Aki a másik népnek rosszat tesz, a saját népét is károsítja – ezzel az Esterházy Jánostól származó idézettel köszöntötte a tárlat megnyitójának résztvevőit Cser-Palkovics András. Mint mondta: Esterházy János életére, gondolkodásmódjára nagyon jellemző ez a mondat, amely nemcsak a 20. században állta meg a helyét, hanem a 21. században is szükség van ennek a megértésére. Érdekes fintora a sorsnak, hogy aki ezt vallotta, az az ember mennyi üldöztetésben részesült más népek részéről. Vannak olyan országok körülöttünk, ahol Esterházy Jánost még nem rehabilitálták és a mi felelősségünk is, hogy ez megtörténjen, mert méltatlan és méltánytalan döntés volt őt bűnösnek nevezni. Amikor ezt a kiállítást megnézzük, akkor jusson eszünkbe egy olyan közéleti ember, aki döntéseiben a közösséget helyezte előtérbe, akár a saját érdekei ellenére is. A közösség iránti lelkiismerete és kötelességtudata nem engedte, hogy a könnyebb úton járjon. Bízom abban, hogy nemcsak felnőttek, hanem sok fiatal és diák is meg fogja nézni ezt a kiállítást.
Székesfehérvár polgármestere végül köszönetét fejezte ki az Esterházy János Emlékbizottságnak és a Rákóczi Szövetségnek, hogy gondozza a hagyatékot.
Különleges helyszínnek nevezte az Öreghegyi Közösségi Házat Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke, hiszen – mint mondta – szép párhuzam vonható az egykori mártír politikus által országgyűlési képviselőként képviselt városok és a tárlatnak otthont adó kulturális intézmény körül elhelyezkedő utcák között. A 20. század egyik legnagyobb magyar politikusával fognak itt, a tárlaton találkozni, akit sajnos kevesen ismernek. Ez az öreghegyi környezet pedig különösen találó a kiállítás megrendezéséhez, hiszen a szomszédos utcák mind azoknak a településeknek a neveit viselik, amelyeket képviselt Esterházy János, ahol a magyarokért küzdött és ahol az életét élte.
Martényi Árpád a mártír politikus életének fontosabb állomásait is felidézte. Mint elhangzott, 12 évet töltött a közéletben, majd ugyanennyit a Gulágon és különböző csehszlovákiai börtönökben. 1933-ban választották képviselővé, és munkáját, a magyarok érdekképviseletét egészen 1945-ös letartóztatásáig végezte. Mindig sorsközösséget vállalt a mintegy 60-70 ezer hazáján kívül rekedt magyarral, valamint csehek, szlovákok, zsidók és lengyelek százainak segített a szökésben. A második világháború után a Szovjetúnióba, a Gulágra hurcolták, majd miután Szibériából súlyos betegen hazaadták, Prágában a halálos ítéletet kegyelemből életfogytiglanra változtatták. Esterházy János a morvaországi, mírovi börtönkórházban halt meg 1957. március 8-án, tizenkét évnyi kegyetlen rabságban töltött szenvedés után. A mai politikai kultúra egyik nagy hiányosságaként értékelte az Esterházy János Emlékbizottság elnöke, hogy míg Oroszországban rehabilitálták, addig Szlovákiában és Csehországban még ma is hazaárulóként, háborús bűnösként tartják számon.
Esterházy János egyik lánytestvérének feljegyzései alapján írt könyvet Molnár Imre történész, aki még egy fehérvári kötődésre hívta fel a figyelmet. Kaszap István – vagy ahogy Esterházy nevezte, Kaszap Pista – temetéséről fotót talált a családi albumban és mint kiderült, a felvidéki politikus a Szűzanya mellett gyakran imádkozott hozzá is a fogságban töltött években, hogy a Mennyből segítse szabadulását.
A Pozsonyi Magyar Galéria, amely a folyamatosan bővülő Hommage ‘a Esterházy János festmény-, szobor- és grafikai gyűjtemény gondozója, a koronázó város szívében helyezkedik el. A szervezett képzőművészeti élet itt 1885-ben indult, amikor gróf Esterházy István elnöklete mellett megalakult a Magyar Képzőművészeti Egylet. Erről már Csehi József, a Rákóczi Szövetség Vas Megyei Szervezetének elnöke beszélt, aki a szervezet által felvállalt nemes küldetést is megismertette a megnyitó közönségével. 2008-ban indították vándorútjára a gyűjteményt, amelyet azóta már számos helyen bemutattak a Kárpát-medencében. Körülbelül 50 alkotásból áll most a sorozat, amelyet Esterházy Jánosról készült portrék, az egyes művészek által róla alkotott képek, valamint a mártír politikus eszmeiségéhez közel álló témákat feldolgozó munkák tesznek ki.
A szervezők arra biztattak mindenkit, de különösen a fiatalokat és az iskolai csoportokat, hogy keressék fel a kiállítást, ismerjék meg gróf Esterházy János tevékenységét. A tárlat május 4-éig várja a látogatókat az Öreghegyi Közösségi Házban.
