszolgálat főigazgatója a hét elején magához rendelte. Szóbeli figyelmeztetést kaptak, amiért megkerülték a szolgálati utat. A protokoll visszavonását kérő levelüket ugyanis a mentőszolgálat minap kinevezett főigazgatója mellett az egészségügyért felelős államtitkárnak is eljuttatták.
