A Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója vállalta a szereplést a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a keresztény vállalkozókat tömörítő ÉrMe Üzleti Hálózat konferenciáján, a hónap végén. Előadásában arra keresi majd a választ, miként hangolható össze egy tőzsdei cégnél a teljesítménykényszer a keresztény értékrenddel. Szerinte a Richter több mint profitgyár, akár kereszténynek is nevezhető, hiszen közössége összetartó, üzletvitele tisztességes, működése etikus.
Fogamzásgátlás, állatkísérlet
Bogsch Erik nem a cég piaci érdekei miatt nem ért egyet a fogamzásgátlást tiltó egyházi tanítással. Katolikusként véli úgy, hogy egy nőnek kell döntenie, szeretne-e gyereket vagy sem. A magyar társadalomban ma „nem divat a másik elfogadása, szabadságának, döntésének tiszteletben tartása. A fogamzásgátlás a mai világban a nem kívánt terhességtől és abortusztól védi a nőket. Nőgyógyászati készítményeik főleg a keresztény értékrendűnek mondott országokban kelendőek. A cégvezér kiáll az állatkísérletek mellett, mert azok az embereket óvják. A kutatások megnehezítése életveszélyes, mert csökken az esélye annak, hogy az emberiség megszabaduljon bizonyos betegségektől. Az európai gyógyszergyárak Ázsiába fogják vinni a kutatást és a gyártást, ha meg akarják őrizni versenyképességüket.
Ukrajna, unortodoxia
Mint mondta: az Ukrajnában és Oroszországban lévő Richter-érdekeltségeknek egy-két év a szokásosnál nehezebb lesz, de maradnak, mert hitelességüket a folyamatos jelenlét és a kiszámíthatóság biztosítja. A vezérigazgató szerint a világgazdasági válságnak nincs még vége, eddig csak tüneti kezelések voltak, a kór megmaradt, és a krízis a válságállóbb gyógyszeripart sem kímélte. „Szinte mindenhol jelentősen csökkentették az egészségügyi kiadásokat, különadókat más országokban is kivetettek, új gyógyszerek, készítmények bevezetése mindenütt nehezebbé vált.” Magyarországon is évről évre kevesebb jut az egészségügyre, ez több kormányzati ciklusra is jellemző, Bogsch Erik nem köti az unortodoxiához.
Szent tehén, hálapénz
Az egészségügy helyzetének rendezését eddig egy kormány sem merte vállalni, pedig ki kellene mondani, hogy a jobb egészségügy többe kerül. „Bizonyos szintű alapellátás mindenkinek ingyen járna, viszont aki több, jobb és gyorsabb szolgáltatást szeretne, az fizessen is érte. De akkor a pénzéért gyorsabb és jobb ellátásban részesüljön, s megválaszthassa azt is, hol kívánja igénybe venni a szolgáltatást.” Bogsch Erik emlékeztetett rá, hogy sokan már most is rengeteget költenek kuruzslókra, sarlatánokra, hálapénzre, amit addig helytelen elítélni, amíg ilyen alacsonyak a fizetések. A vezérigazgató csak reméli, hogy a következő kormány bátrabb lesz és elindulnak a változások. Persze megérti, “hogy sokkal könnyebb a paksi atomerőműről dönteni, mint az egészségügyi kiadásokról” – mondta a legfrissebb Heti Válasznak.
Versenyló, gebe
Bogsch Erik korábban lapunknak írt cikkében (A profiton túl sorozatban) rendkívül fontosnak nevezte a cégen belüli általános erkölcsi normát és értékrendet. Ők ebben egyfajta családi cég modelljét követik, ami nem csak anyagi kérdés. Akkor úgy vélte, Magyarország legnagyobb problémája, hogy a fiatalok nem látnak érvényesülési lehetőséget az országban. Náluk külön figyelne erre, de a feladat egyre nehezebb, mert az általános szellemiség rossz és jelentősen csökken azok száma, akik ellenállnak a kísértésnek és itthon maradnak. „És hát gebével nem lehet versenyló ellen indulni. Egyenlőtlenek az esélyek. Ha Magyarország ezt nem ismeri fel, akkor leszakadunk, versenyképtelenek leszünk. A helyzet kritikussá válhat” – írta 2011-ben Bogsch Erik.
