Budapesti tudósításában a La Libre Belgique, Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja ellenzéki szavazókat szólaltatott meg. Ők egyrészt kételkedtek abban, hogy a következő négy évben Magyarországon tudnának élni, másrészt arról számoltak be, hogy a Fidesz mindent központosított, pénzt és a médiát is. A lap hozzáteszi ugyanakkor: senki sem gondolhatta komolyan, hogy “a lejáratódott alakokból álló” baloldali pártszövetség győzhet.
Fotó: Europress/AFP
Abszurd a Fidesz győzelme
A belga újság emlékeztetett rá, hogy 2010-hez képest a Fidesz most úgy juthat “szupertöbbséghez”, hogy a 2,7 millióval szemben 2014-ben csak 2,1 millió szavazatot kapott. “A győztesnek kedvező új választási rendszernek megfelelően ez a 2,1 millió ember dönti el 10 millió magyar sorsát” – állapítja meg a lap idézve Sík Endrét, a Tárki politológusát. A Tárki szerint abszurditás, hogy a voksok 44,5 százalékával ilyen domináns többséghez lehessen jutni.
A lapban Ablonczy Bálint, a Heti Válasz újságírója azt mondta, hogy az eredmény nagy személyes győzelem Orbán Viktornak, akinek az újraválasztásáért európai támadói tettek a legtöbbet, mert bírálataikkal összekovácsolták a kormányfő szavazóbázisát. A lap az általa szélsőjobboldalinak minősített Jobbik jobb eredményét azzal magyarázta, hogy a párt sikeresen szólította meg azokat, akik sem Orbánban, sem ellenfeleiben nem hisznek.
FT: Gulyásrevansista diadal
A brit Financial Times (FT) európai kiadása kedden a “gulyásrevansista” nagy győzelméről írt. Szerkesztőségi cikke szerint Magyarország “lázító” miniszterelnöke földcsuszamlásszerű győzelmet aratott. A Fidesz az elmúlt négy évben a külhoniaknak adott állampolgársággal “magáévá tette Nagy-Magyarország ügyét”, és néha még a trianoni határokat is megkérdőjelezni látszott. Az FT megállapította, a kormány eddig etatista gazdaságpolitikát folytatott, igény szerint beavatkozott a piac működésébe, hogy megbüntesse azokat, akiket antiszociálisnak ítélt.
A tekintélyes gazdasági és politikai lap szerint a kormányfő a “nyers többség erejével erőltette át az alkotmánymódosításokat, amelyek veszélybe sodorják az igazságszolgáltatás, a média és a vallás szabadságát, és mindezt nem egy modern államférfi, hanem sokkal inkább egy kelet-európai erős ember éles retorikai stílusával tette”.
Szavatolt ellenzéki gyengeség
Orbán Viktor elsöprő erejű újraválasztása az ellenzék gyengeségét is mutatta – írta a lap, amely szerint a szocialisták még mindig nem heverték ki 2002 és 2010 között katasztrofális kormányzásuk időszakát. Az FT szerint a győzelem felhatalmazást ad a kormányfőnek, aki akár kétharmados többség nélkül is folytatja, amit elkezdett. A szocialisták vezette kormányellenes szövetség összeomlása szavatolja, hogy az ellenzék gyönge lesz.
Az FT európai kiadása említést tett a Jobbik megerősödéséről is, amely szerinte szélsőjobboldali pártként hangos nacionalista alternatívát jelent a kormányerőknek. A lap felhívta a figyelmet, hogy a következő ciklusban Orbán Viktornak bőven lesz lehetősége, hogy “kielégítse hajlamát az állam és a párt közötti határok további elmosására”, mert az alkotmánybíróság és a monetáris tanács több tagjának megbízatása is lejár.
Brüsszel nem tűrhet el mindent
Az FT szerint Brüsszel nehezen talált fogást a magyar miniszterelnökön, amikor, ha neki úgy volt megfelelő, figyelmen kívül hagyta az egységes piac szabályait vagy a szabadságjogokat. “Amikor sikerült rábírni, hogy tegyen egy lépést hátra, akkor már általában három lépést tett előre” – írja szerkesztőségi írásában az FT, amely szerint a miniszterelnök uniós partnerei “nem fogadhatnak minden gaztettet vagy gyalázatot zavart, kínos hallgatással. Mivel Orbán Viktort otthon semmi sem akadályozza, nekik kell az élre állniuk” – tette hozzá.
Külön tudósításban a lap arra helyezte a hangsúlyt, hogy a nemzetközi megfigyelők kétségeket ébresztettek Orbán Viktor földcsuszamlásszerű győzelmének legitimitásával kapcsolatban, mert azt állapították meg, hogy bár a voksolás rendben zajlott, a Fidesz indokolatlan előnyt élvezett. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ritkán fogalmaz meg ilyen intést uniós tagállammal szemben.
A lap, aggodalmát fejezve ki, hogy a szélsőjobboldali Jobbik megerősödése kísértést jelenthet a miniszterelnöknek a további jobbratolódásra, hogy semlegesítse a Jobbik támogatottságát. A Jobbik sikerét a lap annak lehetséges előjeleként értelmezi, hogy a szélsőjobboldali pártok más uniós országokban is előretörhetnek a májusi európai parlamenti választáson.
The Times: kerülni kell a magyar gazdaságot
A magyar gazdaság elkerülését javasolta a külföldi befektetőknek a The Times üzleti rovatának vezető szerkesztője. A tekintélyes konzervatív brit lap kommentárjában azt írta, Orbán Viktor újjáválasztása további üzletellenes gazdaságpolitikai lépésekkel fenyeget. A magyar kormány eddigi intézkedései között van a magánnyugdíj-pénztári vagyon “lefoglalása”, pénzügyi tranzakciós adó kivetése és a háztartási energiaárak csökkentése a nagybani árszint figyelembe vétele nélkül, ami ártott az ország vonzerejének: a beruházási ráta a magyar gazdaságban alacsonyabb volt az elmúlt négy évben, mint bármely más kelet-európai EU-országban.
A lap által szélsőjobboldalinak minősített Jobbik, amely “még Orbán Viktornál is ellenszenvesebb”, a devizaalapú hitelek forintosítását javasolja az eredeti árfolyamokon, aminek óriási költségei lennének, Orbán Viktor azonban akár kísértést is érezhet arra, hogy ezt megpróbálja.
Jobb, ha a magyar gazdaságot a külföldi befektetők elkerülik – fejeződik be a The Times üzleti szerkesztőjének írása.
Trendi lett a Jobbik
A The Economist kelet-európai témákra szakosodott blogrovatának írása szerint az új választási rendszer aránytalanul segíti a Fideszt. A párt 800 ezerrel kevesebb voksot kapott, mint legutóbb, de a leadott szavazatok 44,5 százalékával is valószínűleg ismét kétharmados többségbe jut. A lendület a Jobbiké, amely halkabbra vette antiszemita és romaellenes retorikáját, és “trendi”, a fiatalokra összpontosító lázadó erőként alakította újjá magát. A baloldal veszekedő pártjai előtt pedig nemhogy a választási győzelemig, de a modernizálódásig, “a korhadék eltakarításáig” és egy új vezető körüli egyesülésig is még hosszú út áll – olvasható a brit gazdasági-politikai folyóirat cikkében.
Háárec: a magyarok világképéről
Az izraeli újság kedden „Magyarország fiataljai a cigányok és a zsidók gyűlöletének üzenetét támogatták” címmel közölt írást a választásokról, kiemelve a Jobbik erősödését. A cikk úgy tudja, a felmérések szerint a magyarok harmada véli úgy, hogy a zsidók uralják a világgazdaságot -, de a Jobbik előretörése az európai szélsőjobb általános erősödésének vonalába illeszkedik. A párt sikere a fontos közép-európai ország növekvő nyitottságát jelzi a nacionalista és rasszista üzenetekre.
Vona Gábor 2018-ra a hatalomra jutást jelölte meg céljaként „ráncfelvarrás” utáni kampányában, amelyben megpróbálta elmaszatolni pártja antiszemita ideológiai alapjait, s üzenete elsősorban a magyar fellendülést akadályozó EU-val, az IMF-fel és a globalizációval szembeni nacionalista szembenállást hirdette, noha szavazótábora tudta, mik voltak régebben zászlajára tűzve.
A Jobbik erősödése a Görögországtól Franciaországig húzódó európai vonulatba illeszkedik, rasszizmusát nem elsősorban a zsidók, hanem a romák elleni mély gyűlölet jellemzi. A párt főleg vidéken és az ország keleti részén erős, kevésbé Budapesten, ahol a százezres zsidó közösség él.
A Jobbik soha nem lesz a kormány része
Az Orbán-kormány energikusan fejlesztette kapcsolatait Izraellel, és tisztában van a Jobbik megjelenésének negatív hatásával az ország imázsára, Nagy Andor, Magyarország izraeli nagykövete bejelentette, hogy a Jobbik soha nem lesz a kormány része – folytatja a Háárec. A lap szerint az a legaggasztóbb a párt sikerében, hogy népszerű a fiatalok körében, akiknek munkát és az EU-tól való elszakadást ígér, s akiket nem érdekel a cigányokkal és zsidókkal kapcsolatok rasszizmus.
A Jediót Ahronót keddi írása is elsősorban az antiszemitizmussal és a Jobbik sikerével foglalkozik, a cikk szerint a magyar zsidókat aggodalommal tölti el a szélsőjobb párt erősödése. Az egyik megszólaló szerint elsősorban a többi pártból való kiábrándultság és a fásultság, nem pedig a szélsőjobb üzeneteinek támogatása okozta erősödésüket, de a zsidók nagyobb arányú kivándorlása sem kizárt. A jeruzsálemi Héber Egyetem antiszemitizmus-szakértője nem számít változásra a zsidók helyzetében a választások után, mivel a Fidesz továbbra is képes a Jobbik nélküli kormányzásra, a magyar zsidó vezetés hagyományosan alkalmazkodik a megváltozott helyzethez, és kész az együttműködésre a mindenkori kormányzattal.
Nagy Andor nagykövet az írás végén kijelenti, hogy a szélsőjobboldali és antiszemita Jobbik párt ellenzékben marad, és soha nem lesz lehetősége a kormányzásra koalícióban sem. A Jobbik szerinte szegény rétegeket manipuláló hangos kisebbséget képvisel. „Az erős konzervatív kormány mindent elkövet a zsidó közösség békéjének biztosítására a miniszterelnök által meghirdetett +zéró tolerancia+ alapján” – mondta a nagykövet.()
